Windows szerverek licencelése virtuális környezetben – licenc számológép

Boldog új évet mindenkinek!

Nagy adósságom még a múlt évből néhány cikk, amely (ha lehetséges ilyen) egyszerűen és érthetően leírja és példákkal illusztrálja, hogyan kell Windows szervereket virtualizációs környezetben licencelni. Mivel szinte nincs olyan hét, amikor ne kerülne elő ez a kérdés e-mailen vagy telefonon, azt gondoltam, egyszerűbb, ha a legfontosabb tudnivalókat idepostázom.

Az első cikk igazából csak egy hivatkozás. A Microsoftnak van egy hivatalos és jól működő számológépe, amellyel többféle licenc számítást is végezhetünk. tulajdonképpen kettő számológép is van, de én csak a másodikat szoktam használni, mert az elsőt alkalmazásokkal is fel kell tölteni, a kérdések pedig többnyire csak az operációs rendszerekre szoktak vonatkozni. Tehát a link: http://www.microsoft.com/windowsserver2003/howtobuy/licensing/calc_2.htm (A 2003-as számtól nem kell megijedni, ugyanígy működik minden a 20008 és a 2008 R2 esetén is)

image

Ez 2. számú számológép valójában kétféle számolási módot takar. A zöld sablonban megadhatjuk, hogy “hány processzoros szerverünkből mennyi van”, majd meg kell mondanunk a rajtuk futó gépek számát. Ez alapján kiszámolja, hogy mennyi lenne az ár, ha Standard, Enterprise vagy Datacenter verzióval fednénk le a virtuális gépeinket. Amelyik oszlop a legkisebb összeget tartalmazza, azt a kiadást érdemes választani. A kék táblázat úgy működik, hogy minden egyes fizikai kiszolgáló processzorszámát megadjuk, mellé a virtuális gépek számát, ezután kidobja ugyanazt a számolást, mint azt a zöld táblázatnál már láttuk. Természetesen alapadatok is megadhatók, a kép bal oldalán látható, hogy beállíthatjuk mindegyik kiadás árát külön-külön is.

Egyetlen hibája van a számolgépnek: a virtuális gépek számámának megadásakor nem átlagos, hanem a “legrosszabb” esettel kell számolni. (Lásd még az alábbi hivatkozásokat, amelyekben ez pontosan szerepel.) A legrosszabb eset alatt azt értem, amikor az elképzelhető legtöbb gép fut az adott kiszolgálón. Mondjuk a fenti példa egy 9-tagú fürt, ahol normál körülmények között a kétprocesszoros gépeken 9 (nem tévesztettem), a négyprocesszoros gépeken pedig 16 (nem tévesztettem) Windows szerver operációs rendszerű virtuális gép fut – összesen 88 virtuális windows szerver. Tegyük fel, hogy az a legrosszabb eset, amikor egy kiszolgáló kiesik, legyen az bármelyik, a virtuális gépek pedig átköltöznek a maradék fürttagokra. Ha mondjuk kiesik a 4-es számú szerver, akkor 7 VM a kétprocesszoros, 2 a négyprocesszoros gépre kerül. Ekkor a VM számok így alakulnak: 10-10-10-0-10-10-10-10-18. Most tegyük fel, hogy a négyprocesszoros gépünk esik ki. Ebben az helyzetben a gépe eloszlása: 11-11-11-11-11-11-11-11-0. Vagyis a “legrosszabb helyzet” a 11-11-11-11-11-11-11-11-18. Ezt a számológépbe bepötyögve láthatjuk, hogy Datacenter kiadás megvásárlásával lehet a legjobban járni.

A Windows szerver licencelésről virtualizált környezetben még az alábbi összefoglalókat ajánlom:

Még egy nagyon fontos szabályt – a cikkek elé bocsátva:  Legyen BÁRMI a Hypervisor (ESX, KVM, XEN, Windows Server vagy Hyper-V Server) a Windows szerverkért a végén UGYANANNYIT kell fizetni. Ez a Hypervisor-semlegesség elve. Ha a microsoftos vs nem microsoft összehasonlításnál eltérő számok jönnek ki, ott valami gond van.

Jó számolgatást!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: