A VMware ESX 3.5 és a Hyper-V összehasonlítása – 4. kör

Ezúttal a hypervisor biztosította virtuális gépek képességeibe pillantunk be. Kezdjük a szokásos maximum értékek felsorolásával.

No.

Tulajdonság

ESX 3.5 U2

Hyper-V

1.

Virtuális CPU maximum

4

4

2.

Maximális RAM a VM-ben

64 GB

64 GB

3.

SCSI kontrollerek száma

4

4

4.

SCSI eszközök maximális száma a kontrollereken

15

255

5.

Virtuális SCSI eszközök száma

60

1020

6.

Virtuális lemezek maximális mérete

2 TB

2 TB

7.

Közvetlen LUN elérés

Igen

Igen

8.

Redundáns közvetlen LUN elérés

Igen

Nem

9.

Közvetlen LUN maximális mérete

2 TB

256 TB

10.

Virtuális hálózati kártyák száma

4

12*

11.

Paravirtualizált hálózati kártya

Igen

Igen

12.

Virtuális kártya VLAN támogatás

Igen

Igen

13.

PXE támogatás

Igen

Igen**

14.

Virtuális Wake-On-LAN támogatás

Nincs

Nincs

15.

Virtuális kártya Jumbo Frame támogatás

Igen

Nem

16.

TCP Segmentation Offload támogatás

Igen

Nem

17.

IDE eszközök száma

4

4

18.

Floppy eszközök száma

2

1

19.

Párhuzamos portok

3

0

20.

Soros portok

4

2

21.

Virtuális PCI eszközök száma

6

korlátlan

22.

Maximális távoli konzol kapcsolat

10

1

23.

Virtual CPU bővítés működés közben

Nincs

Nincs

24.

Memória bővítés működés közben

Nincs

Nincs

25.

USB támogatás

Nincs

Nincs

26.

Virtuális PCI eszköz-bővítés működés közben

Nincs

Nincs

27.

Direkt PCI eszköz elérés (pl.: faxkártya)

Nincs

Nincs

28.

Direkt szalagos eszköz elérés

Nincs

Nincs

29.

Virtuális FC HBA

Nincs

Nincs

30.

Virtuális gép pillanatfelvétel (snapshot)

Igen

Igen

31.

Pillanatfelvétel közvetlen LUN hozzáférés megléte esetén

Nincs

Nincs

32.

Hangkártya

Nincs

Nincs

* 8 db szintetikus kártya + 4 db hagyományos (legacy adapter)
** Csak hagyományos kártya esetén

A táblázatot javaslom a "tudomány mai állása" nézőpontból tekinteni, ugyanis mindkét gyártó feltett szándéka, hogy a virtuális gépek összes limitációját felszámolják. Olyan VM-eket várhatunk a jövőben, amelyek korlátai a fizikai gépek korlátaihoz közelítenek. Ma még persze nem ez a helyzet, de igen jól haladunk. Pár évvel ezelőtt a többutas virtuális gép volt a kihívás, mára ezen túlléptünk, és a működés közbeni bővítés vált a fejlesztések célpontjává. A táblázat alapján a küzdelem kiegyenlítettnek tűnik, de azért van néhány érdekes képesség vagy képesség-hiány. A virtuális hardvert tekintve a Hyper-V virtuális gépek korszerűbbek: sokkal több SCSI eszközt kezelnek (köszönhetően a szintetikus SCSI adapternek), több hálózati kártyát tartalmazhatnak, egyáltalán az adapterekkel való ellátásuk jobb. Ráadásul a közvetlen LUN elérésnél az operációs rendszer limit szerint használhatják a fizikai lemezeket, nincs 2 TB-os kötöttségük. Ugyanakkor a közvetlen LUN elérésnél (Hyper-V terminológia szerint pass-through disk; az ESX-nél "Raw Device Mapping") a Hyper-V nem biztosítja, a hálózati kártyák pedig nem támogatják a bizonyos szituációkban erőteljes sebességnövekedést támogató Jumbo Frame-eket és a TCP Segmentation Offload funkciót sem. Tegyünk azt is hozzá, hogy mindezt az ESX is csak a legújabb verziójában teszi, ott is limitációkkal, pl. NAS és iSCSI esetén a Jumbo Frame nem működik. Meg azt is tegyük hozzá, hogy még ma sem minden gigabites siwtch és kártya támogatja a Jumbo Frame-et. Az Internet1 pedig – úgy tűnik –  sohasem fogja. Mindegy, ettől ez még hátránya a Hyper-V-nek.

A maximumok az átlagos virtuális gépek számára bőven elegendőek. A virtuális hardver képességeit ugyanakkor még lehet fejleszteni. Egyik gyártónak sem támogatja, hogy a virtuális hardvert működés közben adjuk hozzá, vagy vegyük el a gépektől. Hiába a Vmotion, ha a virtuális gépet bővíteni kell, akkor bizony az ma még leállással jár. Nem megoldott még – az egész iparágban – a PCI eszközök közvetlen hozzáférése. Nincsa virtuális gépekben hangkártya és még sorolhatnánk.

Végezetül egy fontos megjegyezni való: sem az ESX, sem a Hyper-V nem támogatja az USB eszközöket. Tegyük hozzá, hogy erre viszonylag ritkán van szükség. Mikor is? Amikor a felhasználó szeretne a virtuális gépekhez hozzáférni, akkor szinte sohasem. Az ESX vagy Hyper-V kiszolgáló egy szerver teremben üzemel, oda felhasználó nem léphet be, tehát USB eszközt sem tehet az USB csatlakozóba. Nincs is rá szükség. A Windows kiszolgálókba épített RDP protokoll remekül megold számos USB átirányítási (USB redirect) feladatot. Pen drive-unk van? Semmi gond, tegyük be a desktopunkba és az RDP csatornán keresztül ez megjelenik a virtualizált kliensen. Chip kártyával szeretnénk bejelentkezni? Ismét csak az RDP átirányítás lesz a mi barátunk. S mindez a virtualizációs rétegtől függetlenül működik Hyper-V-n és ESX-en is. Más a  helyzet, ha pl. egy USB lemezen elhelyezett hardver-kulcsot szeretnénk VDI szituációban használni. Nem fog menni – és azt gondolom, hogy az USB 3-as szabvány megjelenéséig ez így is marad. Más kérdés a "rendszergazda-vagyok-otthon-tesztelem-a-virtualizációt" esete. A Vmware Server támogatja az virtual USB-t, amely itt igencsak jól jön. De a Hyper-V nem a VMware szerverrel van egy kategóriában, nem otthoni próbálgatásra tervezték.

Vendég operációs rendszerek
A közvélekedés az, hogy az ESX sokkal több operációs rendszerhez nyújt támogatást, mint a Hyper-V, sőt, fura mód, még a Microsoft operációs rendszerei közül is van olyan, amely az ESX alatt támogatott, míg a Hyper-V alatt nem. No, akkor válasszuk ketté a témát. Nézzük először, hogy a hivatalos dokumentumok alapján (VmWare: Guest Operating System Installation Guide; Hyper-V: Q954958) 2008. július 25.-i állapot szerint mi a helyzet:

No.

OS

ESX 3.5 U2

Hyper-V

Támogatás/Kiterjesztett támogatás van még?

1.

Windows Server 2008

x

x

Igen (2018. július 10.-ig)

2.

Windows Vista

x

x

Igen (2017. április 11.-ig)

3.

Windows Server 2003

x

x

Igen (2015. július 14.)

4.

Windows XP

x

x

Igen (2014. április 18.)

5.

Windows 2000

x

x

Igen (2010. július 13-ig)

6.

Windows NT 4

x

 

Nincs  (2004. december 31.-ig volt)

7.

RHEL 5

x

hamarosan

Igen (2014. március 31.-ig)

8.

RHEL 4

x

 

Igen (2010. február 29.-ig)

9.

RHEL 3

x

 

Igen (2010. október 31.-ig)

10.

RHEL 2.1

x

 

Igen (2009. május 31.-ig)

11.

SUSE LES 10

x

x

Igen (2013. július 31.-ig)

12.

SUSE LES 9

x

 

Igen (2011. július 30.-ig)

13.

SUSE LES 8

x

 

Nincs (2007. nov. 30.-ig volt)

14.

Ubuntu 8.04 LTS

x

 

Igen (2013. elejéig)

15.

Ubuntu Linux 7.10

x

 

Igen (2009. közepéig)

16.

Ubuntu Linux 7.04

x

 

Igen (2009. elejéig)

17.

Netware 6.5 Server

x

 

Igen (2012. március 7.)

18.

Netware 6.0 Server

x

 

Nincs (2006. nov. 1.-ig volt)

19.

Netware 5.1 Server

x

 

Nincs (2006. nov. 1.-ig volt)

20.

Solaris 10 x86

x

hamarosan

Igen (2015. január 31.-ig)

A listából látható, hogy számos olyan operációs rendszer van, amely még a kiterjesztett támogatásának a végét is elérte. Nem tagadva, hogy a végső támogatás megszűntétől függetlenül létezhetnek ilyen rendszerek, azt leszögezhetjük, valódi támogatás ezekhez a gyártó oldaláról nincs, a VMware sem tud mást mondani, legfeljebb hogy ezek az operációs rendszerek elfutnak az adott hypervisoron (erről mindjárt többet). Nézzük tehát az aktuális rendszerek táblázatát:

No.

OS

ESX 3.5 U2

Hyper-V

Támogatás/Kiterjesztett támogatás van még?

1.

Windows Server 2008

x

x

Igen (2018. július 10.-ig)

2.

Windows Vista

x

x

Igen (2017. április 11.-ig)

3.

Windows Server 2003

x

x

Igen (2015. július 14.)

4.

Windows XP

x

x

Igen (2014. április 18.)

5.

Windows 2000

x

x

Igen (2010. július 13-ig)

6.

RHEL 5

x

hamarosan

Igen (2014. március 31.-ig)

7.

RHEL 4

x

 

Igen (2010. február 29.-ig)

8.

RHEL 3

x

 

Igen (2010. október 31.-ig)

9.

RHEL 2.1

x

 

Igen (2009. május 31.-ig)

10.

SUSE LES 10

x

x

Igen (2013. július 31.-ig)

11.

SUSE LES 9

x

 

Igen (2011. július 30.-ig)

12.

Ubuntu 8.04 LTS

x

 

Igen (2013. elejéig)

13.

Ubuntu Linux 7.10

x

 

Igen (2009. közepéig)

14.

Ubuntu Linux 7.04

x

 

Igen (2009. elejéig)

15.

Netware 6.5 Server

x

 

Igen (2012. március 7.)

16.

Solaris 10 x86

x

hamarosan

Igen (2015. január 31.-ig)

A 16 operációs rendszerből összesen két családot nem támogat, illetve nem is fog támogatni a Hyper-V, ez a Netware és az Ubuntu. A Netware-ről maga a Novell migrálja a felhasználóit, eltűnő rendszer. A két legfontosabb Linux disztribúciót és a Sun Solarisát viszont rövidesen támogatja majd a Hyper-V. Bevallom, én sokkal nagyobb ESX fölényre számítottam. FreeBSD? Sehol! Debian? TurboLinux? Mandrake Linux? Még csak említés sincs róluk. Egyéb Unixok? Többnyire más processzorokon futnak, kiesnek a látókörből (A Solaris is az x86-os verzióval képviselteti magát.) Pedig az operációs rendszerek többsége általában kompatibilis a hyerpvisorokkal.

Kompatibilis vagy támogatott?
image Itt érdemes szólni a támogatottság kontra kompatibilitás kérdéskörről. Ha egy rendszer "kompatibilis" egy hypervisorral, akkor az azt jelenti, hogy többnyire problémamentesen elfut, de hiba esetén nem fordulhatunk a sem az operációs rendszer, sem pedig a hypervisor gyártójához. Az itt látható képet a a debian wiki-ről szedtem és a Debian Etch verzió aktuális státuszát rögzíti Hyper-V alatt. A alapfunkciók működnek, hang nincs (de ez minden operációs rendszerre igaz), az egéműveleteket pedig megfelelőnek tartotta a tesztelő.

A fetieken kívül még további hátrányokat is összeszedhetnek az ilyen pária-operációs rendszerek: nem készül hozzájuk olyan belső kiegészítő szoftver (VMware Tools; Hyper-V Integrated Components), amelyek teljesítmény-többlethez juttatnák őket. Lásd az előbbi Debian példát. Azért itt is vannak kivételek. Mivel a SUSE 10 és a Red Hat 5 támogatott rendszer lesz, ezért a holdudvarukhoz tartozó Open SuSe, CentOS, Fedora disztribúciókra is telepíteni lehet majd a Linuxos Hyper-V IC-t, vagyis éppolyan gyorsak lehetnek ezek a operációs rendszerek, mint például a Windows XP. Akkor ez azt jelenti, hogy támogatott lesz egyikük vagy másikuk? Aligha. A Microsoft számára a "támogatott" kifejezés egész mást takar:

  1. Alapos tesztelés. Mielőtt egy operációs rendszer egy adott verziójáról azt mondjuk, hogy támogatott, alaposan leteszteljük egy meglehetősen rigorózus rend szerint.
  2. PSS támogatás. Megfelelő szerződés megléte esetén a vállalt SLA szintnek megfelelően mérnökök kezdenek el dolgozni az ügyfél bejelentett problémáján és igény esetén a teljes megoldásig – a felmerült probléma elhárításáig tevékenykednek. Az probléma elhárítása magában foglalhatja:
    • Megkerülő megoldás kidolgozását (workaround)
    • Nyilvánosan letölthető hotfix telepítését
    • Nyilvánosan hozzá nem férhető hotfix telepítését
    • A fejlesztőkhöz történő eszaklációt
  3. Fejlesztői támogatás. Amennyiben a probléma az igényli, hogy az adott (támogatott) operációs rendszert módosítsuk, akkor, megint csak az SLA szerint eljárva, a Microsoft ezt is vállalja. És mi a helyzet a nem Windows operációs rendszerekkel? Nos ezen esetekben a Microsoft a gyártóhoz fordul és elkészítteti a javítást. No ez a nem mindegy.

Látható, hogy micsoda különbség van a "kompatibilis" és a "támogatott" kifejezés között. Ha valaki DOS-t, Windows for Workgroups 3.11 vagy Windows 95 futtatását szeretné megoldani Hyper-V alatt – nos ez egyáltalán nem lehetetlen. Menni fog. Támogatott? Nem, nem az.

Folytatjuk…

6 Responses to A VMware ESX 3.5 és a Hyper-V összehasonlítása – 4. kör

  1. Gábor says:

    Lemaradt, hogy mit gondolok a tamogatasrol, tesztelesrol.Nyilvanvaloan a Microsoft is veges szamu embert kepes foglalkoztatni tesztelesi celokkal, ezzel nincs is semmi problema. Ellenben rengeteg ember lenne, aki akarmilyen feltetlekenek megfeleloen tudna tesztelni a kedvenc rendszeret, ha a Microsoft erre lehetoseget adna. Ugyanigy lehetoseg lenne kulso csapatokon keresztul ezen rendszerek tamogatasa ugy uzemeltetesi, mind fejlesztesi szempontbol. Nyilvan van arra esely (szerintem eleg kicsi), hogy nem mukodne a dolog, de ha valaki meg sem probalja, ugy egeszen biztosan nem fog mukodni. Ha valaki mar a meccs elott elhatarozza a vereseget, akkor szinte bizonyosra veheto, hogy vereseget is fog szenvedni.

  2. Tamas says:

    Szia!
    Köszi a visszajelzést. Először is idézek magamtól: "Bevallom, én sokkal nagyobb ESX fölényre számítottam. FreeBSD? Sehol! Debian? TurboLinux? Mandrake Linux? Még csak említés sincs róluk. Egyéb Unixok? Többnyire más processzorokon futnak, kiesnek a látókörből (A Solaris is az x86-os verzióval képviselteti magát.) "
    Belátom, a tördelés nem a legszerencsésebb, de talán látható, hogy a "más processzorokon futnak" mondatrész az "Egyéb Unixok" kérdésre adott válasz része. Konkrétan pl. HP Unix-ra gondoltam. Persze, neked teljesen igazad van, hogy a FreeBSD, a Debian és a többeik futnak x86 vagy x64 környezetben, de nekem sem volt szándékom mást állítani.
    Más kérdés a támogatás. A cikk a VMware hivatalos "Guest Operating System Installation Guide" 2008. július 25.-i állapota szerint készült, ez a forrása a támogatott/nem támogatott OS-ek listájának. E megjegyzés írásának pillanatában ugyan már az Augusztus 28.-i változat az érvényes, de ettől még amit a cikkben írtam igaz, nevezetesen, hogy a FreeBSD nem támogatott ESX 3.5 U2 változaton. (Abban neked megint csak igazad van, hogy a FreeBSD 4.9-10-11-ees változatok támogatottak ESX 2.5-2.5.5 változatokon, de nem a 3.5U2-n, ami a cikk témája.)
    Abban is igazad van, hogy a FreeBSD friss verziói támogatottak Vmware Server vagy Workstation alatt, de – megint csak! – nem azok ESX 3.5 U2 alatt. Márpedig én ez alapján készítettem a táblázatot.
     
    A nyilt forráskódról most nem is tettem említést, nem témája a cikksorozatnak. Annak viszont utána nézek, hogy az meglévő Linuxos IC lefordítható-e pl. Debianra vagy FreeBSD-re, vagy elegendő nyilvános információ áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy az Open Source közösség elkészítse ezen operációs rendszerek alá az IC. Ez izgalmas lenne!
    (A támogatási táblázatot képként is feltettem ebbe a Képalbum – 78. kép)

  3. János says:

    Szerintem még egy dolog kimaradt, hogy míg a hyper-v-nek kell hardveres támogatás, addig a vmware megoldásának nem. van amikor ez fontos szempont (mert pl. a két-három éve megvett akkor közép-felső kategóriás szerverek se támogatták hardveresen a virtualizációt)

  4. Tamas says:

    A 2. körben tárgyaltuk, még az összehasonlító táblázatban is benne van.

  5. János says:

    áá, jaa, most látom, hogy ez a negyedik kör, akkor ez a negyedik rész :omg:

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: