Citrix-Xensource egyesülés és ami mögötte van

Úgy szeretném, ha a webnaplóm fele ilyen cikkekből állna, mint ez a mostani. Bevallom -12 óra időm van ezt a bejegyzést megírni, mégis rá kell szánnom némi időt, mert a jövő szempontjából meghatározó eseményt nem lehet szó nélkül hagyni.

Tehát a hír: úgy hírlik, hogy a Citrix felvásárolja a Xensource céget. Ahhoz, hogy ennek a jelentőségét megértsük íme egy kis villámtalpaló a virtualizáció technológiákból. (Az x86-os rendszerekre koncentrálva)

A legelső megjelent technológia a Citrix grafikus terminál szervere volt még 1995-97 táján. Lényege, hogy a grafikus megjelenítés máshol történik, mint ahol az alkalmazásokat futtatják. Eleinte ezt nem tekintették virtualizációs megoldásak, csak az utóbbi egy-két évben, többek között a Microsoft által következetesen használt terminológia révén vált ez a módszer a virtualizációs megoldások egyik formájává. A lényeg: a mai fogalmaink szerint "prezentáció virtualizáció" technológia a Citrix alapképessége (core-competence), és úgy szokás a Citrixre tekinteni, mint ezen szegmens legerősebb szereplőjére. A Citrix nagy kihívója a Microsoft a maga "Terminal Server" megoldásával, amely nem önálló termék, hanem a Windows kiszolgálók beépített képessége.

1998-ben indult a VmWare, amely először hozott ki a piacra Intel processzoron futó, szoftveres (érts: telepítendő alkalmazás) hardver-partícionáló alkalmazást. Először a "Vmware workstation", később a "GSX Server" és "ESX Server" termékekkel jelentek meg – ez utóbbi kettő a szerverek felosztását végzik. A munkaállomás- és szerverhardver virtualizáció koronázatlan királya jelenleg a Vmware. Követőik közé tartozik a VirtualIron, a Microsoft és a Xensource is. Ez a technológiai szegmens (tulajdonképpen kettő: munkaállomás és szerver!) kevésbé érett, mint a prezentációs, mivel igazán csak 2003-2004 táján kezdtek az igazn érett megoldások piacra kerülni.

Még fiatalabb technológiai trend az "alkalmazás-virtualizáció". Itt arról van szó, hogy egy alkalmazást úgy becsomagolunk, mintha egy gombóc lenne – gyakorlatilag egyetlen fájlba. Ezt a fájlt másolással a munkaállomásra juttathatjuk, majd ott futtathatjuk. Az alkalmazások így nem zavarják egymást, továbbá az operációs rendszert sem. A végeredményt egy valódi, igény-szerint települő alkalmazáshalmaz. A piacvezető szerepet itt a Softricity játszotta, amíg fel nem vásárolta a Microsofft. A követők közé tartozik az Altiris (ma már Symantec), az Appstream és az Ardence (ma már Citrix)

A virtualizációs technológiák előnye, hogy az egyes informatikai rétegeket finoman elválasztják egymástól, ezáltal az gyorsan cserélhetővé válnak, az egész rendszer pedig kevesebb hibával, nagyobb rendelkezésre állással és jobb reakciókészséggel működhet.

MiaVirt

A virtualizáció történetéről a virtualization.info RADAR és ROADMAP oldalain lehet tájékozódni.

A fontosabb játékosok hamar rájöttek, hogy a virtualizáció hatalmas előnyöket hozhat a felhasználóknak, ugyanakkor alapvetően átalakíthatja az erőviszonyokat a szoftveriparban, ezért mindenki hamar kialakította a maga stratégiáját. Ebben – és azt hiszem nem vagyok elfogult – a Microsoft élen járt. Az elsők között, ha nem a legelsőként beszélt komplex holisztikus virtualizációs stratégiáról bevonva a technológiai terminus alá a "terminal server" megoldást, a Softricity felvásárlásával pedig megszerezte az alkalmazás-virtualizáció szegmensben a vezető szerepet. A fenti ábra jobb oldalán látható még egy fontos rublika, amiről nem esett szó, ez pedig a menedzsment. Mind a gyártók, mind pedig a felhasználók hamar rájöttek, hogy a virtualizált környezetben a felügyelet az achilles sarok. Mivel a virtualizáció előnyei hatalmasak, ezért az ipar teljes mértékben adoptálni fogja, vagyis egy idő után tömegtermék lesz, tehát az ára drasztikusan esik majd. A virtualizációs megoldásokat gyártó cégek ekkor a menedzsment irányába mozdulhatnak, onnan szerehetnek profitot. A virtualizációs csata sok tekintetben menedzsment-csata. Csakhogy az ezirányú képességeket meg kell szerezni. A megszerzést pedig jelentősen befolyásolja a kezdeti kiindulópont.

Összegezzük a fentieket egy táblázatban, ahol a Citrix, a Microsoft, a Xensoure és a VmWare szerepel a cikk címében említett egyesülés nélkül. A táblázatban a számok az adott szegmensben elfoglalt relatív erőt jelképezik, nagyjából a jelenlegi ipari közmegegyezés szerint

Virtualizáció Citrix VmWare Microsoft Xensource

Prezentáció

1

2

Alkalmazás

2 1
Munkaállomás 1 2 5

Szerver

1 2 3

Felügyelet

(-) (-) 1 (-)

A felügyelet értékelése azért nehéz, mert valamennyi szereplő nagyon jó menedzsment megoldásokkal rendelkezik a saját termékeinek menedzselésére, általános menedzsment terméket viszont csak a Microsoft gyárt, vagyis csak neki van lehetősége a virtualizáció-menedzsmentet ÉS az általános IT üzemeltetést egyetlen platformra pozícionálni. Másrészről maga a virtualizáció-menedzsment sem egy kiforrott megoldás és az olyan területeken, mint a fizikai-rendszerről virtuálisra konvertálás, a virtuális gépekhez kapcsolódás automatizálása (Connection broker) vagy a gyors, portál alapú üzembehelyezés még mind-mind gyerekcikpőben jár. A nagy szereplők vagy felvásárolnak (pl. a VmWare a Propero-t), vagy fejlesztenek (pl.: a Microsoft a Virtual Machine Manager-t)

VirtPortf
 
Microsoft: teljes portfólió, jól artikulált stratégia

Az Xensource-nál szereplő 5-ös szám még magyarázatot érdemel: a Xensource megoldása alkalmas a desktop virtualizációra, nem nem jellemző az ilyen használat. Vannak viszont más cégek (pl. Parallels), amelyek erősek ezen a téren, de a többiekhez nem érnek fel erőben, ezért nem is szerepeltetjük.

Most nézzük meg a táblázatot a Citrix-XenSource egyesülés után

Virtualizáció Citrix VmWare Microsoft

Prezentáció

1

2

Alkalmazás

2 1

Munkaállomás

3 1 2

Szerver

3 1 2

Felügyelet

(-) (-) 1

Látszik, hogy a Citrix olyan képességeket szerez, amelyekkel korábban nem rendelkezett, egyúttal a Xensource a vállalatméret növekedésével komolyabb kihívást jelent majd a másik két szereplőnek. De pontosan kinek mekkorát?

A VmWare-nek nincs prezentációs, illetve alkalmazás-virtualizációs megoldása, tehet egy lábon áll. Ezt frontálisan támadja a Microsoft Windows Virtualizáció technológiája, amely 2008-ban, legkésőbb 180 nappal a Windows Server 2008 után jelenik meg. A Microsoft nem akar kétséget hagyni, hogy a szerver-virtualizáció területén a LEGJOBB kíván lenni. Ezt meg is kell tennie, mert csak így védheti meg installált szerver bázisát. A cél elérése érdekében a Microsoft már most olcsóbb, mint a VmWare (A Virtual Server ingyenes, a Datacenter Edition pedig olcsóbb, mint a VmWare megoldás), a Windows Virtualizációval pedig vagy beéri, vagy pedig nagyon megközelíti technológiai fejlettségét tekintve a VmWare-t, ha ugyan el nem hagyja bizonyos funkciókkal.

A Microsoft a Windows Server 2008-al ugyanakkor nagyot lép előre a prezentáció-virtualizáció terén is, ezzel erőteljes nyomás alá helyezve a Citrixet az ő hazai pályáján. Ha ehhez hozzátesszük, hogy vannak technológiai szituációk, ahol az alkalmazás-virtualizáció a prezentáció-virtualizációva versenyez, akkor láthatjuk, hogy a Citrixnek új utakat kell keresnie, mert mindkét erősségénél új helyezet van kialakulóban (Látható, hogy a Microsoft mindenkit a maga területén igyekszik felülmúlni) A Citrix-Xensource egyesülés jó lehetőség, hogy a Citrix új területet találjon a növekedésre, mive a saját területen a Microsoft ezt korlátozza. Az új lehetőség viszont a VmWare pályája – vagyis a VmWare kettős nyomás alá kerülhet.

Ezzel az egyesüléssel tehát a Citrix és a Microsoft nyerhet, a VmWare pedig veszíthet. De a Microsoftnak nemcsak ezért jó ez a hír. A Xensource cég volt a Xen, mint nyílt forrású technológia fő fejlesztője. Ha ez a kapacitás kiesik, vagy a Citrix már nem kívánja felajánlani az erőit a nyílt forrású közösségnek, akkor a RedHat és a Novell, amelyek a Xen-re alapozták a maguk virtualizációs stratégiájukat, hosszú időre (ha nem véglegesen) lemaradnak. A virtualizációs csata elvesztése viszont az operációs rendszerek "háborúját" is eldöntheti. – Ez utóbbi gondolat nem csak bennem, hanem a virtualization.info szerkesztőiben is megszületett.

És mindez miért fontos: azért, mert most dől el, hogy az elkövetkezendő tizenöt-húsz évben ki lesz a meghatározó szerepű a vállalati IT infrastruktúrát szállító vállalatok közül.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: