CW – 2008. október 14.

A Computerworld (a la "Számítástechnika") 2008. október 14.-i számában megjelent egy virtualizációs melléklet, amelynek utolsó cikkében engem kérdeztek a Hyper-V-ről, meg a Microsoft virtualizációs technológiáiról. Tördelési okokból a kérdések egy részét elhagyták, ami nem volt túl szerencsés. Jópár nappal a cikk megjelenése után talán már nem rontom az üzletet, ha az eredeti, még kérdésekkel ellátott változatot megosztom a nagyérdeművel. (Gondolatok és helyzetelemzés a cikk után)

———————————————————

P1000111A Hyper-V úgy tűnik felbolydította a piacot. Az eddig eltelt időben látszik valami eredmény?

Teljes mértékben. Óriási az érdeklődés az ügyfelek részéről mind az alaptechnológia, tehát a Hyper-V, mind pedig az azt támogató menedzsment megoldások iránt.

Sokan kétségbe vonják, hogy a Hyper-V nagyvállalatoknak is megfelelő megoldás lenne.

A kérdés elcsapható lenne úgy is, hogy tíz évvel ezelőtt folyton arról hallottunk, maga a Microsoft alkalmatlan nagyvállalati szállító, és az az állítás sem ért sokat. Ezek a vélemények azonnal eloszlanak, amint az érdeklődő kezébe veszi a megoldást. A Hyper-V, amellett, hogy a legkorszerűbb architektúrával rendelkezik, felhasználja mindazon Windows Server képességeket, amelyek évek óta bizonyítanak nagyvállalati környezetben. Ilyen például a fürtözés. A Hyper-V-vel ma extra szoftverköltség nélkül földrajzilag elosztott, redundáns fürtök alakíthatók ki, A fürttagokon pedig virtuális gépek tucatjai működhetnek.

Ugyanakkor ez nézet néha egyszerű félreértés. Míg korábban a virtualizációs piacot a virtualizációra specializálódott cégek uralták, a termékek „mindent együtt” tartalmaztak. Sokan azt várják, hogy a Hyper-V a platform alapokon túl minden, a Microsoft által felvonultatható virtualizációs képességet is tartalmaz. Ez nem így van. A virtualizáció felügyeletét – tehát a rendszermenedzsmentet – a System Center termékcsalád végzi. Ha valaki a „Microsoft virtualizációs megoldást” keresi, akkor a Hyper-V mellett a System Center Operations Manager, Configurations Manager, Data Protection Manager és Virtual Machine Manager termékeket is ki kell értékelnie. 

A Configurations Managernek mi a szerepe? Azt inkább szoftverterítő, desktop felügyeleti eszközként ismerjük.

Az SCCM telepítheti a szűz vasra a Hyper-V szerepkörű Windows Servereket, ellátja a felügyeleti ügynökök terítését és a fizikai valamint virtuális gépek szoftverfrissítésekkel való ellátását. Van egy speciális feladata is: a hosszú ideig kikapcsolt virtuális gépek, valamint a virtuális gép sablonok naprakészre frissítését is elvégzi. Ezt nem egyedül végzi, hanem a Virtual Machine Manager-rel együttműködve. Az SCCM szép példája annak, hogy a fizikai és virtuális elemeket együtt lehet (és érdemes) felügyelni.

A virtualizáció akkor ér sokat, ha sokféle szerver futtatható rajta. Milyen a más operációs rendszerekkel való együttműködés? Novell, Sun?

Úgy helyesbíteném, hogy ez is egy nagyon fontos és értékes szempont. Ha technikai oldalról nézzük, akkor a Hyper-V több száz, x86/x64 platformra írt operációs rendszerrel kompatibilis. Az operációs rendszerek változtatás nélkül,  azon a processzor-privilégium szinten futtathatók, amelybe tervezték őket.

Egy másik kérdés a támogatás. Támogatás alatt azt értjük, hogy az ügyfél az általa futtatott (Microsoft vagy nem Microsoft) virtuális operációs rendszerében tapasztalt hibáját bejelentheti a Microsoft terméktámogatási csoportnak, és az a probléma teljes és végleges elhárításáig segítséget nyújt. A segítség a megfelelő szerződés esetén akár a forráskód módosítását is magában foglalja. Ez utóbbi, teljes támogatást élvező operációs rendszerek köre szűkebb, de már ma is tartalmazza a Novell SUSE Enterprise Linux 10 változatát, a közeljövőben pedig ilyen lesz a RedHat SLES és a SUN Solaris is. Minden egyes operációs rendszer egyben egy háttérszerződést is jelent a gyártójával, így esetleg már érhető, miért nehezebb a kör bővítése.

Hogyan lehetséges, hogy a konkurencia még olyan operációs rendszereket is támogat a maga hypervisorán, amelyet a Microsoft nem, miközben ezeket az operációs rendszereket a Microsoft írta?

Más gyártóknál a támogatás fogalma a Microsoft szemszögéből inkább a „kompatibilis” kifejezéssel írható le. Ezek a gyártók nem az operációs rendszer támogatják, hanem azt vállalják, hogy az adott operációs rendszer futni fog a hypervisoros környezetben, és ha nem, akkor a gyártó esetleg módosítja a hypervisorát, hogy az üzemszerű futtatás lehetővé váljon. A támogatást a Microsoft ennél tágabban értelmezi.

Igaz, hogy egy Windows szerver a licence alapján több virtuális példányban is futtatható?

Igaz. A Windows Server 2008 változatok különböző mértékben ezt lehetővé teszik. Standard változatnál egy, Enterprise esetén  négy, Datacenter verziónál pedig korlátlan számú virtuális példánya futtatható az operációs rendszernek. Mielőtt beleszaladnék a következő kérdésbe: a Datacenter Edition már nem csak OEM formában kapható, „rendes” árlistából rendelhető termék.

A több virtuális példány futtatása csak a Microsoftos virtualizáció esetén igaz?

Nem. A licencelési konstrukció hypervisor gyártótól független.

Mi a különbség a „Microsoft Hyper-V Server” és a „Windows Server 2008 with Hyper-V” között?

A „Microsoft Hyper-V Server” egy ingyenesen letölthető, virtualizációs szerepkörre testre szabott szerver szoftver. A termék neve nem tartalmazza a „Windows” márkanevet és nem véletlenül. Bár maga ingyenes, nem tartalmaz vendég operációs rendszer példány futtatási jogot. Vagyis a virtuális gépek operációs rendszereit külön meg kell venni rá. A Hyper-V Server a Microsoft belépő szintű virtualizációs megoldása, ideális például távoli telephelyek szervereinek virtualizálására.

Mostanában a Hyper-V mellett feltűntek a Microsoft oldalakon olyan kifejezések is, hogy App-V meg MED-V. Ezek mit takarnak?

Az App-V a „Microsoft Application Virtualization Server” rövid neve. Korábban Softgird-nek hívtuk ez a név esetlen ismerősen csenghet. Az App-V feladata a desktop alkalmazások virtualizálása, illetve az ilyen virtuális alkalmazások futtatása. A maga nemében a munkaállomások világában legalább olyan lenyűgöző technológiáról van szó, mint a kiszolgálók világában a szerver virtualizáció. Az App-V felhasználási területe nagyon szerteágazó, de közülük talán a legfontosabb az alkalmazások egymással szembeni inkompatibilitási problémáinak kiküszöbölése. Ha van két alkalmazásom, amelyek kölcsönösen kizárják egymás létezését egyazon gépen, akkor az App-V segítségével ezek izolálhatók, így mindkettő békésen elfut a másik mellett. A MED-V a Microsoft Enterprise Desktop Virtualization rövidítése. A név mögött egy központilag felügyelt, de a desktopokon futó virtualizációs megoldás húzódik. A technológia segítségével látszólag rábírható egy alkalmazás arra, hogy olyan operációs rendszeren is fusson, amelyre nem készítették fel. Ha például van egy csak Windows 2000-en futó alkalmazásom, gond nélkül áttérhetek Vistára, ezt az egy alkalmazást pedig MED-V környezetbe helyezhetem. A régi alkalmazás megkapja (elrejtetten) a maga régi operációs rendszerét, a felhasználó számára pedig legfeljebb egy zöld keret jelzi az alkalmazás ablaka körül, hogy valójában virtualizáció működik a háttérben.

A MED-V már most is használható?

Nem, 2009 elején jelenik majd meg az Desktop Optimization Pack (MDOP) szoftvercsomag részeként.

Úgy tűnik, mintha a Microsoft mindenhová virtualizációs megoldást képzelne el.

Pontos meglátás. 360 fokban, vagyis mindenhol, a munkaállomásoktól az adatközpontokig látjuk a virtualizáció szerepét. De nem csak látjuk, hanem be is építjük a termékeink képességei közé. Azt reméljük, hogy a virtualizáció révén a mainál sokkal rugalmasabb IT rendszereket lehet majd létrehozni és felügyelni. A ma végfelhasználója borzasztóan kiábrándult az informatikából. Lassúnak, rugalmatlannak tartja. A virtualizáció visszaadhatja a hitet a rendszerüzemeltetőknek és felhasználóknak egyaránt: lehet IT-t sokkal jobban is csinálni.

Linkek:

Szerverkonszolidáció – http://www.microsoft.com/hun/dl.aspx?id=8e09eddc-8ba7-475b-9502-252cdfe68fa1
Alkalmazás virtualizáció – http://www.microsoft.com/hun/dl.aspx?id=e9f6522c-31dc-4d15-8c93-50d99e910cd9
Lepenye Tamás webnaplója – http://lepenyet.spaces.live.com
Virtualizációs tananyag a Microsofttól – http://www.microsoft.com/hun/technet/?article=de9b9d23-e200-4d62-848e-368848b9e545
Microsoft Assesment and Planning Toolkit – http://technet.microsoft.com/en-us/library/bb977556.aspx
Microsoft Virtualizáció – http://www.microsoft.com/virtualization/default.mspx
Virtualizáció és System Center – http://www.microsoft.com/virtualization/solution-product-sc.mspx

———————————————————————————-

Az interjú története mindösze annyi, hogy a CW jelezte, készítenek egy virtualizációs mellékletet, ha van kedvünk, akkor mi is megszólalhatunk. Hogy aztán az egy interjú vagy termékismertetés stb. legyen, azt ránk bízták. Megtisztelő volt, hogy a a kollégáim engem kértek meg a tartalom struktúrálására. Azért esett a választásom az interjúra, mert így direktben lehet reagálni olyasmire, ami vélelmezhetően megjelenik majd a mellékletben. Világos, hogy egy ilyen melléklet nem lehet technológiai értelemben kimerítő, tehát üzeneteket kell tartalmaznia. Evidens, hogy a piacvezető valamilyen módon megszólittatik majd (így is történt, Radvánszki Gábor kollégám nyilatkozott a DNS Hungária Kft. nevében), és ha a VMware üzeneteket nézem, biztosra vehetem, hogy bőven lesz FUD(*) a felzárkózó versenytársakról. Az interjú során tehát azt tartottam elsődlegesen szem előtt, hogy a lehetséges elbizonytalanító mondatokat amennyire lehet semlegesítsem, másodsorban pedig olyasmiről beszéljek, ami az erősségünk, tehát a teljes portfolió és a fizikai és virtuális környezet együttes felügyelete.

Olyan volt ez, mint amikor vivóként felkészülsz a másik mozdulataira. És be is jött. Radó rendesen nyomta a VMware anyagot: "a konkurencia felébredt, de nem kicsit megkésve. Az ESX hypervisor immár negyedik generációs architektúrája olyan stabilitással párosul, amellyel egy 1.0-ás termék éles vállalati környezetben nem igazn versenyezhet" – "…a versenytársak elsődleges partíció megközelítése, amellyel nagyon könnyen fejnehézzé válhat egy komolyan konszolidált rendszer…" stb. stb. Ha nem is mindenre, de legalább részben sikerült választ adni az ilyen bugyutaságokra.

A melléklet így különösen izgalmasra sikerült, de egyébként is jó lett volna. Kiegyensúlyozott a tartalma, és ha nem is tudott teljes képet adni a virtualizációs piacról, legalább a legnagyobbak megszólaltak. Talán csak a Citrix hiányzott a sorból. Sebaj, majd legközelebb.

——————————–

(*) FUD – Fear, Uncertanity and doubt – félelem, bizonytalanság és kételkedés.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: