Távmunka

Február közepén, amikor eltörtem a bokámat(*), a kollégáim gyorsan lemondták az arra a hétre és a következőre szervezett értekezleteket és ügyfél-találkozókat. Két nap kórházi ágyban fekvés után rájöttem, hogy ha még két hónapig ezt (a semmit) kell csinálnom, akkor halálra unom magam. Elgondoltam, hogy milyen érdekes lenne, ha otthonról, az webkonferencián keresztül kapcsolódhatnék be egy-egy megbeszélésbe. Mivel a kollégák nap mint nap hívtak, el is mondtam nekik az ötletet. Jót nevettünk, hogy akkor rajta, próbáljuk ki. (A kórházban, az ismert közállapotok miatt, nem vittem be a notebookomat.)

Azt tudni kell, hogy a Microsoft előszeretettel használja a saját termékeit, így vagyunk az Office Communications Server 2007 –tel is. A gépeinken fut a Communicator (nekem ráadásul telefonintegrácóval, mert majdnem két évig “vittem” ezt a terméket, és lehetőségem volt ezt bekapcsoltatni) és van persze Live Meeting kliensünk – ennek a segítségével lehet webkonferenciát tartani. A cég által felépített OCS infrastruktúráról most itt nem írok, de akit érdekel, annak érdemes egy pillantást vetni az Microsoft IT Showcase ide vonatkozó oldalára. A prezentációban látszik, hogy három adatközpontban találhatók a szerverek, a mi általunk használtak Írországban, Dublinban vannak.

De nem csak az adatközpontokra áldoztunk, hanem kiépítettük a “végeket” is. A magyarországi tárgyalók többségében elhelyeztek már egy-egy RoundTable-t, amely nem csak webkamera, hanem egyben mikrofon és hangszóró is. (A kivetítők már korábban is a tárgyalók tartozékai voltak.)

Értekezlet otthonrólSzóval meggyőztük az ötletről a kereskedőt, akinek az ügyfelével találkoznunk kellett volna, megkértük az ügyfelet, hogy a megbeszélés nálunk legyen, aztán amikor megérkeztek a kollégák, akkor elmeséltük nekik, hogy miért épp így fogunk társalogni. Én meg itthon létrehoztam egy webkonferenciát, meghívtam rá a munkatársaimat, feltöltöttem a powerpoint előadást, bekapcsoltam a webkamerát, és vártam, hogy kezdhessek.

Annak idején volt egy belső videó arról, hogyan képzeli el a Microsoft az egységes kommunikációt 2010-ben. Ez persze később nyilvános lett, én meg most jót mosolyogtam, hogy akárcsak a film végén, amikor Eli Bowen zakóban, nyakkendőben, de (nem látható)  rövidnadrágban tartotta meg az előadását, most én látszom pólóban, miközben ténylegesen pizsamában, felpolcolt lábbal feküdszem az ágyamon.

Persze az ügyfelek az első negyed órában nem a tényleges témával foglalkoztak, hanem hogy milyen ez a rendszer, hogyan épül fel, milyen sávszélesség kell hozzá. (A Roundtable-es előadásokhoz nagyjából 512 Kbit/sec), Aztán megszokták a helyzetet és minden ment a maga útján. Én előadtam, ők meg kérdeztek, beszélgettünk, maradtunk valamiben – szóval majdnem olyan volt, mintha ott lettem volna.

tavmunka05

Így néz ki az előadás a gépen keresztül. Sajnálom, hogy a panorámaképes képernyőt elfelejtettem lelopni, majd pótolom.

A sikeren felbuzdulva további előadásokat is szerveztünk. Marci kollégám vette a bátorságot és (RoundTable nélkül) kiment egy – mellesleg a infokommunikációs szektorban tevékenykedő ügyfélhez – és egy mobil szélessávú kapcsolattal jelentkezett be a webkonferenciába. Az első pár percben bekapcsoltam a kamerát, elmeséltük a szituációt, majd a sávszélességel való takarékoskodás érdekében kamera nélkül, csak hanggal tartottam meg az előadást. Teljesen jó volt, kiváló hangminőséggel, ami azért szerintem még a RoundTable-nél is nagyobb mutatvány. Két notebook, az egyik egy Wireless házi hálózaton, a másik egy mobil-internet eléréssel; mindkettő kint lóg az interneten az OCS infrastruktúrához képest, mégis, VPN nélkül, jó minőségben előadást lehet tartani. Komolyan, még én is meglepődtem.

De van még tovább is. Egy harmadik alkalommal azt kérték tőlem, hogy “ugyan már demózzad le azt a System Center Operations Manager”-t, mert az ügyfél kíváncsi rá. Az OpsMgr azért szép állatfajta, mert egy rendszerfelügyeleti szoftver, amit elég nehéz demonstrálni, ha nincs mögött legalább egy icike-picike rendszerecske. Az én notebookomat bőven ellátták ugyan erőforrással, már amennyire ez egy notebook esetén elmondható, de a maximális 4 GB memóriába még egy Opsmgr is csak cipőkanállal fér bele, nemhogy még egy mini hálózat is fusson.

Nagyjaink azonban bölcsen leszerződtek egy partnerünkkel, és ez új lehetőséget adott a kezünkbe. Az MSSalesDemos oldalt és a mögöttes infrastruktúrát nem a Microsoft üzemelteti. Mégis ADFS segítségével a saját, microsoftos nevemmel és jelszavammal bejelentkezhetek és kiválaszhatok több, “előfőzött” demókörnyezetet. Valahogy így:

tavmunka02

Előre beléptem, kiválasztottam a “System Center data center solution” környezetet és kértem időpontot – a webkonferencia előtt két órával kezdve. Miután a demókörnyezet elindult, RDP kapcsolat-ikonok jelentek meg a képernyőn, és valóban rájuk kattinva be is jelentkezhettem a gépekre. A virtuális gépek hyper-v-n futnak (naná!) és az általuk használt összes memória kb. 40 GB. Mit ne mondjak: demó a kezem között még nem volt olyan gyors, mint akkor.

tavmunka03

És hogy működik ez a Webkonferenciával? Egyszerűen: nem csak PPT-t lehet megosztani, de ablakokat, sőt az egész Windows asztalt is. Csupán annyit tettem, hogy megosztottam az RDP ablakot, és máris átváltottam demó nézetre.

tavmunka04r

Ráadásul még egy apró kapaszkodót is készítettem magamnak. Egy olyan funkciót kellett bemutatnom, amelyet korábban én sem használtam még. Előző nap gyakoroltam és a környezethez készült demóleírás alapján felkészültem. Ezzel együtt – jobb a biztonság – a leírást – nem megosztva – az RDP ablak mellé tettem. Végül is nem volt rá szükség, de ha kellett volna, leshettem volna.

No, hát ilyen az igazi távmunka. Nem csillog annyira, mint az a sci-fi UC 2010-ből, viszont működik. Web’n’walk-kal, RoundTable-lel, alkalmazás-megosztással, webkamerával – interneten, QoS nélküli hálózaton. Nem kell hozzá speciális terem, különleges kamera, előzetes foglalás. Nem kell hozzá rang és kiváltság, hogy “bebocsáttassunk” a terembe. Az OCS a “mindenki” konferencia-szoftvere.

Szeretek a Microsoftnál dolgozni, mondtam már?

———————

(*) – Köszönöm, a körülményekhez képest jól vagyok. Szerdán levették a járógipszet, most a gyógytornázós periódus következik. A lakáson belül egészen jól elközlekedem, estére viszont jól jön, ha a mankó könnyít a műtött lábamon.

One Response to Távmunka

  1. Petrenyi Jozsef says:

    Aztán mire visszamész, már eladták az íróasztalodat. :-)- JoeP –

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: