Az IT tevékenység, mint szolgáltatás

Időről időre van szerencsém Gartner, IDC és egyéb kutatócégek előrejelzéseinek zanzásított, magyar újságcikkre fordított változatát olvasni. Legutóbb a hajdani Számítástechnika, ma Computerworld november 1-i (XXXVI/44 számának) 17-ik oldalán jött velem szembe a jóslat. Végre talán van időm egy kis elemzésre a saját látószögemből.

Elöljáróban annyit, hogy úgy gondolom, a technológiai jóslatok többnyire igen, míg a kulturális változásokkal kapcsolatosak, vagy azt is feltételező jövendölések többnyire nem jönnek be ezeknek a cégeknek. A kultúra egy nehéz dolog, olyan, mint a gyurma: nem pattog, hanem odaragad, más alakot öltve átmenti magát, hisz az ember már csak olyan, hogy inkább nem változik, ha lehet. A fent hivatkozott cikknek kettős üzenete van: egyrészt az IT mint olyan mérhető, elszámoltatható, adható/vehető szolgáltatássá válik, másrészt az első tényből kifolyólag a kiszervezés, profi szolgáltató cégekre átállás nagyon elterjed. Mindkét vonatkozásban szkeptikus vagyok, már ami a magyar IT-fősodort illeti.

Akkor előbb lássuk az elemzésre méltó kijelentéseket. Az első bekezdés számomra mindjárt értelmezhetetlen:

…az IT- folyamatok fejlődését is egy szűk körű csoport biztosítja. A többi vállalkozás is kénytelen lesz követni az ő példájukat ellenkező esetben szolgáltatóként megbuknak”

Na most akkor kicsoda-micsoda az a szűk csoport? Egy vállalaton belüli csoport? Egy vállalati IT részlegen belüli csoport? Egy néhány vezető IT szolgáltató cégből álló csoport, akik a többi szolgáltatónak diktálják a tempót? Mi is az az IT-folyamat? Vállalaton belüli, vagy vállalatközi? (pl, ellátási láncban való részvétel) Esetleg az a szűk csoport az ellátási láncon belül értendő? Teljes homály. (A későbbi szövegdoboz egyértelművé teszi, hogy vezető IT szolgáltatókról van szó, ettől függetlenül a szövegezés nonszensz.)

A következő bekezdés arról szól, hogy csak azokat a folyamatokat kell optimalizálni, amelyek az üzleti szempontjából is hatékonyságnövekedést (és profitnövekedést) eredményeznek, mert azok gyorsan megtérülnek. Persze fontos, hogy az ügyfelek elégedettsége is nőjön. Megint nem világos, hogy ki az ügyfél: aki az értéklánc végén az előállított terméket fogyasztja? Vagy aki az IT szolgáltatásokat igénybe veszi? A kettő nem ugyanaz.

„Öt éven belül megváltozik az IT világ”

A részegység megközelítése (mely külön kezeli a hálózatot, szervereket, adattárolást, adatbázist és alkalmazásokat) átváltozik, s az üzleti tevékenység felőli megközelítés lesz domináns; a hangsúly a végfelhasználótól végfelhasználóig adott menedzselt IT-szolgáltatásokon van. Ezt az átváltozást azok a vállalati részlegek viszik előre, amelyeket nem érdekel a részegység megközelítés.”

Első kérdés: kinek a fejében fog átalakulni a részegység megközelítés üzleti tevékenység felőli megközelítéssé? A felsővezeté? Ők legfeljebb annyit tudnak, hogy van „A RENDSZER” – részegységekről fogalmuk sincs, ezt tapasztalom. Az IT munkatársak megközelítése változik majd? Ugyanse. Ők maradnak hálózati szakemberek, rendszergazdák, fejlesztők, Exchange specialisták stb. Ma így képzik őket, tehát ez a jövőben sem változik majd. Akkor talán az IT managerek megközelítése változik majd? Igen, talán, bár azaz igazság, hogy ehhez üzleti szemléletű és üzleti rálátású CIO-kra lenne szükség. Csakhogy Magyarországon elvétve létezi CIO pozíció. Az informatikai vezető jobbára egy felsővezető beosztottja, és nem tagja a felső vezetésnek. Így nem lesz üzleti szemlélete sem. Na ja, a Lajtától nyugatra ez lehet, hogy nem így van, de nálunk igen. Ha pedig a jóslat beteljesedésének feltétele nem adott, akkor a jóslat maga nem fog bejönni. A kultúra szerepe, ugye… A cikk egyébként megint összefüggéstelen. Az előbb az IT-szolgáltatást nyújtó vállalatokról volt szó, most meg mintha egy IT-t használó általános szervezetre utalna a szöveg… Sőt, ugyanígy folytatódik:

„…Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek fennmaradása az IT-részleg tevékenységétől függ, magas szinten kell folytatni a tevékenységüket; az elemző szerint ez a szint nem lehet alacsonyabb a harmadik szintnél”

Megint nem világos, hogy a vállalkozásoknak mely tevékenységüket kell magas szinten végezniük, az üzletit vagy az IT-t, de mondjuk beleérthetjük, hogy mindkettőt. A lényeges ebben a bekezdésben az „amelyek fennmaradása az IT-részleg tevékenységétől függ”, mert ez egy kategorizálásra utal, amely a cikkben nem szerepel, még keretes írásban sem, én viszont dióhéjban azért elmondom.

A szervezeteket szokás az alábbiak szerint csoportosítani.

 „A” kategória – IT nélkül nincs üzlet. Ide tartoznak a mobil szolgáltatók vagy a bankok, ahol a belső IT tevékénységnek az ügyfelei egyben üzleti ügyfelek is.

„B” kategória – Az IT versenyelőny. Ide azok a vállalkozások tartoznak, amelyek innovatív, új IT megoldásokkal megelőzhetik a versenytársaikat. Gondoljunk például azokra az autóipari IT megoldásokra, amelyek révén a végső fogyasztó előre konfigurálhatja a leendő gépkocsiját. Ez elhódíthat  vevőket más gyáraktól. Persze ezeket a megoldásokat le lehet másolni, tehát mindig újabb és újabb IT megoldásokra lesz szükség a versenyelőny megtartásához.

„C” kategória – Az IT támogatás. Ebben a kategóriában az elsődleges üzleti tevékenységre – a tevékenység jellegénél fogva – kis ráhatása van az IT-nek, itt a legfontosabb, hogy az üzletmenet gördülékenységét szolgálja az IT.

Mindezekhez Kornai Gábor, az AAM vezetője hozzá szokott tenni egy negyedik, „magyar” kategóriát is. (Persze, némi iróniával)

„D” kategória – Mi az, hogy A,B,C? Hol legyünk mi? Mi az, hogy IT? Mi az hogy stratégia?

Fontos tudni, hogy a kategória nem egy megválasztható dolog, rövidtávon semmiképp. Sokkal inkább a felső vezetés viszonya az informatikához, annak tevékenységéhez. Egy OTP nem állhat úgy a IT-hez, mint egy „C” típusú vállalat, mert nem olyan üzleti szegmensben dolgozik. Ha mégis úgy állna hozzá, rövid úton tönkremenne. A „C” és „B” kategória között már lehet közlekedni, de nem egyik hónapról a másikra. Nagyban függ a kategória attól, hogy egy értékláncban hol helyezkedik el egy vállalat, milyen az alkupozíciója, de akár attól is, hogy milyen üzleti stratégiát követ (porteri értelemben)

Most akkor visszatérve az eredeti cikkhez, látható, hogy az „amelyek fennmaradása az IT-részleg tevékenységétől függ” kitétel egyértelműen az „A” kategóriára vonatkozik. Akkor most tegyük fel a kérdést: kire vonatkozik a továbbiakban a cikk? Azokra az „A” kategóriás cégekre, amelyeknél IT nélkül nincs is üzlet. És mennyi ilyen van Magyarországon? Ha nem számítjuk magukat az IT, és IT Outsource cégeket, akkor alig egy-két tucat. No, ennyit a cikk (és a Gartner) relevanciájáról.

 

Még szó esik arról az öt lépcsőről, ahogy egy It részleg szolgáltatás központúvá válik, de ezt már a menedzsment szakirodalom is taglalja, tehát túl sok érdekességet nem tartalmaz. Pár szót azonban érdemes vesztegetni a keretes írásra, mert megint csak magyar szempontból érdemes megvizsgálni. A keretes írás címe „Stratégiai előrejelzések”. Jósol valamit, majd azt is hozzáteszi, hogy mennyi a beválás a valószínűsége.

1.                          2010-re a belső és külső IT-szolgáltatók megnövelik éves költségvetésüket: a külsö szolgáltatók 5-10-szeresére, a belső 2-5-szörösére (60%-os sansszal)
Nem világos, hogy ez az IT-Outsourcing növekvésének, az „IT mint szolgáltatás” szemlélet elterjedésének, avagy annak köszönhető, hogy az ilyen szervezeteknek az üzleti vezetés több erőforrást juttat. Szerintem maximum az első esetről lehet szó, de Magyarországon még arról sem.

2.                          2008-ra a legjobb szolgáltatók 90%-a annak köszönheti pozícióját, hogy minőséget és rugalmas szolgáltatást kínál és a kéréseket hatékonyan dolgozza fel (70% sansz)

Véleményem szerint az IT-Outsource egyik hajtóereje a méretgazdaságosság. Vagyis, hogy pl. az a cég aki 50000 db antivírus szoftvert vesz meg, az fajlagosan olcsóbb, mint aki 500-at. Ebből adódóan a piacralépés erős korlátja a méret, márpedig a méretes cégek ritkán rugalmasak, legyen szó akár IT cégekről. Szerintem tehát a szolgáltatók 90%-a a méretének köszönheti majd a pozicióját elsődlegesen.

(2 lényegtelen jóslat)

5.                          2007-ben azok az IT szervezetek, amelyek nem térnek át folyamat alapú szolgáltatási modellekre, kénytelenek lesznek szolgáltatási portfóliójukat kiszervezni évi 25%-os ütemben (ennek megvalósulási esélye 80%)

Teljesen értelmezhetetlen jóslat. Azon túl, hogy továbbra sem világos, vajon vállalaton belüli IT részlegekről van-e szó (vélhetően arról), a jóslat önmagában is halott. Azok a szervezetek ugyanis, akik nem térnek át a folyamat alapú szolgáltatási modellre, azok ki sem tudják azokat szervezni, hiszen a kiszervezésnek előfeltétele a szolgáltatási modell – legalábbis ezt IT órákon így tanítják, és egyébként ez triviális is.

6.                          20010-re a folyamatjavító programok 90%-a emberi tényező, kulturális vagy vezetési okok miatt nem eredményez teljesítményjavulást. (80% esély)

Ezt én fordítva fogalmazom meg, hogy láthatóvá váljék a tarthatatlansága: a folyamatjavító programok 10%-a nem az emberi tényező miatt lesz hatástalan. Elképzelhető az, hogy egy folyamatjavító program 20010-ben olyan rossz lesz, hogy az egyébként teljesen flott szervezetben megbukik? Nem esik ki majd az ilyen termék a kiválasztási rostán? (Program=szoftver) Vagy itt nem termékről van szó, hanem egy változási folyamatról? Az átalakulásról? Egy BPR-ról? Egy projektről? És ebben az esetben csak 80% sansza van a jóslatnak? Hát bizony én ezt 100-ra venném. Merthogy ez egy állandó. A folyamatjavító programok MINDIG kulturális vagy vezetési okok miatt buknak el. Így volt ez már 500 éve, és így lesz ez 100 év múlva is.

Nagyon sajnálom, ennek az elemzésnek egész más vége lett, mint ahogy terveztem. Eredetileg a Gartner állításait szerettem volna kivesézni és bírálni, de úgy tűnik, hogy most már a cikket magát is szemöldökráncolással kell kezelnem. Azt hiszem, hogy egy pocsék, Magyarországra alkalmazhatatlan Gartner anyagból egy összevissza fogalmazó, érthetetlen cikk kerekedett. Talán még annyit sem ért volna, hogy elemezgessem.

 

2 Responses to Az IT tevékenység, mint szolgáltatás

  1. Unknown says:

    Csak egy definíciót kerestem arra, mi is az IT.Most már tudom.Ritka, és kellemes meglepetés ma az Interneten, ha valaki ért is ahhoz amiről ír.(Még az is, ha nyelvtanilag nagyjából helyes.)Jó cikk, gratulálok!Üdv: Tom Pho

  2. Tamas says:

    Köszönöm! Szívesen!Tamás

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: