Miért fontos a virtualizáció a Microsoftnak? – 1.

Bognár Attilának az előző cikkben feltett kérdése elgondolkodtatott. A Microsoft régóta itt van a virtualizációs piacon, de vajon mennyire fontos a cégnek ez a terület? Lehetőség, vagy inkább veszély? Ha lehetőség, akkor minek a lehetősége? Ha veszély, akkor milyen jellegű?

Kezdetek
Az egész – szerintem – azzal kezdődött, hogy a Microsoft létrehozta az MSN-t, 1995. augusztusában. Ekkor kezdődött annak a szerverparknak a kiépítése, amely 1998-ban kiegészült a Hotmail-lel, 1999-ben az MSN Messengerrel és még sorolhatnánk. Az egyre nagyobb szerverpark egyre komolyabb kihívást jelenthetett üzemeltetési szempontból. Gondolom részben ezért, részben meg a rendszerüzemeltetési piac vonzása miatt a Microsoft 2000 őszén licence megállapodást kötött a NetIQ-val, 2001-ben pedig kiadta a “Microsoft Operations Manager 2000” nevű terméket, amelynek legfrissebb utódja a “System Center Operations Manager 2007 R2”. Biztos vagyok benne, hogy a MOM 2000 nagy előrelépés lehetett a maga idejében, de gondolom azt is lehetett látni, hogy az óriási adatközpontok sokezer vagy sok tízezer szerverrel, elképesztő üzemeltetési feladatot jelentenek. (“For scale-out environments, management is not just important — it’s fundamental, and we’re making it a major area of investment for Microsoft” – forrás innen.)

2001. egy másik szempontból is fontos éve. Ekkor jelent meg az 1998-ban alapított VMware nevű cég VMware ESX (Elastic Sky X) rendszere. A VMware, akárcsak a Google vagy Softricity, egy dotcom cég volt, amely – szemben a tényleges lufi vállalatokkal – egy valóban zseniális ötletet valósított meg, sőt, a lufi kipukkadása előtt az ESX-szel belépett a nagyvállalatokhoz, és a Google-höz hasonlóan óriásit alakított a maga területén. (Csak az időrend kedvéért: 1997-ben jelent meg egy Virtual PC nevű termék a Connectix-től Mac-re.)

A Virtual PC, meg a VMware Workstation – bár izgalmas termék volt – nem hozott földrengésszerű változást. Az ESX azonban más volt: aki tudta, hogy mi a hypervisor (mert tanulta az amerikai egyetemen, vagy éppenséggel használt a hatvanas években olyan az IBM gépeken), az hamar rájött, milyen potenciál van egy ilyen megoldásban és milyen változást hozhat egy adatközpont életében. Szerintem a Microsoft erre 2002. táján jöhetett rá, mert 2003 elején felvásárolta a Connectix-et, egy hónappal később pedig bejelentette a Dynamic System Initiative kezdeményezését. Későn történt mindez? Az első Xen is 2003-ban jelent meg, a Virtual Iron 2005 környékén fordul elő először a hírekben. A Sun Solaris container 2005-ben debütált. 2004. decemberi hír, hogy a RedHat és a Novell beépítik a Xen-t a saját rendszereikbe. Ha figyelembe vesszük a Microsoft méretét, diverzifikált erőfeszítéseit, azt kell mondani, hogy viszonylag gyorsan reagált az iparági változásokra. Persze nem szeretném azt állítani, hogy a Microsoft pontosan tudta, milyen lesz a jövő. De a sejtések nem voltak rosszak. Annyi bizonyos, hogy 2003 áprilisában a Direction on Microsoft által megjelentetett “Microsoft Management Roadmap Update” még nem tartalmazza azt a szót, hogy “virtual”, csupán azt, hogy a MOM és az SMS egy közös jelzőt kap, ez lesz a “System Center”. Egy évvel később megjelent a dolgozat frissítése, amely már megemlíti a Virtual Server-t is, de még érdekesebb az, amit a DSI-ről és az SDM-ről lehet olvasni. A 2004-es d dolgozat egyébként így kezdődik:

“Systems management is becoming a major priority at Microsoft: by the end of 2004 the company will deliver several new and substantially enhanced management products and technologies, and all development teams for systems management are now organized under a single leader, Kirill Tatarinov. While details about its radical and long-term Dynamic Systems Initiative (DSI) remain sketchy, the company will continue taking incremental steps to incorporate systems management into its entire business product line. These changes will deliver important benefits to customers even as work on DSI churns away in the background.”

Érdekes dolgok találhatók már ekkor a DSI-ról:

“A precise definition of the DSI is still evolving, but the company envisions it as a radical change in the way applications are developed, deployed, and operated over their life cycles. Most important: rather than support manageability through add-on, generic management products that incorporate little or no knowledge of specific applications or hardware, manageability will be built into applications, system software, and hardware from the outset.

DSI will accomplish this with a common management infrastructure that spans all elements needed for an application to function properly, and a System Definition Model (SDM) that will provide a Microsoft-standard method for building management knowledge into each hardware or software component during its design. Each component will have its own SDM, an XML document with all the information required to manage that component, including dependencies on OS components or other services, definitions of settings that can be configured through OS policy, definitions of variables and counters required to monitor the health of the component, and so on. Among other things, this will enable a new breed of business applications that use SDM information to form operational policies, and management tools which can detect when the overall system departs from those policies and flag what caused the departure.”

Mit is csinál a SpringSource?…

Visszatérve a Microsofthoz: a teljes kép, és az a fajta stratégia, amit ma is látunk, 2004 végén állhatott össze, és 2005. áprilisában hírdette meg a cég. Ekkor jelentette be, hogy hypervisort fog a Windows szerverekbe építeni; hogy a System Center termékcsalád képességeit kiterjeszti a virtualizáció irányába stb. stb.

Hogy hová csúcsosodott ki az DSI, az SDM, a virtualizáció (Hyper-V), a System Center és a Visual Studio együttesen? Nos, mindezen kezdeményezések, szabványok, termékek, szoftverek együttese tette lehetővé, hogy olyan szolgáltatások indulhassanak el a Microsoftnál, mint a Windows Azure.

Ah, és még valami: Igen, ezt is Hyper-V támogatja. Biztos, hogy nem érett még a nagyvállalatokhoz?

Folytatom

2 Responses to Miért fontos a virtualizáció a Microsoftnak? – 1.

  1. Zoltan says:

    Bennem azért a virtualizációval kapcsolatban mindig komoly félsz van. Az egész virtualizáció a 90-es években azért kezdődött el, hogy egy biztonsági problémát megoldjon. A piros és zöld gépeket szét tudd választani, de ne kelljen 1-nél több vas az asztalodra. Ebből rohant el a világ a szerver konszolidáció irányába, majd amitől teljesen agybajt kapok a disaster recovery irányába a virtualizációval. Az alkalmazáskészítők pedig rohannak utánnuk a DA-ban, de valljuk be őszintén ők sem hisznek ebben annyira…A virtualizáció jó. Sőt kiválló. A szerver konszolidációra. Az eredeti, 90-es évekbéli törekvést pedig máig nem sikerült tökéletesen megoldani. Architektúrálisan a zöld és piros PC szétválasztása még nincs kész.Az iparág elemelkedett a földről fel a felhők közé. De a földön is volna még mit tenni.

  2. Tamas says:

    A virtualizáció – többek között – azért jó, mert megmozgatja a gyártók fantáziáját. Meglehet, hogy az eredeti cél nem volt több, mint amit leírtál. De a megvalósítás után mindig kipotyogott még valami, miközben az eredeti célokat sem sikerült persze maradéktalanul elérni. Az I/O virtualizáció gyerekcipőben jár, a hypercall-okat szabványosítani kellene, a támogatási feltételekhez ajánlásokat kellene megfogalmazni valamilyen szabványügyi testületnek. Szerintem az iparág egyelőre víziókat fest fel, mert azt gondolja, hogy a virtualizáció egy ragadós dolog, és ha egy ügyfél a konkurrenciánál ragad, akkor azt hosszú távon is elveszíti. A katasztrófa elhárítást nem tartom Istentől elrugaszkodottnak, de a jelenlegi körülmények között ez még 0.5-nél sem tart. Persze akinek a DR fáj, az vevő lesz az ilyen hívószavakra. Csak arra vagyok kíváncsi, hogy az eredeti projekt célokon és költségeken belül lehet-e tartani egy ilyen erőfeszítést. Azt gondolom, hogy nem. Túl sok mozgó alkatrész, túl sok cég túl sok termékének együttműködése, plusz egy nagyon-nagyon felkészült csapat – ritka ez még, mint a fehér holló.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: