Adatközpont költöztetés – 3

Készítettem egy változás térképet, amely a szolgáltatásokat és azok egymásre épülését mutatja (igaz elnagyolva). Színkóddal jelöltem, hogy mely területen milyen mértékű változás válható. Piros jelzi a jelentős változást, zöld a változatlanságot, kék az egyszerűsödést, lila a bővülést. Az elkövetkezendőkben minden egyes kockát elemezni fogok. Kedzjük is mindjárt a fizikai környezettel:

A szerverszoba Székesfehérvárról Ajkára költözik. A költözés előtt olyan fizikai környezetet kell kialakítani, amilyen az Székesfehérváron már volt azzal együtt, hogy az eredeti ajkai szerverteremből is átviszünk minden olyan berendezést, amelynek a költöztetése lehetséges. Ilyenek a szerverek, storage, menedzsment PC stb. Marad viszont a harmadik emeleten a kábelezés miatt a telefonközpont, a hálózati kapcsolók és az őket tápláló szünetmentes tápegység.

Az új szerverszobával kapcsolatos elvárásaink, terveink:

  •  Dedikált szoba. A helyiséget kizárólag a szerverek, informatikai eszközök üzemeltetésére kívánjuk használni. Csak olyan berendezések kerülhetnek a terembe, amelyek ezt a célt szolgálják.
  •  Ablaktalan helyiség, a fizikai védelem növelése érdekében. (A mostani szerverszoba ráadásul a 24 órás porta közvetlen közelébe kerül, ami még egy fokkal jobb fizikai biztonság.)
  •  Beléptető rendszer, amely alapján látható, hogy ki és mikor járt a teremben. Ez bizonyos esetekben a felelősség tisztázását segítheti. Végeredményben, a szerverszobában való tartózkodás szabályozása technikai oldalról megoldódik. A beléptető rendszer egyébként közelítő tokenes lesz.
  •  A terem kialakítása a tűzmegelőzést maximálisan figyelembe véve: a bejárati ajtó 30 perces átégés elleni védelmet biztosít. A teremben könnyen égő tárgy (fa berendezés, szőnyeg, függöny, iratok stb.) nem maradhat, illetve nem kerülhet be. A szobát saját tűzriasztó és –oltó berendezésekkel szereljük fel. Ehhez felhasználjuk a székesfehérvári FS49-es oltópalackot, de a riasztórendszer kábelezését újra el kell végezni. A palackon átszállítás előtt nyomáspróbát végzünk. A tűzriasztáshoz négy tűzérzékelőt szerelünk be, kettőt az álpadló alá kettőt pedig az álmennyezet fölé. Kettőnek kell füstöt/tűzet érzékelnie a riasztás bekapcsolásához.
  •  A helyszín felmérése alapján – eltérően a székesfehérváritól – vízérzékelő szenzorokat is el kell helyezni, elsősorban a vízcsövek mellé. Az esetleges vízbetörést lokalizálni szeretnénk, illetve riasztást küldünk a rendszergazdáknak.
  • Többszörösen védett áramellátást biztosítunk a berendezéseknek. Felhasználjuk a székesfehérvári Symmetra PX moduláris szünetmentes készüléket. Ez 30kVA teljesítményt képes nyújtani, és jelenleg bőségesen elegendő tartalékkal bír ahhoz, hogy ráköthessük az ajkai szervereket is. A szünetmentes „tiszta”, zavarmentes áramot biztosít a fogyasztóknak. A szünetmenteshez Bypass panel is tartozik (ilyet láthattok a fehérvári szerverszoba hátsó falára felilleszve), hogy szükség esetén a szünetmentes kiiktatható legyen a tápellátásból anélkül, hogy ez leálláshoz vezetne. A „második vonalba” a Székesfehérvárról átszállított aggregátorral biztosítjuk a hosszabb áramszünetek elleni védelmet. Az aggregátort az épületen kívül, betonalapon helyezzük el. A teljes szobához 3x100A betáplálást kell biztosítani. Az ilyen szerverszobák egyik legnagyobb értéke egyébként az a kapcsolószekrény, amely az erősáramú hálózatot szabályozza.
  •  A szünetmentes áramforrásra kapcsoljuk rá az ugyancsak Fehérvárról átköltöző, redundáns klímarendszert. Két 4,2 kWattos Daikin és egy 8,4 kWattos Sanyo szolgál ki minket. A klíma azért kerül a szünetmentesre, hogy áramszünet esetén ne kezdjen el azonnal felmelegedni a szoba. A hőmérséklet emelkedése esetén az UPS-be épített hőmérsékletmérők riasztást adnának le és lekapcsolnák a fogyasztókat. Vagyis a klíma folyamatos áramellátásának védelme éppoly fontos, mint a kiszolgálóké.
  •  A balesetek, véletlen kihúzások és egyéb problémák megelőzése érdekében álpadlót alakítunk ki, amely alatt kábeltálcán vezetjük mind az erősáramú, mind pedig a gyengeáramú vezetékeket, azokat egymástól persze elválasztva. Az álpadló egyébként 5 kN teherbírású pontszerű terhelés, illetve 30 kN teherbírású felületi terhelés estén. Átégés ellen is véd legalább 30 percig. A padló lapokból áll, amelyek tuskókon fekszenek és egy vákuumos emelővel lehet kiemelni őket a helyükről. A rackszekérnyek alatt speciális, kivágott lapok kerülnek, hogy a vezetékeket a padló alá lehessen vinni.

 No, ezt jelenti a fizikai környezet megváltozása a mi esetünkben.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: