MGXFY08 – Mindenről, ami nem szakma – 2

Éjfél jóval elmúlt, mire megérkeztünk a szállodánkban ezért kívülről nem csodálhattuk meg, be kellett érnünk a bútorokkal és kárpitokkal. A Walt Disney fennhatósága alatt álló területre érkeztünk, remek alkalom a ‘valtdiznis’ iparművészeti alkotásokkal való ismerkedésre. Mikiegér és Donald kacsa mindenütt: ágyneműn, asztalon, fűrdőszobában. A csúcs a Pinokkiós menekülési útvonal (18-as kép az albumban). Reggel aztán már az épületről is készíthettem néhány fotót. Sokáig gondolkodtam, milyen stílusú lehet. Érzésem szerint ez a XX. század huszas éveinek végén a XIX század 70-es éveinek stílusát utánzó valami. Talán Viktoriánus? (Mint például ezen a képen, vagy ezen.) Valószínűleg az. A stílus persze lényegten, inkább a rajzfilmek világának utánérzése.

Az első nap az aklimatizálódás és a nap végi regisztráció napja volt, úgyhogy autót béreltünk és "körülnéztünk". Igen hamar levontam a következtetést: a járdák funkciótlanok. Az épületek olyan elszórtan helyezkednek el, olyannyira amorf a település és minden olyan messze van minden mástól, hogy gyalogosan értelmetlen elindulni bárhová. Autó, ez az egyetlen értelmes közlekedési eszköz. Az utak európai (különösen magyar) szemmel valószínűtlenül szélesek, kettő-, de nem ritkán háromsávosak. (24-26. kép). Egyetlen sáv majdnem akkora, mint nálunk kettő. Az autósok nem erőszakosak, nincs tülkölés, anyázás – egész pontosan mi ilyennel nem találkoztunk. Az úthálózat összetett, ezért aztán nagyon precízen kitábláztak mindent, jól eligazodtunk.
Egy viszonylag laza útitervet követve néhány nagyobb mall-t, vagyis bevásárlóközpontot célozunk meg. Ezek lényegében hosszú üzletsorok kisebb, de inkább nagyobb üzlethelyiségekkel, előtte hatalmas parkolókkal. Csak "márkás" boltot láttunk, vegyeset, vagyis, hogy egy bolt többfajta márkát is árult volna, olyat nem. A márka jelezte (a hozzáértőknek persze), drágább vagy olcsóbb árut árulnak-e benne. Az üzletek között félig szabad folyosókon közlekedtünk – eső ellen befedték, de már nem légkondícionálták (30. kép). Ebben valószínűleg az a ráció, hogy minél inkább igyekezz vissza egy-egy üzletben. A kinti hőmérséklet kb. 40-42 fók, 100% páratartalommal. Bent ezzel szemben kb. 18-20 fok van – ideális viszonyok a gyors tüdőgyulladáshoz-beszerzéshez. Az üzletek között hosszan elnyúló, kanyargó folyosókon közlekedtünk (31-33 kép), amit itt-ott pálmafák és padok tarkítottak. A mall közepén helyezték el az "éttermet" (34,38 kép), amelyben legalább tucatnyi (európában ismeretlen) gyorsétkezde-lánc egy-egy kifőzdéje kínálta a portékáit. Volt ott mexikói, japán, kínai, thai olasz stb. gyorsétterem – ki-ki ízlése szerint választhatott a többnyire hízlaló ételek közül. Ócsároljuk az amerikaiakat, hogy túlsúlyosak, meg egészségtelenül étkeznek. Jelentem: nem könnyű nem így tenni. Egyszerűen nincs is más választásuk – a pár nap alatt legalábbis mi nem fedeztünk fel egészséges ételeket is áruló, megfizethető éttermet. A nap végén elindultunk az OCCC-hez, hogy regisztráljuk magunkat. Útközben már láttuk, hogy hatalmas vihar közeledik (40-49 kép), mire megérkeztünk már szakadt az eső, alig tudtunk kiszállni. Még a kocsiból sikerült lekapnom egy vidámpark hatalmas hullámvasútját (44. kép) – az utolsó nap azt hiszem ezen utaztam🙂

A regisztrációnak és a konferencia egy részének az Orange County Convention Center adott otthont (50-63 kép). Idemásoltam a http://local.live.com-ról egy madárperspektíva képet, hogy némi fogalmat lehessen alkotni az épületegyüttesről. Két épületről beszélünk: az kép jobb felső sarkában látható az észak/déli szárny, balra pedig a nyugati szárny. A kettőt egy félig fedett folyosó köt össze – mozgójárdával. Ezen többször végigmentem, kb 7-8 perc gyalog (55-60 és 241-242 képek)

image

Az épületek méreteire jellemző, hogy a 15 000 fős konferenciánk, amely mellesleg kétszer akkora volt, mint a 2001-2002-es barcelonai, "elveszett" az épületben. A taxisok szerint a város akkor van tele, amikor a fogorvosok, nőgyógyászok stb. tartják az évi rendes gyűlésüket, olyankor százezer ember "tömörülhet" egy helyre. És még egy "érdekes adat". Az OCCC belső klímája 19-21 Celsius – kardigán nélkül elindulni őrültség. Most már érthető, ugye, miért nehéz így aláírni a Kiotói egyezményt?

A regisztráció után egy "Welcome Party"-ra voltunk hivatalosak (64-70 kép). A déli szárny fele elegendő volt a kb. 3-4000 résztvevőnek. Jó zene, ezegyszer finom ételek, jó italok és pár mókás feladat a játékos kedvűeknek. Mindez kb. éjfélig. Az egésznapos mászkálás után holtfáradtan kerültünk vissza a hotelbe.

Folytatom…

2 Responses to MGXFY08 – Mindenről, ami nem szakma – 2

  1. Berta Krisztián says:

    Hihetetlen, hogy egy ilyen kis cikkbe az amerikaiak ennyi hülyesége belefért :)

  2. Tamas says:

    És még nincs vége ;-) 

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: