Számítási felhő – egyszerűen

A múlt évben már egyszer nekifutottam a számítási felhők leírásának egy cikksorozatban, aztán az a kísérlet befejezetlen maradt. Bár elsőre úgy éreztem, pontosan értem miről van szó, később mégis elbizonytalanodtam. Azóta lefolyt némi víz a Dunán, emésztettem a témát – meg persze sokat olvastam róla –, és ma már magabiztosabban fogalmazom meg azt, hogyan látom a számítási felhőket.

A legnagyobb probléma a számítási felhők megértésében, hogy gyakran összekeverednek a lényeges jellemzők, valamint a működési és terítési modellek. Ezeket világosan elválasztva jól érthető a téma. A munka nagy részét az amerikai nemzeti szabványügyi hivatal (NIST) elvégezte – még ha csak vázlatként is illetik a saját munkájukat. Az én cikkem is az ő munkájukra épül. A NIST szerint a számítási felhők öt lényeges tulajdonsággal rendelkeznek:

  • Igény szerinti önkiszolgálást biztosítanak (On-demand self service)
  • Jó hálózati hozzáféréssel rendelkeznek (Broad network access)
  • Erőforrás készletekre épülnek (Resource pool)
  • Teljes rugalmasságot biztosítanak (Rapid elasticity)
  • Mért szolgáltatások (Measured Service)

    A “lényeges tulajdonság” azt jelenti, hogy legyen a végén bármilyen a konkrét szolgáltatás, ezekkel a tulajdonságokkal valószínűleg mindenképp jellemezhető lesz. Akkor is, ha helyben alakítunk ki valamit, és akkor is, ha másoktól vesszük igénybe. Bár egyik-másik tulajdonság triviálisnak tűnik, mégis érdemes gyorsan, pár sorban kifejteni őket.

    Igény szerinti önkiszolgálás (On-demand self service)

    selfserviceAmikor egy nagy, ismert szolgáltatótól veszünk igényben számítási felhő szolgáltatást, ezt a képességet – vagyis az önkiszolgálást – magától értetődőnek gondoljuk. Egy Hotmail, vagy XBox Live fiók létrehozása, egy Office 365 vagy Windows Azure előfizetés önkiszolgáló módon történik: kapunk egy leírást, hogyan végezhetjük el a szolgáltatás igénylését, adott esetben kiterjesztését. Érdekes módon, miközben egy Facebook fiók létrehozását százmilliók képesek elvégezni, és az Amazon virtuális gépek előfizetőinek száma is a százezret nyaldossa, az informatikai szervezetek alig tudják elképzelni, hogy ugyanez az önkiszolgálás működhetne úgy is, hogy ők a szolgáltatók a végfelhasználók pedig az ő ügyfeleik. Pedig ennek a modellnek igazából semmi akadálya. Fontos tudni, hogy a NIST nem felhasználókról, hanem fogyasztókról beszél. A fogyasztó – ahogy a nevében is benne van – a szolgáltatás fogyasztója. Jelenthet tényleges felhasználót, de akár egy üzleti szervezetet is. Miközben az IT kétkedik és hitetlenkedik az önkiszolgálást illetően, a Forrester tanulmánya szerint az “üzleti oldal” épp azért szeretne számítási felhő modellt, mert így az önkiszolgálás révén nagyobb szabadságfokra tenne szert.

Jó hálózati hozzáférés (Broad network access)

internetSzándékosan “fordítottam félre” az eredeti kifejezést, az volt a célom, hogy az pontos jelentését visszaadjam. A jó hálózati hozzáférés egyszerre jelenthet megfelelő sávszélességet, a fogyasztóhoz közeli szolgáltatást vagy éppenséggel a használt hozzáférési eszközök sokszínűségét. Tehát a jó számítási felhő szolgáltatás elérhető “bárhonnan”, “bármikor”, “bármivel” – miközben ezek a nagyon megengedő fogalmak is relatívak: egy iparvállalat esetén a bárhonnan lehet ténylegesen bárhonnan, míg mondjuk egy minősített adatokat kezelő kormányhivatal esetén a bárhonnan lehet nagyon is korlátozott jelentésű. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a hozzáférés a fogyasztók igényeit, érdekeit, és a rájuk vonatkozó szabályokat egyaránt  figyelembe veszi.

Erőforrás készletek

datacenterAz erőforrás készlet valóban alapvető fogalom a számítási felhők megértésénél. Konkrét hardver, szerver, tároló stb. helyett számítási, tárolási, adat továbbítási kapacitások állnak rendelkezésre bizonyos tömbökben, amely kapacitásokat a szolgáltató – a fogyasztó kérésére – kiad a fogyasztónak, illetve visszaveszi azt, amikor már nincs rá szükség (és kiadja másnak). Az erőforrás készletek tényleges nagysága, műszaki szerkezete, elhelyezkedése a fogyasztó számára nem ismert, vagy nem kell, hogy ismert legyen – habár törvényi megfelelés miatt elképzelhető, hogy a fogyasztónak legalább nagy vonalakban befolyásolnia kell tudnia az elhelyezkedést (Pl.: magyarországi pénzügy szervezet adatokat EU-n belül tárolhat, tehát meg kell tudni győződni arról, hogy a szolgáltatást az EU területén belülről érkezik.) Egyébként éppen az erőforrás készletek műszaki részleteinek lényegtelensége a névadója a számítási felhő modellnek. A felhő azt jelképezni, hogy a informatikai architektúra a fogyasztó számára lényegtelen.

Az erőforrás készletek megjelenését gyakran összetévesztik az erőforrások koncentrációjával. Különösen így van ez, ha még a “jó sávszélességet” is emlegetjük. Valójában azonban nem teljesen helyénvaló új mainframe korszakról beszélni. Nagyon sok olyan szolgáltatás létezik, amely csak akkor hatékony, ha egészen közel helyezzük a fogyasztóhoz.  Az erőforrás készletekről szintén gyakran asszociálnak a virtualizációra. Bár kétségtelen, hogy az erőforrás készletek kezelésének egyik legjobb módja a virtualizáció alkalmazása – ez nem jelenti azt, hogy az egyetlen és kizárólagos módszer a virtualizáció. Többek között ezért szoktam hangsúlyozni, hogy a virtualizáció miért csak az “egyik fontos” tényezője, de nem egyedüli technológiája a számítási felhőknek.

Teljes rugalmasság

Business on a laptopA rugalmasság már épít az előző tulajdonságokra. Azt jelenti, hogy az önmagát kiszolgáló fogyasztó az erőforrás készletekből szinte tetszés szerint mennyiséget igényelhet – vagy mondhat vissza. Mivel a számítási felhők végső soron szolgáltatásokat nyújtanak, a fogyasztó szempontjából a rugalmasság a szolgáltatás fel- és lefelé való skálázhatóságát jelenti, amelyet a szállító oldalon erőteljes automatizációval tudnak kielégíteni. Ez az automatizáció technológiai szempontjából mást jelent egy növekvő webszerver terhelésnél és 5000 új egyetemi hallgató levelezési szolgáltatással való ellátásánál, de a modell szempontjából a két példa azonos. A fogyasztó megnövekedett igényeit lényegében azonnal ki kell elégíteni.

Mért szolgáltatás

measureTegyük hozzá: “és számlázott”. Nyilvános szolgáltatás és különböző jogi személyek közötti szerződés esetén ez természetes tulajdonság. Belső informatikai szervezetek ugyanakkor nehezen tudják elképzelni, hogy költség központ helyett profit központként üzemeljenek. A számlázásnak egyébként csodálatos hatása van. Amíg az informatikai költségek nem átláthatóak és a fogyasztók számára nem közvetlenül érzékelhetők, addig az egekben járnak az elvárások és igények. Amint mindennek ára van, azonnal korlátozza magát a fogyasztó, és csak azt, csak annyiban használja, amennyiben az szükséges. Paradox módon ezt a modellt többnyire az informatikai szervezetek nem szeretik. Mindez ugyanis átláthatóságot és összehasonlíthatóságot eredményez, vagyis kiderül, hogy az IT mennyire hatékony, vagy éppenséggel nem az.

Nos, a számítási felhők lényeges jellemzőit már ismerjük. A működési és terítési modelleket a következő részben elemzem.

13 Responses to Számítási felhő – egyszerűen

  1. Köszönöm Tamás, a legjobbkor jött a cikk!

  2. Attila NAgy says:

    Kiváló írás. Kösz!

  3. Pingback: Felhős ég az IT felett – Bevezetés a számítási felhők világába « Lepenye Tamás webnaplója

  4. Pingback: Felhős ég az IT felett – Bevezetés a számítási felhők világába – 2 « Lepenye Tamás webnaplója

  5. Gabi says:

    Vagy azt sem tudják igénybe venni, amire szükségük lenne, mert nincs rá pénz. Egyébként az mindenhol megfigyelhető, hogy ami ingyen van, azt mennyire “túlfogyasztják”. A hátrányokról nem sok szó esett. Mi lesz az adatainkkal? Nem lopják el? Nem használják fel ellenünk? Nem globalizálják?

    • lepenyet says:

      Az adatokat a szolgáltatási és szerződés és az adatkezelési előírások szerint kezelik a szállítók. Kockázatok persze itt is vannak, de mivel professzionális(abb) üzemeltetőkről beszélünk és az átlagos messze meghaladó érettségű IT folyamatokról, ezért ezek a kockázatok jóval kisebbek, mint a korábbi modellekben. Persze a percepció ennek épp ez ellenkezője

    • lepenyet says:

      A hátrányokról azért nem esettt szó, mert az előnyökről sem esett szó. A cikk inkább a fogalmakat igyekezett tisztázni, különösebb értékelés és elemzés nélkül.

  6. Valóban kiváló az anyag, de azt továbbra sem értem, hogy ha van egy alkalmazásom, amit a publikus felhőben szolgáltatok a világnak, akkor azok számára, akik bizalmatlanok a nyilvános felhővel szemben, hogyan biztosíthatom a szolgáltatást. Segít-e ebben a privát felhő?

    • lepenyet says:

      Igen, segíthet. A nyilvános és a magán számítási felhő együttes használatát hibrid felhőnek nevezzük. Azért segíthet, mert lehetővé válik, hogy a szolgáltatás adattárolási részét (tipikusan ez szokott a probléma lenni) a magán felhőbe lehet elhelyezni, míg a front-end lehet továbbra is a nyilvános felhőben.

  7. Szandra says:

    Hello, jovore irom a diplomamunkam, es egy alkalmazast kell keszitenem szamitasi felhoben kihasznalva a gepi tanulast – dontesi fak, dontesi szabalyok, stb. Felhasznalhatom a cikket mint irodalmat? koszi🙂

  8. Pingback: Virtualizáció vagy privát felhő? | Lepenye Tamás webnaplója

  9. Pingback: Lepenye Tamás szakmai blogja

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: