TS átállás – I.

Nagyjából, de csak nagyjából túléltük a terminál szerver átállást és a kereskedelmi iroda vékonykliensekre való áttérését. Borzasztó kilenc nap van mögöttem, és az „utózöngék” még biztosan nem hagynak nyugodtan pár hétig.

Már az ezévi első bejegyzésemben is felsoroltam a Terminál szerverek megújításának feladatát, aztán február elején leírtam a TS sztorit és az ebből fakadó tényleges feladatokat. Kicsit később a WMI és az NLBS-el kapcsolatos negatív tapasztalataimat is megosztottam. Február 16-án úgy tűnt, hogy már félúton vagyok, (az ott leírt, függőben lévő feladatokra még visszatérek) március 4-én pedig egyenesen már átállást jósoltam a hétvégére, amiből nem lett semmi. Újabb két hét múlva még mindig csak a Flex Profile-t ismertettem, a legutóbbi bejegyzésem pedig egy script ismertetése volt, amely szintén az átálláshoz szükségeltetett.

Ettől kezdve úgy összesűrűsödtek a feladatok, hogy szinte minden nap éjfélekig dolgoztam, ezért is lőttek egy darabig a webnapló írásnak. Az eredeti elgondolásom az volt, hogy az átállást két fázisra osztom. Az első fázisban a TS-eket újítanánk meg FlexProfilostul, a másodikban pedig a kereskedelmi irodát állítanánk át az új módira. Később úgy éreztem, hogy olyannyira jól mennek a dolgok, annyira stimmel minden, hogy felesleges így elhúzni a projektet, zavarjuk le az egészet egy hétvégén. Arra alapoztam mindezt, hogy odaadtuk a tesztrendszert néhány felhasználónak, a visszajelzéseik alapján pedig elvégeztük a szükséges finomításokat. A panaszok száma csekély volt és gyorsan kiküszöltük.

A múlt héten szerdán felutaztam a budai irodánkba (a továbbiakban: MALKER) és a felhasználóknak kétszer egy órában elmondtam, hogy mi várható. Többnyire pozitív hozzáállást tapasztalam. Nagy fájdalmuk volt amikor megtudták, hogy nem migráljuk át az asztalukra kitett ikonokat, ezért az utolsó utáni pillanatban elkezdtem kigondolni, hogy ezt mégis megcsináljuk nekik valahogy.

Csütörtökön kiküldtem egy levelet az IT munkatársaknak az hétvégi átállás ütemtervéről, pénteken pedig a felhasználókat értesítettem. Végül is a nem MALKER-eseknek nem változik semmi, legfeljebb kapnak egy friss profilt és kész. Még a szolgáltatás teljes leállását sem kellett elrendelni, a hét szerverből vállatuk, hogy legalább egy a felhasználók rendelkezésére áll majd, csupán figyelmeztettük őket, hogy időnként kitessékeljük őket az egyik gépről a másikra. Szombat vasárnak az egyidejű TS felhasználók száma kettő-három, összesen 8-10 embert érintett a hétvégi munkavégzés.

Péntek éjjel megálmodtam az ikonmigrációt is – gondoltam a hétvégi átállás közben lefejlesztjük a scriptet.

Szombaton reggel kezdtük a munkát és mindjárt egy rosszat sejtető előjellel: a szépen elkészített CD-based image már az SCSI RAID felismerésénél elhasalt. Ezen nagyon csodálkoztam, mert nem emlékeztem, hogy a Compaq alaplapi hardveres tükörhöz valaha is kellett volna F6 gombnyomás és floppyadagolás. Mindegy, letöltöttük a megfelelő drivert, gyorsan beapplikáltam az image-be, azaz csak applikáltam volna. A fájlokból ugyanis azonnal kitűnt, hogy egy image csak egyfajta OEM SCSI adaptert tartalmazhat. OK. Csináltunk egy új image-et másolással, majd ide tettük az új drivert – de ugyanúgy nem indult. Hmm. Kipróbáltunk egy kézi telepítést – nem kellett neki külön lemez (jól emlékeztem) Ekkor esett le a tantusz: a telepítő belevarázsolt OEM SCSI driver nem a felismerhető eszközök számát bővíti, mint a PnP driverek esetén, hanem „bevarr” egy, azaz egyetlen drivert, azzal akar azután indulni és pont. Tehát a második image-ből egyszerűen el kellett távolítani az OEM bejegyzéseket, és akkor elindult. Buta Windows, buta rendszergazda, 1 óra késés.

Felment az első szerverünk, de az antivírus telepítés közben mintha elhasalt volna. A második szerverünk ugyanígy járt. A problémával elkezdtünk foglalkozni, de az átállás ütemterve szorított minket, így a hibaelhárítás csak tessék-lássék haladt. Élesítettem az új GPO-kat, eltávolítottam a régieket. Sorra újraindítgattam a telephelyi TS-eket, hogy az új szoftverek települjenek. Eközben migráltuk a MALKER adatait is. Pontosabban az adatok már átmásolódtak, csak azt ellenőriztük, hogy minden átjött-e. Nem, de a hiba elenyésző volt, negyed óra alatt javítottuk. Ezután leállítottuk az távoli iroda szerver megosztásait. Délután az első dolgom a felhasználók TS profiljainak átállítása volt. Ehhez a AdModify.Net segédprogramot használtam, minden különösebb gond nélkül. Ezután következett a MALKER felhasználói home könyvtárának beapplikálása a saját home könyvtáraink közé. Ez nem egy bonyolult feladat, csak időigényes. Ki kellett válogatni az eredeti könyvtárakból a PST állományokat, amelyet egy külön mappában helyeztünk el, majd az így karcsúsított mappákat a végleges helyükre tettem, végül mappánként beállítottam a nálunk standard security beállításokat (tulajdonos beállítása, Administrators, és SYSTEM „Full Controll” jogosultság, továbbá a tulajdonos teljes hozzáférése). Utólag azt mondhatom, hogy ehhez is kellett volna egy mini-scriptet fejleszteni, de a 23 felhasználó még nem vágott a földhöz. Csupán egy óra többletet jelentett.

A adatmigráció után újra a vírusvédelem felé fordultam. A Symantec gyakorlatilag belefagyott a telepítésbe. Viszont, érdekes módon, ha Processz Explorer-el kilőttem az MSIEXEC alatt futó gyermek processzt, akkor a telepítés tovább lendült. Két három ilyen akcióval pedig visszakaptam a „telepítés hibátlanul lezajlott” üzenetet🙂. A különböző szervereken persze eltérő eredmények alakultak ki. Az egyiken frissült a antivírus adatbázis, és működött az auto-protect, a másikon csak az auto-protect működött, de frissülés nem volt. Egyformák voltak azonban abban a vonatkozásban, hogy a Symantec konzolon egyik sem kiszolgáló sem jelent meg, ami azért aggasztó jelenség.

Így ért véget a szombat. Illetve egészen pontosan jeleztem még a kollégáimnak, hogy a telephelyi terminál szervereket újraindítottam, lehet nézegetni, teszteni azokat is, elvégre a mieinktől eltérő alkalmazásokat is futtatnak, bár abban kételkedtem, hogy azok az alkalmazások felhasználó specifikus beállításokat is tárolnának, tehát a FlexProfile átállás érintené őket.

Vasárnap délelőtt igyekeztem még egyszer nekifutni az antivírus témának, de nem sok sikerrel. Újra a kereskedők jogosultság-beállításait kellett rendeznem, ezúttal nem a home, hanem a munka könyvtárukat, amelyek kvázi szervezeti egység szintű közös könyvtárak. Ezeket a jogosultságokat alaposan összekutyulta egy kollégám pár hete, úgyhogy a nulláról kezdve felépítettem az egészet.. Eltartott vagy két óráig, de most hibátlanul működik, és a helyére került minden.

Mindeközben Krisztián kollégám lefejlesztette azt a scriptet, amely a kereskedők eredeti, Windows XP-s profiljából kimásolta az asztalon található parancsikonokat és belépéskor az új Flex profile-os asztalra helyezte. Na, most aztán igazán minden kívánság teljesült – gondoltam. Megjöttek az első visszajelzések is a telephelyi szerverek használatáról: „Egy kicsit lassabb a belépés” – valóban, meghízott a GPO és annak a kiértékelése tovább tart, mint a korábbi verzióé, de az egész így sem több, mint 45 másodperc, lemértem. „Nincsenek ikonok” – igaz, de a legfontosabbakat kitettem a „Quick Launch”-ba, a start menü pedig nem változott, onnan elérhető minden. „Nem működik az előregépelés” – ez a vállalatirányítási rendszerben egy olyasmi funkció, mint amilyet az Outlook is tud: elkezded írni az e-mail címet, ő pedig a korábban beírt adatok alapján megpróbálja kitalálni, hogy te mit szeretnél írni. Hasznos kütyü, elismerem, de ez kiderülhetett volna már korábban is, ezzel még így lehet élni. Akkor jöjjön a hétfő, amit majd a MALKER-ben kezdek.

Folytatom…

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: