Tanulom magam

A szabadságom előtt F. Várkonyi Zsuzsa „Tanulom magam" c. könyvét olvastam, és mondhatom, hogy le sem tudtam tenni. Szórakoztató pszichológia. Hallottál már ilyen oximoronról? De a szórakozás mellett ez a legkomolyabb tanulás is egyben. A könyv két nagyszerű pszichológus, (az egyébként Nobel békedíjra is jelölt) Thomas Gordon, és Eric Berne munkásságát szintetizálja, vagyis inkább állítja egymás mellé. Nem tudományos igénnyel, hanem bárki (nyitott) emberfia számára, érthetően, olvashatóan, példák tömkelegével. Ha tudni akarod, hogy miért vagy olyan amilyen, mi alakított téged olyanná, amilyenné váltál, miért tudsz, vagy nem tudsz másokkal szót érteni, feltétlenül olvasd el ezt is, meg esetleg

mást is.

(Egyetemista koromban már egyszer olvastam Berne „Emberi játszmák" c. könyvét, de a kellemes olvasmány nem vágott mellbe. Most viszont a „Tanulom magam" igen. Ebből is látszik, hogy a puszta érdeklődésen túl személyesen is érint a dolog.) Utána néztem, és persze nemcsak „offline", de élő megoldások is elérhetőek. Olvasgass bele a Gordon & T.A. honlapba , jókat fogsz találni.

 

Ami pedig a könyvből ránk, mint informatikusokra „azonnali hatállyal" vonatkoztatható, az ez:

„[A segítő foglalkozásúak] elméleteket, stratégiákat, célkitűzési irányokat, kivitelezési technológiákat tanulnak, de a «Hogyan érjem el, ha nem megy simán?» kérdésre a legtöbb képzés nem nyújt választ. A kudarc nyomasztó súlyától sok segítő foglalkozású úgy próbál megszabadulni, hogy a segítendőben keresi a hibát: ezeket a gyerekeket nem lehet tanítani, ilyen alulszocializált réteget nem lehet kihúzni a sárból, ennyire anyagias embereket nem lehet becsalni a templomba, ilyen

rossz természetű öregekkel nem lehet kultúrált szociális otthont teremteni stb. Ebből annyi igaz, hogy ezeket a gyerekeket, az ilyen alulszocializált réteget, az ennyire anyagias embereket vagy az ilyen rossz természetű öregeket a megszokott módon nem lehet segíteni.[…] Azok a segítő foglalkozásúak, akik időben megismerkednek a Rogers-Gordon-féle modellel, tudják, hogy a „hiba" valamilyen szinten természetesen a kliensben van, hisz azért szorulnak segítségre, tanításra, gondozásra. De ha segítőként nem érünk célt, annak csak két oka lehet: vagy irreális célt tűztünk ki (és akkor abba kéne hagynunk), vagy nem vagyunk eléggé találékonyak, rugalmasak, érzékenyek ahhoz, hogy rátaláljunk a hozzájuk vezető, nyitható kapura."

 

Könnyű ráismerni a rendszergazda-felhasználó párosra, nem? Ugye, leginkább azt kívánjuk, hogy ne is legyenek felhasználók, úgy tökéletes a rendszer? Ugye, ilyen buta felhasználóknak nem lehet megtanítani semmit?

Gondolkozz és olvass utána. Tényleg nem lehet?

(Az idézetet a szerző szíves engedélyével közlöm.)

One Response to Tanulom magam

  1. Petrenyi Jozsef says:

    "Egyetemista koromban már egyszer olvastam Berne „Emberi játszmák" c. könyvét, de a kellemes olvasmány nem vágott mellbe."
     
    Én is pont akkor olvastam, de engem szabályszerűen letaglózott. Gyakorlatilag úgy éreztem, hogy a családunk krónikáját olvasom. Az első kötetem tele is volt aláhúzással meg széljegyzettel. (Aztán ellopták. Az új példányt meg már nem dekoráltam.)

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: