Windows Phone – köszönjük, jól vagyunk!

A héten Gálffy Csaba tollából került ki a HWSW-re egy cikk a Windows Phone-ról, amelyben Csaba a terméket véglegesen leírta a jelentős és releváns platformok közül. Ahogy azt várni lehetett, a cikkre igen sok, érzelmektől fűtött és néha sajnos szalonképtelen vélemény érkezett, ahol a kommentelők hol dícsérték, hol lehordták a szerzőt. Bár nem látható, én tudom, hogy személyesen is megszólítattam, ezért ezzel a bejegyzéssel a cikkre, és néhány megjegyzésre szeretnék reagálni – ha tetszik, a HWSW ezt is leközölheti.

Mindenek előtt le kell szögezni, hogy Csaba egy becsületes cikket írt. Mondom ezt annak ellenére, hogy a megállapításainak többségével és a végkövetkeztetéssel sem értek egyet. Először azt akartam írni, hogy “a magyar informatikai újságírás viszonylag alacsony szinten mozog, ez a cikk viszont a legjobbak közé tartozik, érdemes megbecsülni. Logikus felépítés, számokkal alátámasztott érvelés, a téma alapos körbejárása. Igen, ez kell, ilyen kell, még sokat.” De aztán minél többet olvastam annál inkább lehangolt. Átütött rajta a kognitív disszonancia, a kettős mérce és a “Microsoft-rövidlátás”. Hiányoznak belőle lényeges tények és események, amelyek alapján a szerző más következtetést vont volna le. Úgy gondolom, hogy ez a cikk árt a Windows Phone-nak és a teljes Windows ökoszisztémának, áttételesen a magyarországi piacnak. Hosszas beszélgetések várnak majd rám informatikai döntéshozók részéről, mondatról- mondatra várják majd a Microsoft válaszát. Hát, felfoghatjuk ezt a cikket is egy válasznak, bár amit írok, az szigorúan csak a magánvéleményem.

A vélemény

Néhány sűrített mondatban Csaba gondolatai:

  • A Windows Phone veszít piaci részesedéséből. (IDC forrás)
  • A csekély piaci részesedés miatt a rendszer irrelevánssá válik. Csaba megfogalmazásában a releváns rendszerre minden piaci szereplőnek (versenytársaknak, gyártópartnereknek, felhasználóknak és fejlesztőknek) figyelnie kell. A cikk végén a relevancia küszöbét 10-15%-ban látja.

Csaba szerint a helyzetet nem egyetlen ok magyarázza, hanem több, egymással összefüggő probléma miatt jött létre az, amit ma látunk. A legfontosabbakként a következőket sorolja fel:

  • Első helyen, hogy a rendszer későn érkezett 2010-ben.
  • Második helyen, hogy lassan fejlődött, pl. a gyártók Windows Phone-on nem tudtak beszállni a specifikációs versenybe.
  • A lassúság oka a Microsoft szervezeti felépítése és kultúrája.
  • Szintén a Microsoftnál keresendő az ok az olyan szolgáltatások kiterjesztésének hiánya esetén, mint a Bing keresőre épülő Local Scout.
  • Nincs szinergia a Windows desktop és a WP között, vagy legalábbis nem ad többet, mint a Google-é vagy az Apple-é. (és egy értelmezhetetlen állítás: “Sőt, a Microsoft kusza szervezeti felépítése miatt olyan képességek is kimaradtak a Windows Phone-ból, mint a névjegyek és naptár-bejegyzések szinkronizálása Outlookkal, például”)
  • Továbbra is jelentős az App-gap, és a Microsoft saját szolgáltatásai sem olyan jók, mint a Google-é, jó pár nem is elérhető el.

Végezetül a cikk azzal zárul, hogy lehetséges, hogy kb. 50 millió db-os eszközállomány eladást összehoz a Microsoft, továbbá nem várható, hogy kivonul a termék mögül, de ettől még a rendszer nem nőhet fel harmadik ökoszisztémává. Még az üzleti modell is adott a cikk szerint, a mögöttes finanszírozást az Androidból befolyó licencdíjak fedeznék.

Megjegyzések

Bár természetesen nem Csaba termelte a több, mint 200 hozzászólást, néhány apróságot azonban onnan is érdemes kiemelni. A legtöbb hozzászóló pro vagy kontra oldalon az operációs rendszer megfelelőségét vagy alkalmatlan voltát ecsetelte. Kb. a “Nekem jó ez, mert…”, “Soha többet ilyet, mert…” Ők az “anekdotikus érvelés” hibájába estek, de nem is ezért hagyom figyelmen kívül ezeket a véleményeket, hanem azért, mert szerintem a Microsoft mobil operációs rendszerének sikere vagy kudarca már rég nem a technológia megfelelőségén múlik. Minden elismerésem azoké, akik a véleményüket megfogalmazták, különösen köszönöm, akik a Windows Phone iránti tetszésüket kinyilvánították, a vitát azonban ez kevéssé vitte előre.

Néhányan hiányolták, hogy a cikk írója nem említette meg: tucatnál több OEM gyártó iratkozott fel a WP gyártók sorába. Ezzel a későbbiekben majd még foglalkozunk, mert messze többet jelent, mint az elsőre tűnik.

Néhány alapvetés

Mielőtt belekezdenék a válaszba, rögzíteni szeretnék néhány dolgot az olvasók számára. Jelenleg a Microsoft alkalmazásában dolgozom, a munkám egy része a Windows mobil eszközök, többek között a Windows Phone-ok bemutatása. Ezzel együtt ebben a cikkben a magánvéleményemet írom le. Nem rendelkezem bizalmas információkkal a Windows Phone jövőjével, sem a Windows ökoszisztéma egészével kapcsolatban, amit itt leírok azok a nyilvánosságra jutott hírek alapján a saját meglátásaim. Az alábbi vélemény nem tekinthető a munkaadóm álláspontjának.

A Csaba által megadott piaci részesedést fontosnak – nagyon fontosnak tartom, az alábbi cikkel nem szeretném ezt sem megkérdőjelezni, sem csökkenteni. Meglátásom szerint ugyanakkor a relevanciának nem ez az egyetlen mérőeszköze, ezt ki is fejtem.

Az eredeti cikkben említett 2,5%-os piaci részesedés a negyedéves értékesítési részesedés, nem pedig az installált bázisra vonatkozó arányszám. Ezt a cikkben a szerző helyesen használja, az olvasók egy része azonban láthatóan nincs tisztában vele.

Kettős mérce és kognitív disszonancia

Tudom kemény szavak, de nem szánom személyeskedésnek. Csaba ezt írta: “a platform már több mint három és fél éve a piacon van, ehhez mérten pedig a most elért 2,5 százalékos részesedés látványos, minősített kudarc.”

Egy héttel korábban, a Chromebookról viszont ezt:

“Ha a Gartner azt mondja, hogy a Chromebookok megérettek már az üzleti felhasználásra, annak rövidebb-hosszabb időn belül valós hatása lehet a piacon is. Márpedig a piackutató nem kevesebbet állít, mint hogy az amerikai iskolák meghódítása után áttörést érhet el a Google asztali rendszere az otthoni felhasználók és a cégek körében is. A Gartner adatai szerint tavaly 2,9 millió Chrome OS-es eszköz fogyott világszerte, idén pedig a trendek szerint már 79 százalékos növekedéssel 5,2 millió darab fogyhat. A növekedés azonban ezt követően sem lassul érdemben, 2017-re ugyanis mintegy 14,4 millió darab találhat gazdára. Azt azért érdemes látni, hogy ez a PC-eladásoknak továbbra is csak töredéke lesz a mintegy 320-350 millió darabos teljes piacon ez három év múlva is csupán 4,8 százalékot tesz ki – nagyságrendileg ekkora az Apple PC-piaci részesedése is.” Az eredeti Gartner forrás: http://www.gartner.com/newsroom/id/2819917

A Chromebook és a Chrome OS 2011 májusában jelent meg, csupán fél évvel a Windows Phone 7 után. Év végére tehát annyi idős lesz, mint a Windows Phone most. Ha csak 300 milliónak vesszük az éves PC forgalmat, és elfogadjuk a 5,2 millió darabot, akkor 1,73%-ot kapunk. Igaz, az első esetben saját véleményt mond, a másodikban pedig a Gartner véleményét közli, de a minősítés (vagy annak elmaradása) – hadd kölcsönözzem a szavakat: “látványos, minősített”.

Egyéb iránt ez korábban sem volt másként: 2013. májusában Csaba ezt írta:

“A dobogó harmadik fokáért ma már késhegyre menő csatát vív a BlackBerry és a Microsoft mobilplatformja, gyakorlatilag hibahatáron belülre került a két rendszer közötti különbség. A Gartner adatai szerint a BlackBerry 6,2 millió eladott eszközével szemben a Windows Phone-nal 6 millió okostelefont szállítottak le, ezzel 3 illetve 2,9 százalékos részesedést ért el a két platform. A két rendszer egyelőre ellentétes pályán mozog, míg a BlackBerry az év során látványosan visszaesett (10 millióról 6,2 millióra), a Windows Phone-t futtató telefonok eladásai több, mint megduplázódtak, 2,7 millióról 6 millióra.


A BlackBerry pozíciója a következő negyedévekben várhatóan újra javulni fog, ahogy globálisan elérhetővé válnak a cég új operációs rendszerével, a BB10-zel szerelt telefonok. A Windows Phone számára kevésbé tűnik derűsnek a jövő, a két és fél éve a piacon lévő rendszer három százalék körüli részesedése egyelőre nevetségesen kevésnek számít, nem csak az Androidhoz, de az iOS-hez képest is.” [Kiemelés tőlem.]

Hol itt a kettős mérce? Nos ott, hogy a BlackBerry helyzetéről annak ellenére gondolta a szerző, hogy javulni fog, hogy a BB10 2013. januárjában jelent csak meg (tehát a 2013. nem késő), míg a Windows Phone-ról most olvashattuk: “Hogy miért csúszott el a Windows Phone ennyire, annak sok, egymással összefüggő oka van. Talán a legfontosabb, hogy a platform egyszerűen későn érkezett.” (Vagyis a 2010. késő) A saját meglátásom, hogy sem a Windows Phone, sem a BB, de még a a Tizen és a FireFox OS nem érkezett későn, azon egyszerű oknál fogvam hogy nincs későn érkezés, de erről majd alább.

Ezzel együtt nem gondolom, hogy mindez tudatosan történt volna. Miért, lehet nem tudatosan kettős mércét alkalmazni? Lehet, a kognitív disszonancia elmélete részben erről szól. Idézet a wikipédiából:

“Amikor valakinek több opció közül választania kell, mindig disszonanciát él át, mivel sohasem lehet teljesen bizonyos a dolgában. Megkülönböztetendő azonban a választás a ‘vonzó’ és a ‘nem vonzó’ alternatíva esetében.

Vonzó opciók esetén a disszonancia mértékét növeli:ha az elvetett opció vonzó; a nagyszámú választható opció; az elvetett opciók közti különbség; ha a választás még friss; ha nagy a választás tétje. Ilyenkor a következő módokon képzelhető el a disszonancia felszámolása:

  • a választás elkerülésével (ez nem mindig lehetséges)
  • a választott alternatíva felértékelésével és a nem választott leértékelésével
  • a választott alternatíva ellen szóló érvek figyelmen kívül hagyásával”

Kiemelés ismét csak tőlem. Szerintem Csaba egyszerűen szereti a Google-Android ökoszisztémát (választott alternatíva) így azt felértékeli, a nem választott alternatívát (Windows ökoszisztéma) pedig leértékeli.

Függetlenül a fentiektől, a cikk eredeti felvetésére – “releváns platform-e még a Windows Phone” – szükséges választ adni. Az én garasom: a Windows Phone (ahogy az Android, vagy az iOS) nem önálló platformok, hanem ökoszisztémák részei, ezért a kérdés nem a rendszer, hanem az ökoszisztéma relevanciája. Vagy ha tetszik: a Windows Phone azért releváns, mert a mögöttes ökoszisztéma releváns, még akkor is, ha a Windows Phone aktuális piaci részesedése alacsony. De még szebben: a ChromeOS azért releváns, mert a mögöttes ökoszisztéma releváns, még akkor is, ha az aktuális piaci részesedése alacsony.

Megérteni a Windows Phone szerepét

Sokkal nagyobb gondnak érzem, hogy a cikkből hiányzott a Windows Phone szerepének változása a Microsoft világában. Ez ugyan nem érinti a fogyasztókat, hiszen senki sem az alapján választ magának készüléket, hogy az OS gyártója miként gyártja azt (de még a piaci részesedés sem kell, hogy befolyásoljon), egy informatikai portál szakújságírója viszont a cég helyzetének elemzéséből következtethet a termék jelenlegi és jövőbeli súlyára és szerepére. A Windows Phone 2010-es év végi megjelenése mindenki számára ismert, az már kevésbé, hogy az évek során hogyan alakult át és változott a Windows Phone szerepe a Microsofton belül. Pedig a változás óriási.

A Windows Phone 2010 novemberében jelent meg a piacon, és így a fejlesztésének kezdetét 2008 végére lehet tenni. Vagyis az üzleti döntések, amelyek alapján a termék műszaki jellemzői kialakultak és a piaci stratégiája létrejött, 2008-2009. Egy félig átalakuló piacról beszélünk, ahol az iPhone már megkezdte a masszív növekedését, de a felhasználók többsége még mindig Symbian-t, Blackberry-t és Windows Mobile-t használt, a felhasználás még kevéssé konzumer fókuszú (persze az iOS-t és az Androidot kivéve).

2010 novemberében a megjelenő Windows Phone 7 megcélzott versenytársa nem a Blackberry és a Symbian, hanem az iPhone. Ennek megfelelően az első készülékek közép- és felső kategóriás eszközök. A magas HW elvárásokat a Microsoft nem érezte problémának mivel a lényeg “az élmény” biztosítása. Felejtsd el a specifikációt, és élvezd az eléd rakott eszközt. Ez volt a iPhone filozófiája, és ezt követte a Microsoft is. Ezért nem volt szerepe a specifikációnak a marketingben. Ahogy az iPhone konzumer fókuszú lett, úgy lett az a Windows Phone is, és ahogy az USA piaca lett az Apple számára a legfontosabb, úgy határozta meg a fókuszát a Microsoft is.

A Windows Phone 7 jóval több erőforrást kapott, mint a korábbi Windows mobilok, de a Microsoft továbbra sem tekintette stratégiai terméknek. Terry Myerson csapatának önállóan kellett megállnia a lábán, saját jövedelemtermelési elvárással. Az üzleti modell az OEM licenc értékesítés volt, a csapat pedig nem egy koherens ökoszisztéma részeként, hanem majdnem önállóan indultak, minimális szinergiával.

A nagyon gyorsan változó piaci helyzetben ez a modell megbukott (de kár, hogy ezt nem Csaba írja le!). A hardvergyártók elpártolásának legfőbb oka nem a specifikációs versenyből való kimaradás – bár ez is közrejátszott – hanem az, hogy a Windows Phone licenc díját nem viselte el az öldöklő verseny, különösen nem a nagy értékesítési számokat felmutató alsó szegmensben. És nem viselte el a komoly hardver megkötéseket. 2014. tavaszáig mindössze 4 hardver gyártó állt a Microsoft mellett, de az is inkább csak mutatóban. A Samsung és a HTC két éve nem adott ki terméket, a Huawei, amely egy lokális piacra gyártott eszközöket és a pénzügyi gondokkal küzdő Nokia, amit végül fel kellett vásárolni.

Ezzel szemben 2013-ban és főleg 2014-ben nagyot fordult a világ a Windows Phone háza táján. Még Steve Ballmer fogott hozzá a “Devices and Services” stratégia megvalósításához. Steven Sinofsky távozott a Windows csapat éléről, a helyére pedig – Terry Myerson került. Több, mint szimbolikus lépés. A Microsoft megindította saját átalakulását “One Microsoft” néven. Lelépett a színről Ballmer, Satya Nadella pedig meghirdette a maga “Mobile first, cloud first” stratégiáját. Időközben a Microsoft felvásárolta a Nokiát – megmentve az egyedüli aktív Windows Phone OEM gyártót. Ezek a történések külön-külön is nagy lökést adnának egy terméknek, de a Windows Phone ennél többet kapott. Gyors iramban megkezdődött a Windows – Windows Phone egyesítése, egyesül a Windows piactér, az Internet böngésző már most azonos, a Windows beépített alkalmazásainak telefonos változatai is elkészültek.

2014 tavaszán a Microsoft bejelentette, hogy nem kér OEM licenc díjat a Windows Phone-ért. Ettől rövidesen 14 új cég jelentkezett OEM gyártónak (A Samsung, HTC és Huawei-en túl: ZTE; Foxconn; Micromax; Xolo; Karbonn; Lenovo; Gionee; BLU; JSR; LG; Longcheer; Prestigio; K-Touch). Emellett tovább lazultak a hardver követelmények. Szemben a 2010-es kiindulással, a fő versenytárs az Android, a versenyt pedig úgy hívják “race to the bottom!”. Mindemellett a háttér szolgáltatások kiterjesztése is megkezdődött – a Cortana kínai nyelvi támogatása ennek lakmuszpapírja.

A Windows Phone jövője

Ezek alapján a Windows Phone – és a Microsoft stratégiája (legalábbis, ami látszik belőle):

  • OEM gyártók lendületbe hozása. Ez nem csak szélesebb hardver palettát eredményez, de jobban lehet a helyi piacokra koncentrálni, illetve onnan gyosabban jutnak vissza a tapasztalatok. Híres példa volt korábban, hogy a WP nem támogatta a Bluetooth-on keresztüli fájlküldést. Egyszerűen azért nem, mert az USA piacon ez nem releváns képesség. Az öbölmenti országokban viszont “showstopper”, ha nincs ilyen funkció, mivel a megfigyelt 3G/4G és Wifi hálózatokat csak így lehet kikerülni. A több OEM gyártó egyben nagyobb marketinget is jelent, mert az OEM-ek a saját eszközeiket reklámozzák. A több OEM az operátorokkal való együttműködést is olajozza, a modelleket egyenletesebben osztja el, könnyebb incentívákat adni egy-egy operátor üzletkötői hálózatának stb.
  • Windows – Windows Phone szinergia. Küszöbön a “küszöb”, vagyis a Threshold kódnévre hallgató, a Windows Phone-nal egyesült Windows verzió első nyilvános példányainak megjelenése – legalábbis a piaci pletykák szerint. Az egyesített piactérből végre bármely geometriájú eszközre egységesen lehet szoftvert venni – nem utolsó sorban szoftvert írni. De egyesítettek lesznek a gesztusok, a beállítások is.
  • Nagyvállalatok megcélzása. – Kétségtelen, hogy a BYOD meghatározó trend, de az USA-n kívül ez a trend mérsékeltebb. Az Apple-IBM együttműködési szerződés jól mutatja, hogy van helye a vállalati flottáknak, és a Microsoft nagyvállalati beágyazottsága segítheti a Windows Phone promótálását és terjesztését. Különösen igaz ez az olyan országokban, ahol a munkavállalók önállósága korlátozott. A Microsoftnak számos eszköze van a nagyvállalati pozíciók erősítésében, ezek közé tartozik a mobil eszközfelügyelet, a közeljövőben várható konténerizált alkalmazások, szorosabb Yammer integráció stb.

További lehetőség – figyelem, csak a saját fantáziámat engedem el – a Windows Phone más Microsoft termékekkel való összekapcsolása. Xbox és WP együtt? Skype előfizetéshez belépő szintű Windows telefon? Office 365 és WP kedvező áron együtt? Windows Phone nagyvállalati szerződésben? Ezek az együttes csomagok nem léteznek. Lehet, hogy versenyjogi akadálya van a meglétüknek, de az is lehet, hogy a Microsoft még mindig nem él triviális csomagolási ajánlatokkal.

Száz szónak is egy a vége…

A Windows Phone értékesítési adatai egyáltalán nem fényesek. A Microsoft azonban nem hogy kihátrál, hanem teljes stratégiájával, teljes, átalakított szervezetével további erőforrásokat fektet a Windows Phone-ba és mindabba, ami mobilitás és produktivitás. A Windows Phone a Microsoft ökoszisztéma egyik legfontosabb terméke. És amíg a Microsoft stratégiája a “Mobile first, cloud first”, addig az is marad.

Modern Windows 8 alkalmazással kedveskedik olvasóinak a Hungarian Unix Portal, azaz a HUP

Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a világ többplatformossá vált, és weboldalak helyett a felhasználók egyre inkább a mobil eszközökön is jól használható, érintőképernyőre optimalizált alkalmazásokat preferálják. Szintén az utóbbi idők fejleménye, hogy a nyílt forráskódot támogató közösségek és a Microsoft egyre több területen találnak egymásra, és a korábbi konfrontáció helyett az együttműködést választják.

Az együttműködés szép példája, hogy a Micskó Gábor által alapított Hungarian Unix Portal egy modern Windows 8 alkalmazással lepte olvasóit. Az alkalmazás bárki által elérhető, nyílt szabványokra, így a HTML5-re és Javascriptre épül, emellett követi a Microsoft által ajánlott dizájn elveket, és erőteljesen kihasználja a platform adta lehetőségeket.

Az alkalmazás természetesen ingyenes, bárki által elérhető és egyetlen kattintással telepíthető tetszőleges Windows 8, Windows 8.1, Windows 8 Pro Windows 8.1 Pro, Windows 8 Enterprise, Windows 8.1 Enterprise, Windows RT és Windows RT 8.1 környezetekben. Ez utóbbi a Microsoft ARM processzorokra készített operációs rendszere, a HUP alkalmazás tehát többféle architektúrán is gond nélkül működik. A telepítéshez nem szükséges rendszergazdai jog, hiszen a modern alkalmazások ezt nem igénylik. Az eltávolítás is innen, a Start képernyőről történik egyetlen gombnyomással.

A telepítés után egy változtatható méretű "élő" csempe jelenik meg a Start képernyőn, amely a Windows 8-ban debütáló értesítési formát használva folyamatosan forgatja a főoldal friss bejegyzéseit. Így anélkül értesülhetünk a legfrissebb bejegyzésekről, hogy akár a webböngészőt, akár az alkalmazást meg kellene nyitnunk. Az értesítések természetesen a zárolási képernyőre is kivezethetők, ha ezt a "gépházban" beállítjuk magunknak.

Az alkalmazás teljes egészében követi a Microsoft dizájn javaslatait: érintőképernyőre optimalizált, és a tartalmat helyezi előtérbe (content before chrome). Tetszetős digitális újságként jelenik meg, ahol a cikkeket ízléses tördeléssel és képekkel együtt láthatjuk.

A kezdőképernyőn összesen négy kontrol-elemet láthatunk: a gördítősávot, a kezdőképernyő gombot valamint két pontsort. Az egyik a vezérlőgombokat teszi láthatóvá, a másik pedig osztott képernyő nézetre vált.

A cikkekre kattintva (vagy érintőképernyőnél: koppintva) láthatjuk a teljes bejegyzés, és megtekinthetjük az eredeti cikket is.

Az alkalmazás aktívan használja a Windows 8 gombsávjának szolgáltatásait. Így például egy adott bejegyzést megoszthatunk levélben.

vagy akár közvetlenül a twitterre küldhetjük a megfelelő hivatkozást.

A Windows 8 világában járatosak tudják, hogy a 16:9 képaránnyal rendelkező eszközök használhatják a "snap view" nézetet, így két modern alkalmazást helyezhetnek egymás mellé. A HUP olvasója alkalmazáson belül is képes ezt megvalósítani, így a 4:3-as képernyő arányok mellett is ilyen nézetre válthatunk, ezáltal gyorsabban végignézhetjük a nap híreit.

Természetesen a valóban 16:9-es képernyőknél a tényleges "snap view" üzemmód is működik

A főoldalon tetszetősen tördelt cikkek alatt elővarázsolva a kontroll gombokat, lehetőségünk nyílik bármit kitűzni a Start képernyőre, egyszerre elolvasottnak nyilváníthatjuk a cikkeket, illetve a frissítés gombbal azonnal behívhatók az újabb bejegyzések.

Az alkalmazást felkészítették arra is, hogy a képernyő 50%-át foglalja el.

Minél több képet vagy videót tartalmaz a cikk, annál szebb elrendezést generál az alkalmazás. Az első képet a jobb felső sarokba helyezni, a többit a szövegtörzsben tartja.

Az alkalmazás kétféle színsémával rendelkezik, egy világosabb és egy sötétebb változattal. Így egy sötét teremben is olvashatjuk a Windows 8 vagy Windows RT alapú táblagépünkön a kedvenc fórumunk bejegyzéseit.

Az alkalmazás által használt karakterek méretezése a használt képernyő fizikai paramétereitől függ, biztosítva ezáltal az állandó jó olvashatóságot.

 

Végezetül lehetséges a főoldalra kikerült cikkek mellett bizonyos címkével megjelölt témákat is egy oldalra összegyűjteni.

Az alkalmazás jelenleg 8-tól 88 colos képernyőkön támogatott. További képeket lehet megnézni itt: http://1drv.ms/1fHgOBj

Kellemes olvasgatást kívánunk. Az alkalmazás erről a linkről tölthető le.

KKK(sic!)KKK

Már néhány hónappal ezelőtt is beleszaladtam egyszer egy különös véleménybe, aztán a minap egyik kollégám is, ami elgondolkodtatott és végül arra késztetett, hogy billentyűzetet ragadjak. Olyan egyszerűnek tűnik, eddig meg sem fordult a fejemben, hogy itt valami nagyon tisztázásra szorul. Következik a KKK(sic!)KKK*.

Amikor ügyfelekkel találkozom, a nyilvános felhőről legtöbbször úgy nem kezdjük el a beszélgetést, hogy a kolléga (ügyfél) gyorsan és egyértelműen közli, hogy

  • Ez náluk nem jöhet szóba
  • Adatvédelmi szabályok tiltják
  • Törvények tiltják
  • A  főnökeik/felsővezetőik/tulajdonosaik elzárkóznak a nyilvános felhőtől
  • Olyan adatokat kezelnek, amelyek miatt tilos a nyilvános felhő.
  • IT Biztonság nem engedélyezi
  • stb. stb. stb.

A fentiek természetesen nem egyszerre, egy ügyfélnél jönnek elő. Így, felsorolva, nagyon kifogás-szagúnak tűnnek, főleg, mivel tudjuk, hogy

  • Az ügyféllel az értekezletet a gmail-es fiókján keresztül szerveztük meg.
  • Az ügyfél felsővezetőinek küldtünk már szerződést a yahoo-s postafiókra.
  • Az ügyfél munkatársai szépen összeverődtek a Facebookon.
  • Az ügyfél egy "z" osztálya már Amazon backup megoldást használ.
  • Az ügyfél egy "y" osztálya beköltözött a Salesforce.com-ba.
  • Az ügyfél egy "w" osztálya réges-rég Google App-en dolgozik.

A fentiek természetesen nem egyszerre, nem egy ügyfélnél jöttek elő. Szóval itt valami ellentmondás van. És aztán nagy nehezen leesik. Aha: nyilvános felhő szolgáltatás és nyilvános felhő szolgáltatás között – hmmm, hogy is mondjam – ég és föld a különbség. Vannak olyan nyilvános felhő szolgáltatások, mint a Facebook, az Outlook.com, a OneDrive, a Dropbox, a Gmail, a Yahoo mail, a Skype stb., amelyek célközönsége az otthoni fogyasztó, a lakosság. Angolul: public cloud for consumers. Aztán vannak olyan nyilvános felhő szolgáltatások, amelyeket gyakran szintén a fenti consumer cloud szolgáltatók biztosítanak, de a célközönségük az üzleti felhasználók: kis- és nagyvállalatok, állami intézmények és hivatalok. Angolul public cloud for commercial customers. Hiába azonosak a szolgáltatók, hiába hasonló a szolgáltatás jellege, hiába hasonló a technológia, amin a szolgáltatás megvalósul, a kétféle nyilvános felhő nagyon-nagyon eltérő dolog.

A fogyasztóknak szánt szolgáltatás jellemzően a szolgáltató és egy egyéni felhasználó (természetes személy) között jön létre. A szolgáltatás testre szabására semmilyen mód nincs. A szolgáltatás többnyire ingyenes, némi fizetős többletszolgáltatással. Az alacsony árak miatt a szerződés létrejöttekor a szolgáltatás igénybe vevője beleegyezik, hogy az adatait felhasználhatják pl. hirdetések létrehozására, további ajánlatok elküldésére, promóciók kialakítására stb. stb. A szolgáltatáshoz szinte soha nem társul SLA és nincs a szerződésben semmilyen visszatérítési kötelezettség sem. A vitás esetekkel a fogyasztóvédelem foglalkozik. Végezetül – törvényileg előírt helyzetben – állami szervek kérhetik a szolgáltatótól az fogyasztó adatainak kiadását. A leírtak illusztris példája a Microsoft szolgáltatói szerződés ajánlata a fogyasztók felé.

A kereskedelmi célú nyilvános felhők ettől alapvetően eltérnek. A szerződés többnyire a szolgáltató és egy jogi személy között jön létre. A szolgáltatás egyáltalán nem nyilvános abban az értelemben, hogy az adatok és szolgáltatások hozzáférést a jogi személy – a szerződött ügyfél szabályozza. A szolgáltatás korlátozottan testre szabható. A szolgáltatásnak költsége van, többnyire fogyasztás arányosan. Az adatok tulajdonosa a jogi személy, a szolgáltató mindig csak adatfeldolgozó. A szolgáltató – legalábbis a Microsoft mindenképp – az adatokat nem használja fel más üzleti céljaira: nem küld hirdetéseket, nem aggregál, nem reklámoz stb. A szolgáltatáshoz szolgáltatási szint – SLA – társul és adott esetben – megint csak: a Microsoftnál biztosan – a szolgáltató visszatérítési kötelezettséget is vállal. Az adatok biztonságának, bizalmasságának és sértetlenségének különösen nagy a jelentősége, ezért a szolgáltatók számos jogszabályi és iparági auditálási szabványt teljesítenek. A különböző jogi szabályozások miatt gyakran államközi, vagy globális szerződések határozzák meg, hogy a szolgáltatónak hogyan kell az ügyfeleik adatait kezelni. A vitás esetek kezelésével a kereskedelmi jogszabályok foglalkoznak. Végezetül az állami szervek adatkéréseit a szolgáltató – legalábbis a Microsoft – nem teljesíti, illetve a kérést az adattulajdonoshoz, vagyis a jogi személyhez továbbítja, a törvényi felhatalmazás nélküli állami adatszerzéssel szemben pedig fellép. (Lásd az ezzel kapcsolatos hivatalos állásfoglalást.) Az üzleti célú nyilvános felhő szolgáltatások szerződés tervezete még csak nem is hasonlít a fogyasztói felhő változatra.

Vagyis van egy fogalmunk – nyilvános felhő – amely legalább két másikat takar: a lakossági felhő szolgáltatást, amelyet bárki igénybe vehet, és a vállalatok, intézmények által igénybe vehető szolgáltatást, amely egyáltalán nem nyilvános, hiszen a szerződés keretében a szolgáltató azt biztosítja, hogy azok, és csak azok férhessenek hozzá egy vállalat információihoz, akik arra ténylegesen jogosultak.

 

Lakossági felhő

Vállalati / intézményi felhő

Szerződő ügyfél

Természetes személy

Jogi személy

Szolgáltatás egyedisége

Nem megengedett

Korlátozottan megengedett

Az adatok tulajdonosa

A természetes személy

A jogi személy, nem az alkalmazottai

Költség

Alacsony, vagy nincs közvetlen

Van

Adatfelhasználás

Többnyire engedélyezett

További üzleti célra nem engedélyezett

Audit

Nincs

Többféle törvényi és iparági megfelelés

Szolgáltatási szint

Nincs

Van

Visszatérítés szolgáltatás kiesés esetén

Nincs kötelezettség

Többnyire van kötelezettség

Vitás kérdések kezelésének első foka

Fogyasztóvédelem

Bíróság a kereskedelmi adatvédelmi törvények szerint

Adatok kiadása felhatalmazott állami szerveknek

Lehetséges

Nem lehetséges

Lehet ezt a kettő összetéveszteni? Lehet, mert sok szolgáltató teljesen azonos felületet biztosít (technológiai hasonlóság), részlegesen vállal adatbiztonságot és bizalmasságot, és nem mindig vállalnak visszatérítési kötelezettséget. Mégis: a két dolog minőségileg eltér egymástól.

Amíg a szakmában nincs világos kép arról, hogy az üzleti nyilvános felhő alapvetően más, mint amit fogyasztóként esetleg megszoktunk, addig nem várható, hogy a nyilvános felhő szolgáltatások általánosan elterjednek. Remélem ezzel az apró bejegyzéssel kicsit oszlattam a homályt.

————————————————————

*A Konzumer és Kommerciális Kloud(sic!) Közötti Különbségek Kifejtése

Windows 8 – Merre az előre?

2011. novemberében jelent meg a Windows 8 első nyilvános változata, az akkor még messze nem végleges “Developer Preview” kiadás. Nagyjából azóta tart a vita arról, hogy a Microsoft mit és hogyan rontott el ezen az operációs rendszeren. Neuralgikus pont lett a Start gomb és a Start menü eltűnése, és a Windows 8.1 megjelenésekor sokan 180 fokos fordulatot véltek felfedezni a fejlesztés irányában – merthogy a Start gomb visszatért. A Windows 8.1. Update 1 közelgő kiadása ismét csak a “fordulat”, “visszakozás” “hátraarc” kifejezéseket hozta ki az Internet véleményformálóiból. Hát még mi jöhet a Windows 9-nél? Végre eltűnik a Modern felület teljesen? Végre lesz Start menü újra? Végre olyan lesz a Windows, mint amilyen volt régen?

Nem vagyok hivatott megválaszolni ezeket a kérdéseket – az igazság az, hogy nem is tudom megválaszolni őket, hiszen a termékfejlesztési csapat vajmi keveset oszt meg velünk abból, ami készül (megjegyzem: helyesen.). Viszont ismerem azokat az elveket, amely mentén a Windows 8 készült, és ezekből kiindulva egészen másféle utat vélek felfedezni, mint amit a véleményvezérek többsége elvárna a Microsofttól.

Mindenek előtt tisztázni kell, hogy a Windows 8 a Microsoft egyik legfontosabb válasza a mobilitással kiteljesedő informatikai világ változására. Olyan koncepciók öltöttek ebben a termékben testet, amelyek évtizedes hagyományokat akarnak meghaladni (Win32), és új, évtizedes korszak kezdetét jelzik, már ami a termék sorsát illeti, mindenképp. Ezt teljesen eldobni, meglátásom szerint, merő képtelenség. Valószínűtlen. Ha a Windows 8 fejlődése egy elhajított kő pályája, akkor a pályáról a legtöbb információt akkor tudjuk meg, ha az eldobás helyét, idejét, sebességét és irányát megtudjuk. Van-e olyan összefoglaló előadás, amely elmondja, miért és miért épp úgy született meg a Windows 8, ahogy? Milyen elvek vezették a tervezőket? A válasz az, hogy van ilyen összefoglaló. 2012. nyár elején a “UX Week 2012″ rendezvényen fellépett Jensen Harris, és elmesélte a “Windows 8 történetét”

UX Week 2012 | Jensen Harris | The Story of Windows 8 from Adaptive Path on Vimeo.

Az előadás mindössze egy óra, mégis sokat elárul múltról, és jövőről. A Microsoft félelmeiről és bátorságáról. Ajánlom mindenkinek, akit a téma érdekel. A jövőbeli termékek, újabb verziók megítéléséhez pedig az az öt elvet kell megismerni és megérteni, amely alapján az eredeti verziót megalkották. (Nem fordítom az eredeti kifejezéseket a pontosság kedvéért.)

  • Do more with less. Ha valaki megnézte a Windows 8 címkéit, leírásait, elemeit, azt láthatja, hogy a korábbi verziókhoz képes minden jelentősen egyszerűbb. Kevesebb szöveg, kevesebb magyarázat. A leglátványosabban ez a “kék halál”-nál látható. A korábbi hosszú sorok és kriptografikus leírás helyett annyit látunk – kis túlzással -, hogy “L“. Legyen minden rövid, lényegre törő. Mint egy twitter üzenet.
  • Authentically digital – Ezen elv miatt szűntek meg az árnyékok, gombot utánzó gombok és minden skeuomorphizmus, vagyis a valóság utánzása a digitális világban. A Windows 8 nem törekszik a valóság újrateremtésére a digitális világban, mert ezzel lehet, hogy több problémát teremt, mint amennyit megold. Hitelesen modern, hitelesen digitális akar lenni a Windows, még akkor is, ha ezzel elszakad a korábbi paradigmáktól. Mit jelent az a kis ikon, ami a mentés gombon található? Nincs már ilyen tárgy a kezünk ügyében. Nem ikonokra van szükségünk, hanem digitális jelzőkészülékekre – ilyenek a csempék. A “hitelesen digitális” a felgyorsult világ megjelenése a számítógépen. Amikor annyi időt szánok egy alkalmazás felületére, mint egy reptéri eligazító táblára, akkor nem istentől elrugaszkodott dolog, ha az az alkalmazás és a repülőtéri eligazító tábla némileg hasonlít egymásra. A tartalom kerül előtérbe a díszítés és a keret helyett (“Content before chrome”)
  • Pride in Craftsmanship – Ez a részletekre ügyelés elve. A Windows 8 teljes egészében, tipográfiai szempontból, és dizájn szempontokból megtervezett szoftver. Épp ezen vezérlőelv miatt tűnhet egységesnek – mintha egyetlen egy ember készítette volna. Ez az egyik legnagyobb vitát kiváltott elv, hiszen a Windows 8 magában foglalja a hagyományos desktopot, amely nagyon eltér felületében a modern résztől. Mégis: ez az egyik elv, ami miatt a desktop környezet is változott és hozzáigazodott – amennyire tudott – a modern környezethez.
  • Be fast and fluid – A gyorsaságra senki sem panaszkodik, és arra sem, hogy a rendszer reagáló képessége megnőtt. A tervezési szempontoknál viszont fontos, hogy ha egy funkciót nem tudnak olyan módon megvalósítani, hogy az gyors és folyékony élményt nyújtson, akkor inkább áttervezik. Hiszen felgyorsult világban élünk. Ez az elv tette lehetővé, hogy ne csak egy, hanem hét érintési gesztust is implementáljanak a fejlesztők, pontosan a gyorsaság miatt, a gyors cselekvés biztosítása miatt. És épp ezért elsődleges az érintési felület (ezt már kevesebben szeretik. A másik ok, ami miatt elsődleges az érintési felület, az a tipp, hogy a Windows 8 megjelenését követően nagyon gyorsan az érintőképernyős eszközök kerülnek túlsúlyba. Ez utóbbi tipp nem jött be.). A felgyorsult világ új eszközein az érintés elsődleges – bár nem kizárólagos – input mechanizmussá válik, mivel az új ergonómiai helyzetekben ez a leggyorsabb mechanizmus a vezérlésre.
  • Win as One – (or lose as one) – Utólag mondhatjuk, hogy a legvitatottabb vezérlőelv. Több dolgot is jelent: jelenti azt, hogy a sok-sok tervező és fejlesztő egyetlen vízióba sűrítse bele a kreativitását. Jelenti egyben azt is, hogy ugyanaz az eszköz szolgálja a tartalom előállítást és a tartalom fogyasztást. Ugyanaz az eszköz irányítható egérrel, billentyűzettel és érintéssel. A megfelelő pillanatban a megfelelő input mechanizmussal, természetesen. És igen, emiatt az elv miatt látható egyetlen rendszerben a desktop és a modern környezet. És ez az az elv, ami miatt a Windowsnak erőteljesebb szimbiózisban kell élnie a hardver-eszközökkel, ahogy az egy Apple terméknél egészen természetes. Ezért szorosabb a kapcsolat a hardver gyártókkal, és ezért kezdett a Microsoft saját maga is hardver készítésbe.

Merre van az előre?

Hogy milyen lesz a Windows 8.1 Update 1 az még nem (teljesen) tudjuk. Azt, hogy milyen lesz a Windows 9, főleg nem. Azt viszont meg fogjuk tudni állapítani, hogy a Microsoft eltér-e az eredeti terveitől. Meglátásom szerint, ha a fenti dizájn elvekből egyet vagy többet elhagy, vagy épp az ellenkezőjét valósítja meg, akkor mindenképpen irányváltásról beszélhetünk. Személy szerint viszont azt gondolom, hogy szó sem lesz ilyesmiről. De azért legyek konkrét.

  • Ha a Start menü minden eszközön alapértelmezett belépőponttá válik, azt gondolom, a Microsoft letér a mostani pályáról. Ha visszakerül és válaszható elemmé válik, akkor nem.
  • Ha lesz olyan OS verzió, amely nem rendelkezik majd modern felülettel, akkor az jelentős eltérés a mostani irányvonaltól. (Mellesleg az új CEO “mobile first, cloud first” hitvallásától is.) Ha viszont olyan eszközökkel jelenünk meg, amelyek csak a modern felületet tartalmazzák, az lehet egyenes folytatás, már amennyiben megjelennek azon az eszközön a tartalom előállítást segítő alkalmazások (értsd: minimum a modern office).
  • Az Aero visszatérése meglepetés lenne számomra, mert az “authentically digital” vezérlőelvet ütné.
  • A Windows RT és a Windows Phone esetleges egyesülése nem jelentene semmiféle visszalépést, hiszen a fenti elvek egyikével sem ütközik, épp ellenkezőleg. Itt is lényeges a tartalom előállító alkalmazások megjelenése.

Meglátjuk, mit hoz a jövő. Én azt tippelem, hogy a Microsoft nem visszakozik, legfeljebb javít és gázt ad. Nem is nagyon van más lehetősége.

Tilos a F…

Nem! Nem! Ne is mond tovább! Nálunk tilos a F… Még a nevét se mondd ki! Szigorúan tilos! Adatvédelmi okokból. Sajnos. De tényleg. Nem rajtunk múlik. Vállalati közösségi hálózat? Az mi? Ja! Nem, azt aztán főleg nem! Tilos. Fővesztés. De különben is: nincs rá igény. Nálunk még az egérhasználat is gond. Mi konzervatív szervezet vagyunk. Mi állami szervezet vagyunk. Mi olyanok vagyunk, hogy a tulajdonosaink nagyon bizalmatlanok. Nincs is nálunk Internet. Na jó, van, de le van korlátozva. Munkaidőben csak munka, tudod.

Órákig lehetne sorolni, milyen szómágiát hallunk néha informatikai vezetőktől. Miközben tudjuk, hogy az élet rég átlépett rajtuk. Mert, amint nem megy a levelezésük, ugyanezen szervezetek munkatársai átváltanak azonnal gmail-re, yahoo mail-re, hotmail-re stb. Hétvégén meg főleg átváltanak, mert akkor mobilról (a sajátjukról) elérik a leveleiket. Tudom a címüket is. Ők írnak nekem onnan. Még hogy tilos a f. ROTF

És sokkal többen "értik az idők szavát", mint azt az informatikusok gondolják. Nem hiszed? Nézd meg az alábbi képsort, tegnap készítettem. (2014.02.13.) Ezres tagságú csoportok – a Facebookon. És ezek nem a cégek vállalatok Facebook oldalai, amit a PR csapat használ, hanem a belső munkatársak által létrehozott munkahelyi közösségek fórumai. A többsége zárt csoport. De van közöttük nyílt is! És a tagság? Ki adminisztrálja? Összekeverednek jelenlegi és volt munkatársak. És ha mindenki ott van, akkor egyszer csak munkáról is szó esik. Mint a kávézóban. De vajon jó helyen van a Facebookon? És a tiltás segítene? Kétlem. N+1 közösségi hálózat létezik. Ha nem a Facebook, akkor megteszi más. Nem lenne jobb az igényt kontrollálni és nem tagadni?

A helyzet felhő alapú megoldásokért kiált. Vállalati közösségi hálózatért kiált. Meg olyan informatikai vezetőkért, akik nem dugják a homokba a fejüket. Akik különbséget tudnak tenni az otthoni felhasználóknak szánt felhőszolgáltatások és az üzleti jellegű szolgáltatások között. A közösségi hálózatok és a vállalati közösségi hálózatok között. Akik mernek olyan igényeket kielégíteni, amelyek valóban léteznek. Akik kifogások keresése helyett azt vizsgálják, hogyan lehet valamit megoldani.

Windows XP EoS – mióta tudjuk?

Ma egy izgalmas kérdést kaptam egy ügyféltől. A Microsoft mikor jelentette be, hogy a Windows XP támogatás megszűnése 2014. április 8. lesz? Nem tudtam a választ kapásból és elég hosszan kellett keresgélnem, mire jó választ tudtam adni.

Először is tudnivaló, hogy a Microsoft meghosszabbította a Windows XP támogatását (Erre a kijelentésre a cikk végén még visszatérünk.). Rákerestem tehát a "Microsoft extended Windows XP support" kifejezésre. Először egy Informationweek bejegyzést találtam 2007. január 24-i dátummal. Elérhető a hivatalos sajtóanyag is. A cikk arról szól, hogy a Microsoft szinkronba hozza a Windows XP Home Edition és Media Center Edition változatok, vagyis az otthoni felhasználóknak szánt operációs rendszerek, és az üzleti kiadás, a Windows XP Professional támogatási ciklusát. Eredetileg az otthoni termékek nem kaptak volna kiterjesztett támogatást, de ekkor mégis úgy döntött a cég, hogy kapnak majd. A sajtóanyag arról ír, hogy az általános támogatás vége 2009. áprilisa, tehát innen kell számítani az öt évet. Az végül is 2014. április. Explicit módon a cikk nem említi április 8.-át, hanem az összes termék életciklusát tartalmazó oldalra utal. Vélhetőleg tehát ekkortól már április 8. a megadott dátum. Két kérdés maradt: van-e, volt-e egy olyan pillanat, amikor kifejezetten bejelentettük, hogy ez így lesz? Továbbá: mikor döntött a Microsoft a Windows XP Professional terméktámogatási ciklusáról? (Hiszen a 2007. januári bejelentés az otthoni kiadás hozzáigazítása a Windows XP Professional már korábban eldöntött dátumához.)

További keresgéléssel a Neowin egyik cikkére bukkantam. A dátum 2008. június 26. A cikk arról szól, hogy a Microsoft meghosszabbítja a Windows XP támogatását. Megnéztem a Presspass achívumban, de nem találtam semmit, ami elég különös, tekintettel arra, hogy a legfontosabb Microsoft termékről van szó. Végül több, egymásra utaló cikk után kiderült, hogy a forrás egy Bill Veghte levél. Ilyen egyszerűen: "To: Windows Customers" – "From: Bill Veghte" – "Subject: Re: An Update on the Windows Roadmap". A levél apropója egyébként a Windows XP árusításának (részleges) beszűntetése volt. Ezzel együtt ez a levél tekinthető az első "bejelentésnek" arra vonatkozóan, hogy a Windows XP támogatás 2014. áprilisáig tart.

The Future of Windows XP

With the June 30, 2008, "end of sales" date for Windows XP approaching, many people have asked me if they will still be able to get support for Windows XP. The answer is an emphatic "yes, you will continue to be supported." We recently released Service Pack 3 for Windows XP and we will continue to provide security updates and other critical updates for Windows XP until April, 2014.

Már csak az a kérdés maradt, hogy honnan jön a Windows XP Professional 2014. április 8. támogatási dátuma? Nos, a végső dátum három forrásból állítható össze.

2004. május 25.-én módosította a támogatási ciklusát a Microsoft. Eredetileg az üzleti szoftvereket 5 évig támogatta, amelyhez 2 év kiterjesztett támogatás és további 8 év online támogatás adott. 2004. május 25.-től kezdve a szabály a következőképp módosult: Az általános támogatási ciklus 5 év, vagy az üzleti szoftver következő (N+1) verziójának megjelenés + 2 év úgy, hogy a két dátum közül a később bekövetkezőt kell választani. A kiterjesztett támogatás pedig általános támogatáson felüli +5 év, vagy az N+2 termék megjelenését követő 2 év úgy, hogy a két dátum közül a később bekövetkezőt kell választani. Még egyszer: 2004. május 25.-ét írtunk. Ez a szabály egyébként azóta sem változott. A tényleges dátum akkor még az adott negyedév végére esik, tehát márc. 31., június 30., szeptember 30. vagy december 31. 2004.-ben még nem lehetett megmondani, hogy mikor jelenik meg a Windows XP utódja, tehát az XP támogatás végét sem lehetett megmondani.

2006. január 10.-én tovább finomított a Microsoft a terméktámogatási ciklus meghatározásán. A negyedekhez kötődő terméktámogatási befejező dátumot úgy módosította, hogy kitolta pár nappal. Egészen pontosan a negyedév fordulónapot követő következő havi frissítési nap (patch kedd) az utolsó támogatási nap. Ha tehát egy termék támogatási ciklusa az első negyedévben érne véget, akkor az április patch kedd az utolsó támogatási nap. Alakul az április 8.

Végül 2007. január 25.-én megjelent a Windows Vista, a Windows XP utódja, s ez egyben meghatározta az XP támogatás lejáratának dátumát is. Íme a szabályok alkalmazás:

  • A Windows XP 2001. októberében jelent meg. A támogatás ciklus kezdete: 2001. dec. 31. Általános szabályként az alap támogatási ciklus 2006.-ban járna le, de mivel a Windows Vista megjelenését követő kettő év (2007. január 25 + 2 év) később következik be, ezért az alap támogatási ciklus vége 2009. január 25. + a negyedév végéig a napok + a következő negyedév első hónapjának patch keddjéig a napok– 2009.04.14.
  • A kiterjesztett támogatás vége 2009. január 25. + 5 év + a negyedév végéig tartó napok + a következő hónapban a patch keddjéig a napok – 2014. április 8.
  • A végső válasz tehát: 2007. január 25.-én, a Windows Vista általános elérhetőségének első napján eldőlt, hogy a Windows XP-t meddig támogatja a Microsoft. Ezen a dátumon 7 éve nem változtatott senki. Minden más cikk 2008-ból és 2009-ből a támogatási ciklus nem ismeretéből fakadt, illetve abból, hogy a Microsoft többször meghosszabbította a Windows XP árusítási időszakát, de nem a támogatási időszakát! Ezzel együtt a 2008. június 25-i Bill Veghte levél az első, amely az ügyfelek felé direkten és kiemelten jelzi, meddig támogatott a Windows XP.

Windows XP patch management

– Windows XP patch managementje pedig mindenkinek van. – Ezzel kijelentéssel válaszoltam egy kollégámnak, aki elmesélte, egyik ügyfele nagyot nevetett, amikor a 2014. áprilisi Windows XP támogatás vége szóba került. Az ügyfélnél még több ezer Windows XP üzemel, de hát mit számít, hogy áprilistól nem jönnek biztonsági frissítések és javítások, amikor eddig sem volt patch management és eddig sem raktak fel semmit?

A helyzet azonban az, hogy az ügyfél szakértője téved. Amióta a Windows XP létezik, azóta létezik hozzá patch management is. És mindenki használja. Az ellentmondás egyetlen szóval feloldható: mindenki számára rendelkezésre áll a reaktív szoftverfoltozás lehetősége. Azok számára is, akik nem építettek ki szoftverfoltozó technológiát, például WSUS-t. Azok számára is, akik eddig – eléggé el nem ítélhető módon – nem törődtek a frissítések terítésével.

Tegyük fel, hogy a jövő héten egy a Confickerhez hasonló számítógép-féreg kezd el terjedni. Mi történik ilyenkor?

  • Akárcsak a Conficker esetén, a kártékony kód az operációs rendszerek sérülékenységét kihasználva elkezd terjedni.
  • Vagy rögtön a terjedés pillanatától kezdve, vagy a vírus írója által meghatározott időben elkezdődik a károkozás. Ez a sérülékenység súlyától függően bármi lehet, beleértve adatok vagy a teljes rendszer törlését, jelszavak feltörését, fájlok “foglyul ejtését” stb.
  • A szoftver gyártója elkészíti a sérülékenységet megszüntető szoftverfoltot – bár többnyire ez már a kártékony kód előtt elkészül és elérhető.
  • Eközben az anti-malware gyártók is elkészítik a maguk szignatúra frissítését. Megindul a szignatúra frissítési mechanizmus.
  • A gyártók figyelmeztető levelet küldenek az ügyfeleik számára, hogy jelentős fertőzés-veszély áll fenn, kérik a szükséges javítások terítésének haladéktalan megkezdését.
  • A még nem fertőzött gépeknél az anti-malware rendszerek kezdenek védelmet biztosítani a féreg első variánsával szemben.
  • A fertőzött gépekhez elkészül a vírus eltávolítási recept. Ez lehet egyszerű és nagyon összetett is. A “jól megírt” vírusok jól rejtőzködnek és védekeznek az eltávolítás ellen.
  • A jelentős fertőzési hullámról beszámol a sajtó. Tipikusan először a szakmai fórumok, később a nem szakmai portálok, végül a nyomtatott sajtó is. A fertőzésről azok a szakértők is értesülnek, akiket egyébként a gyártók figyelmeztetése még nem ért el.
  • Megkezdik a fertőzött gépek vírusmentesítését.
  • Néhány szervezet megkezdi a sérülékenységhez kiadott szoftverfoltok terítését.
  • Megjelenik a kártékony kód variánsa.
  • Megfertőződnek olyan gépek, amelyek anti-malware szoftvere az első variáns ellen véd, de mások variánst még a heurisztikus módszerrel sem képes felfedezni.
  • Bizonyos gépek újra megfertőződnek, mert nem kapták még meg a szoftverfoltokat.
  • Az anti-malware gyártók kiadják az új szignatúrát – immár az új variáns ellen.
  • Folyamatosan jelennek meg újabb és újabb variánsok és a nem foltozott gépek – a friss antimalware szoftverek ellenére – újra és újra fertőződnek.
  • A szakértők megértik, hogyan szűntethető meg véglegesen a fertőzés. Megkezdődik a szoftverfolt vagy foltok tömeges telepítése. Ez történhet manuálisan vagy valamilyen automatizmus segítségével.
  • A sérülékenységet hordozó gépek számra rohamosan csökken, megnehezítve ezzel a féreg terjedését.
  • A sérülékenységet foltozó szoftverfrissítés annyira elterjed, hogy a fertőzött gépek száma minimálissá válik.

A fent említett szervezet is – legyen bármilyen elhanyagolt a szoftverfrissítések kezelése – követi a fenti sorrendet. A “modern” kártékony kódok többsége azért létezhet, mert sérülékenységek vannak az operációs rendszerekben vagy más szoftverekben. Azért születnek meg a kártékony kódok, mert ezek a sérülékenységek “gazdaságos módon” kihasználhatók. Ezt azért teszem idézőjelbe, mert itt a gazdaságosságról szervezett bűnözői csoportok döntenek. Tehát: kis erőfeszítéssel, gyorsan, jelentős haszonra lehet-e szert tenni, egy adott kártékony kóddal? Ha a válasz igen, a kódot elkészítik. A mi szempontunkból a lényeg: mindaddig, amíg az alapprobléma, tehát a sérülékenység fennáll, érdemes lesz újabb és újabb variánsokat elkészíteni, mert a fertőzés újra és újra kivitelezhető. Az anti-malware szoftverek sokat segíthetnek, de megakadályozni nem tudják a fertőzést. A végleges megoldás tehát a szoftverfolt terítése. A felkészületlen szervezetek ezt utólag, esetleg automatizmus nélkül végzik el, de akkor is elvégzik, mert ez nem csupán csökkenti, hanem megoldja, hogy az adott kártékony kód már ne fertőzhessen. Ezért mondtam, hogy mindenkinek van a Windows XP-re vonatkozóan patch managementje.

És mi történik, ha a kártékony kód mondjuk, 2014. augusztusában jelenik meg? A 2014 áprilisa után a felfedezett sérülékenységeket már nem fogja javítani a Microsoft. A fenti felsorolásból a Windows XP-re vonatkozóan a pirossal kiemeltek nem történnek meg, az alapproblémára nem készül javítás. Tekintettel a Windows XP magas penetrációjára, a “gazdaságosság” magas lesz, ezért egy ilyen kártékony kód megszületésének valószínűsége közel 100%. A variánsok elkészítésével pedig folyamatosan magas szinten lehet majd tartani a fertőzött gépek számát. Az az aggodalmam, hogy a támogatás meglétének jelentőségét, és annak lezárultát nagyon sokan csak túl későn fogják megérteni.

Még egyszer: Windows XP patch managementje mindenkinek van. Még.

Virtualizáció vagy privát felhő?

Bár a felhő technológiák évek óta velünk vannak, szakmai körökben még most is előfordul, hogy keverik a szerver virtualizációt és a privát felhőt. Számtalan alkalommal láttam, hallottam, amikor egy informatikai vezető büszkén beszélt a privát felhőjükről, miközben nem volt nekik olyan. Mások értetlenkedtek a privát felhő szókapcsolaton is, mondván, miért hívjuk most másképp a szerver virtualizációt, felesleges majmolni a divatot. Miért, nem ugyanaz a kettő? Könnyen bemutatható, hogy nem.

A NIST szerint

Nézzük mi a felhő. A NIST – tehát az amerikai szabványügyi hivatal – definíciója szerint a számítási felhő egy működési modell, amely bárhol használható, kényelmes, igény szerinti hálózati hozzáférést biztosít konfigurálható, közös blokkokból álló számítási erőforrásokhoz, amely erőforrások azonnal kiadhatók minimális felügyeleti erőfeszítéssel vagy szolgáltatói közreműködéssel. (Cloud computing is a model for enabling ubiquitous, convenient, on-demand network access to a shared pool of configurable computing resources (…) that can be rapidly provisioned and released with minimal management effort or service provider interaction.)

A NIST szerint a számítási felhők öt lényeges tulajdonsággal (essential characteristics) rendelkeznek:

  • Igény szerinti önkiszolgálást biztosítanak (On-demand self service)
  • Jó hálózati hozzáféréssel rendelkeznek (Broad network access)
  • Erőforrás készletekre épülnek (Resource pool)
  • Teljes rugalmasságot biztosítanak (Rapid elasticity)
  • Mért szolgáltatások (Measured Service)
  • Mindezekről részletesen írtam már korábban a "Számítási felhő – egyszerűen" cikkben. A magán számítási felhő, vagyis privát cloud a NIST értelmezésében a felhő működési modell egy terítési módja (a négy közül). Ha rövidre szeretném zárni a diskurzust, már csak annyit kellene írnom, hogy amennyiben a virtualizációt is pont így kell definiálni, akkor a két dolog azonos. Ha nem, akkor nem. ;-) De legyünk egy kicsit kényelmesebbek és elmélkedjünk még a különbségeken. Megéri.

    A szerver virtualizáció a ma ismert formájában kb. egy évtizede kísér minket. A szerver virtualizáció egy technológia, amely erőforrás absztrakciót tesz lehetővé – közös fizikai erőforrásokat izolál, vagyis választ el, és virtualizál, bizonyos értelemben szabványosít. A virtualizáció jobb erőforrás-kihasználást biztosít, ez egyúttal a megtérülésének fő forrása is.

    A magán számítási felhő (a továbbiakban: felhő) a virtualizációhoz képest egy másik dimenzióban létezik. Ha a virtualizáció a repülőgép, akkor a felhő egy légitársaság. A két fogalom, bár egymással kapcsolatosak, nem tartoznak azonos kategóriába. A virtualizáció létezhet önkiszolgálás nélkül is, számítási felhő nem. A virtualizációnál nem feltétel az erőforrás készletek használata, a felhőnek ez alapvető része. A virtualizációs környezetek többnyire nem mért szolgáltatások – a felhők minden esetben azok. Csodálkozol, hogy a ti felhőnek mondott rendszeretekben nincs mérés és számlázás? Sajnálom, nem privátfelhőn dolgozol. Nincs nálatok önkiszolgálás? Sajnálom, az a rendszer nem privát felhő. Nincs értelme erőforrás blokkokban gondolkodnotok, mert túl kicsi a rendszeretek? Sajnálom, az nem privát felhő. Van, aki azt mondja, hogy a virtualizációs rendszerek, ahogy egyre érettebbek lesznek, szép lassan magán számítási felhővé alakulnak. Kötve hiszem. A sok repülőgép nem légitársaság, hanem repülőgép flotta. Nem ugyanaz. A magán számítási felhő nem egy jó erősen automatizált virtualizáció.

    Ha ez még mindig nem lenne elég, akkor beszéljen a pénz. A virtualizáció és a magán számítási felhő – meglátásom szerint – nem azonos megtérülési hajtóerők hozzák létre és tartják fenn, s akár ez is lehet a megkülönböztetésük alapja.

    A virtualizációs beruházás (és így a virtualizációs rendszer) megtérülése két dologból fakad. Egyrészt hatékonyabb erőforrás-kihasználást tesz lehetővé, amelyből fajlagos erőforrás-költség csökkenés keletkezik. Másrészt a virtualizáció adta szabványosítás és közös erőforrás-halmaz agilis igény-kiszolgálást eredményezhet, amely vállalati szintű termelékenység növekedést jelent. A magán számítási felhő megtérülése ugyanakkor három tényezőre vezethető vissza.

  • Az közös erőforrások kihasználásából fakadó fajlagos erőforrás-költség csökkenés – akárcsak a virtualizációnál
  • Az önkiszolgálás, az azonnali kapacitás rendelkezésre állás és a jó hálózati hozzáférésből adódó agilisebb szervezet, vagyis vállalati szintű termelékenység növekedés – akárcsak a virtualizációnál
  • A mért – és ezért többnyire visszaszámlázott – szolgáltatás igénybe vevője érdekeltté válik, hogy a szolgáltatás igénybevételével takarékoskodjon, így rendszerszinten a szolgáltatás valamennyi szereplője a motivált az erőforrások takarékos használatára. Ez a takarékoskodás ugyanakkor nem jár az agilitás csökkenésével.
  • A legutolsó megtérülési hajtóerőt nem lehet eléggé túlbecsülni. Ahogyan az informatikai szervezetek óvatosan és szigorú költségkontroll mellett veszik igénybe a nyilvános IaaS szolgáltatásokat, többször is meggondolva minden egyes forint elköltését, ugyanúgy egy privát felhő esetén a szolgáltatás igénybe vevője kontroll alá helyezi magát az erőforrások használatát illetően, mert a fogyasztása a saját pénztárcája bánja. Ez persze azt is jelenti, hogy a magán felhő szolgáltatója, tipikusan az informatikai szervezet, profit-center, nem pedig költség központ. Nálatok nem profit központ az IT? Akkor az a sejtésem, hogy privát felhőtök sincs…

Vége a Windows RT-nek? Aligha!

Több cikket is olvastam mostanában arról, hogy a Windows RT-vel felhagy a Microsoft. A cikkek forrása egy Julie Larson-Green interjú volt, amelyben a Microsoft alelnök arról beszélt, hogy most három operációs rendszerünk is van, amely a fogyasztókat célozza, a jövőben pedig nem lesz három. Ebből aztán vérmérséklet szerint keletkezett olyan interpretáció, hogy Microsoft felhagy a Window RT-vel és a Windows Phone-nal, hamarosan vége a Windows RT-nek, meg olyan beszélgetés, hogy a Microsoft végre beismerte a Windows RT kudarcát – a Surface RT hardver kudarca után.

Szerintem mindez ebben a formában zagyvaság. Vége a Windows RT-nek? Miért is lenne? Ha a rövid műszaki definícióra szorítkozunk, akkor a Windows RT a Microsoft azon operációs rendszere, amely a 7-14 colos képernyőmérettel rendelkező, érintőképernyős, ARM processzorral szerelt gépeket szolgálja ki. Ha vége a Windows RT-nek, akkor ezt a hardverkategóriát vagy egyáltalán nem fedi le a Microsoft, vagy valami mással – pl. a Windows Phone-nal fedi le. Az első esetet értelmetlennek, ezért elképzelhetetlennek tartom. Az utóbbi akár még lehetséges is, de ez egyáltalán nem jelenti a Windows RT végét. Erről egy kicsit később.

Ha a Windows RT-t nem szűk műszaki definíció alapján határozom meg, akkor azt mondom, hogy az a PC-s operációs rendszerből származó, a PC-s Windows 8.x-szel közös futtatókörnyezettel rendelkező, harmadik gyártó Win32 alkalmazásait nem futtató, az Office RT aktuális verzióját magában foglaló operációs rendszer, amely a Microsoft "Produktív tablet" ideáját testesíti meg – előnyeivel és korlátaival együtt. Ha így nézem, akkor a Windows RT végét az jelentené, ha a Microsoft nem adna ki a jövőben fenti négy tulajdonsággal rendelkező operációs rendszert, vagy feladná a produktív tablet ideáját. Szintén nonszensz.

Van még egy harmadik definícióm is. A Windows RT kritikusainak nagy része az alábbi néhány dolog miatt látta/látja kudarcnak a Microsoft rendszerét:

  • Nem képes a desktop alkalmazások futtatására – miközben Windows a neve.
  • Tartalmazza a Windows desktop felületet – miközben táblagépekbe szánják(*), ahol a desktopnak semmi keresnivalója
  • Az Office-t leszámítva csak érintőképernyőre optimalizált alkalmazásokat futtathat – miközben a "produktív tablet" ideáját hirdeti.

Ha ezen meghatározások felől nézem, akkor a Windows RT megszűnése azt jelentené, hogy ezentúl vagy nem tartalmazná a "Windows" nevet a termék, vagy nem tartalmazná a desktop felületet, vagy tartalmazná, de más gyártók ARM-ra fordított Win32 alkalmazásait is futtatná. A desktop felület eltűnésén túl a másik kettő számomra elképzelhetetlen.

Ha nekem kell tippelnem, akkor nem fogadnék a Windows RT kihalására. Lehet, hogy a termék nevében nem lesz benne az RT, elképzelhető. Lehet, hogy nem lesz benne a desktop. Ez akkor valósulhat meg, ha végre megjelennek az érintőképerőnyőre optimalizált Office alkalmazások. De hogy a Microsoft lemondjon a 7-14 colos kategóriában az ARM platformról, az egészen furcsa döntés lenne.

És ha a Windows Phone töltené be az űrt? Az gondolom, hogy a WP jelen formájában ez nem lenne járható. A Windows RT legnagyobb versenyelőnye más platformokkal és a WP-vel szembe is, hogy azonos a futtatókörnyezete a Windows 8.x-szel. Ezért beszélhetünk egységes platformról Win 8.x és Win RT vonatkozásában. Kétlem, hogy erről a Microsoft lemondana. Viszont egyesíteni lehetne a két platform jó tulajdonságait:

  • A WP8 hozhatná egyszerű, desktop mentes felületet – vagy legalább azt, ami jó belőle
  • A WP8 hozhatná a közel 200.000 alkalmazását
  • A WP8 hozhatná a malware-mentes környezetét
  • A Windows RT hozhatná az –immáron modern – Office-t
  • A Windows RT hozhatná a több mint 100.000 Windows Store alkalmazását
  • A Windows RT hozhatná a közös futtatóplatformot a Windows 8.x-szel (WinRT) ezáltal biztosítva az átjárhatóságot
    Mit is mondott Julie Larson-Green abban a bizonyos interjúban?

QUESTION:  Could we come back a bit to the Surface?  It could be said that the launch of a dual track last year, RT and Windows 8, was somewhat confusing for the supply chain and the consumer.  Do you think there is still a viable route here for that dual track to continue, as you’ve done with the refresh this year, or do you actually think we need a proper reboot of RT from the start?  And I guess the question, as well, is exactly what has RT achieved from your standpoint?

JULIE LARSON-GREEN:  Sure.  So Windows RT, I think there’s clearly, when you look out in the industry, there’s clearly a need for a simplified consumer electronics experience on devices.  So you look at iPad in particular, and it’s a turnkey, closed system.  It doesn’t degrade over time.  It doesn’t get viruses.  It’s not as flexible, you can’t do as much with it, but it’s a more seamless experience, even though more simplified.

Windows can do anything you want it to do.  You can write all the way to the metal.  You can add things into your startup groups that would affect your battery life long-term.  There are cool, powerful scenarios, but they come at a cost in mobility.  And so Windows on ARM, or Windows RT, was our first go at creating that more closed, turnkey experience, where it doesn’t have all the flexibility of Windows, but it has the power of Office and then all the new style applications.  So you could give it to your kid and he’s not going to load it up with a bunch of toolbars accidentally out of Internet Explorer and then come to you later and say, why am I getting all these pop-ups.  It just isn’t capable of doing that by design.

So the goal was to deliver two kinds of experiences into the market, the full power of your Windows PC, and the simplicity of a tablet experience that can also be productive.  That was the goal.  Maybe not enough — I think we didn’t explain that super-well.  I think we didn’t differentiate the devices well enough.  They looked similar.  Using them is similar.  It just didn’t do everything that you expected Windows to do.  So there’s been a lot of talk about it should have been a rebranding.  We should not have called it Windows.  How should we have made it more differentiated?  I think over time you’ll see us continue to differentiate it more.

We have the Windows Phone OS.  We have Windows RT and we have full Windows.  We’re not going to have three.  We do think there’s a world where there is a more mobile operating system that doesn’t have the risks to battery life, or the risks to security.  But, it also comes at the cost of flexibility.  So we believe in that vision and that direction and we’re continuing down that path."

(Kiemelések minden esetben tőlem.)

Nekem ez világos beszéd:

  1. Szó sincs az ARM platform feladásáról ("We do think there’s a world where there is a more mobile operating system that doesn’t have the risks to battery life…")
  2. Szó sincs a produktív tablet ideájának feladásáról ("So we believe in that vision and that direction and we’re continuing down that path.")
  3. De szó lehet a desktop elhagyásáról ("…But, it also comes at the cost of flexibility")
  4. És szó lehet a WP8 és Windows RT összeolvadásáról. ("We do think there’s a world where there is a more mobile operating system that doesn’t have the risks to battery life, or the risks to security.)
  5. Szépen körvonalazódik, hogy az azonos architektúrán futó operációs rendszereket (Windows Phone, Windows RT) az új OS divízió egységesíti és összevonja, hasonlóan a WinRT WinPRT környezeteket is, így marad két rendszer: valami új, közös az ARM rendszereken, és ezen új operációs rendszerrel közös futtatóplatform (WinRT), x86, x64 processzorokon.

És azt hiszem, ez jól van így.

(*) Tényszerűen nem igaz: a rendszer indulásakor egy igazi ultrabook formában is elérhető volt a Lenovo Yoga képében.

Esti mese egy konzumerizált IT-ról

Egyszer volt, hol nem volt, az országhatáron túl, de azért az Óperenciás tengeren innen, volt egyszer egy gyógyszergyártó cég, amely minden jóval meg volt áldva: szigorú törvényi szabályozással, szorgalmasan szétrajzó, mobil kereskedelmi részleggel, tettre kész IT csapattal és agilis, a jövő szavát jól értő informatikai igazgatóval.

Történt pedig, hogy a kereskedelmi szervezet elhatározta, modernizálják a munkavégzésüket, modern eszközöket szereznek be, felgyorsítják az értékesítés folyamatokat. Tetszett az ötlet mindenkinek, és hamar sikerült is egy megfelelő eszközt találni a feladathoz: iPad lett az új szabvány a részlegnél. Nagy volt a boldogság, 10/10-es elégedettséget mutattak az előzetes tesztek: gyors, vékony, könnyű (és nem utolsósorban jól villantható) eszközhöz jutott az egyszeri kereskedő, ráadásul az eszköz ára is barátságosnak volt mondható a korábbi vállalati notebookokhoz képest. No, ha már ilyen jól ment minden, a nagy lelkesedésben az az ötlet is szárba szökkent, hogy nem is kell ide másik gép, az iPad jó lesz mindenre, amire egy egyszeri kereskedőnek szüksége van: lehet vele levelezni, böngészni, futtatható rajta a céges CRM szoftver, a szükséges irodai munkákat pedig szépen elvégzi egy QuickOffice Pro HD, legjobb a maga kategóriájában. Pár tíz dollár volt ez utóbbi, több évre, aprópénz a korábbi költségekhez képest. Az Informatikai Igazgató dörzsölte a tenyerét, megvan az éves költségcsökkentési előirányzat, nem kell Windows frissítést venni, de még Office-t sem! Bőven futotta arra Symantec felügyeleti szoftverre, amit az iPadek kezelésére, felügyeletére szántak. A csillagok legszebb együttállása volt ez: gyorsabb, szebb, hatékonyabb és még olcsóbb is, amit szeret a végfelhasználó és a vezetőség egyaránt. Ki is gurult a rendszer vagy 1300 felhasználóhoz.

Nna, telt múlt az idő. Történt aztán, hogy a QuickOffice Pro HD gyártóját a QuickOffice-t felvásárolt a Google. Fel is vonta a szemöldökét a CIO, és azon túl fél szemét a QuickOffice-on tartotta. Nem is alaptalanul. A Google idővel módosította a QuickOffice felhasználási feltételeit, és az új verzióknál kötelezővé tette a Google fiók használatát. Ez még nem lett volna gond, egy agilis CIO nem ijed meg a felhőtől, hanem a felhasználási feltételek változásával a gyártó immár nem zárta ki, hogy a szoftver által kezelt adatokat adatbányászati célokra is felhasználja, amire viszont piros zászlót mutatott a gyógyszergyár jogi osztálya. Egyelőre annyiban maradtak, hogy a már meglévő verziót használják, és idővel kitalálnak valamit. A Google később visszavonta a QuickOffice Pro HD-t az Apple piactérről, és – ingyenesen – elérhetővé tette az immár frissített, következő verziót. A meghivatkozott bejegyzés felhívja a figyelmet, minden korábbi QuickOffice Pro HD felhasználó maradhat az eredeti verzió mellett, de ezzel együtt javasolt az újra áttérni, mivel az többletfunkciókat ad, továbbá a Pro HD-t már nem fejlesztik tovább. Így (sajnos) már nem lesz elérhető iOS7-en sem.

Ekkor érkeztünk el történetünkben az Apple iOS7 megjelenéséhez és széles körű elérhetőségéhez. Habár több e-mail is figyelmeztette az egyszeri kereskedőket, hogy NE FRISSÍTSÉK az eszközeiket, az egyszeri kereskedő úgy gondolta, hogy ez biztos másra tartozik, és biztos mással fordulhatnak elő előre nem látható problémák. Így aztán, uccu neki, a társaság fele beleugrott az iOS frissítésbe, mert Symantec felügyelet ide vagy oda, ezt az üzemeltetők megakadályozni nem tudták. A frissítés lezajlása után pedig jött a meglepetés: a QuickOffice Pro HD-nak hűlt helye az iPadokon. Nosza, gyorsan a helpdeskhez, az majd megoldja. Oldaná, ha tudná, de egyrészt alig győzik a telefonhívásokat, másrészt a Symantecnek nem iOS7 kompatibilis a felügyeleti szoftvere, de még csak azt sem tudják, hogy mikor lesz az.

Elmozdult a csillagállás: nem olyan boldog már a felhasználó, aki szerint ezt az egészet az IT cse..te el. Nem olyan boldog már az üzemeltetés sem, aki szerint a felhasználóra nem bízható egy vállalati eszköz frissítése. Morcos a vezetőség, hogy az IT még egy egyszerű frissítést sem képes megoldani, az emberek meg nem tudnak dolgozni, és őszül a CIO, aki két nap után csak annyit mondott: "a tábla stratégiánk felülvizsgálatra szorul."

Hiába, a változáskezelés bizony egy nagy sárkány, és ha nem figyelsz, nem csak királylányt rabol, de a békés éjszakai álmodat is. Aztán majd a CIO, ha felébred, és már nem hisz a mesékben, leül, papírt, ceruzát vesz elő, és felírják egy elképzelt modern környezet vállalati szempontból legfontosabb paramétereit: felügyelhetőség, felhasználói jogok szabályozása, igazodás a vállalati változáskezelési folyamatokhoz … stb. … stb. …stb. …stb. … és egyébként lehet gyors, kicsi, könnyű, vékony, szép. És ilyen sorrendben.

Jó éjszakát! Álmodjatok szépeket!

Követés

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

Csatlakozz a 794 követőhöz