Számítási felhő – egyszerűen (2. rész)

Az előző cikkben áttekintettük a számítási felhők legfontosabb tulajdonságait. Ezek ismerete fontos, de nem elégséges. A számítási felhőket megkülönböztethetjük a szolgáltatási modell és a terítési mód alapján is.

Szolgáltatási modellek

Azt hiszem a szolgáltatási modellekkel kapcsolatos rövidítéseket már mindenki ismeri: SaaS, PaaS, IaaS stb. A pontos mibenlétükkel kapcsolatban viszont sok a bizonytalanság.

A szoftver, mint szolgáltatás (Software as a Service, SaaS)

SaaSA szolgáltatásként vásárolt szoftver talán a legrégebbi a szolgáltatási modellek között. Ha analógiával élhetek, a hagyományos világban ez a “dobozos szoftver” (Na jó, nagyvállalati licenc szerződés keretében Mosolygó arc). A szolgáltató és a fogyasztó közötti munkamegosztás egészen világos: mindent a szolgáltató ad, a fogyasztó csupán némi konfigurálást hajt végre. A legtriviálisabb példa az Office 365. A szolgáltatás ebben az esetben levelezést, webes kollaborációs portált és online  csevegést takar, megfűszerezve webes alkalmazásokkal. Emellett persze semmi akadálya a szolgáltatások igénybevételének hagyományos Office alkalmazásokkal. A felhasználó nem tudja, hogy a szolgáltatás honnan jön, milyen architektúra szolgálja ki, ő csupán annyit lát, hogy rendelkezik 25 GB postaláda tárhellyel, és a desktopja mellett böngészőből vagy akár okostelefonról is elérheti leveleit, otthon vagy a munkahelyén, a nap 24 órájában. A szolgáltatás tud amit tud. Amit nem tud, azt addig nem is fogja tudni, amíg a szolgáltató nem fejleszti a szolgáltatását. A mérés alapegysége a felhasználó, fizetés felhasználónként.

SaaS-PaaS-IaaSAz SaaS modell egyszerű és átlátható, azonnal bevezethető és a végfelhasználók számára azonnal látható. A SaaS szállítók vállalják a szerver oldali szoftver naprakészen tartását és biztonságos üzemeltetését (Az Offcei 365 esetében magától értetődik, hogy van vírus- és spam szűrés, erre külön nem kell figyelni, mondhatni: ez már technológiai részlet, amivel a fogyasztónak nem is kell törődnie.) A modell hátránya épp az előnye: testreszabás nincs, legfeljebb némi konfigurálás, egyedi igényeket a szolgáltatók csak a legritkább esetben elégítenek ki. Mivel azonban az elmúlt húsz év arról szólt a informatikában, hogy egyedi fejlesztés helyett “dobozos” szoftvert érdemes venni az erre szakosodott szállítóktól, az esetek többségében nem is jelentkeznek egyedi igények. Kétségtelen, hogy a számítási felhők közül a legnépszerűbb jelenleg ez a modell.

A platform, mint szolgáltatás (Platform as a Service, PaaS)

ConnectivityAhogy a dobozos szoftverek nem szorították ki teljesen a vállalati fejlesztést, mivel csak a tömegigényeket tudták kielégíteni, úgy a SaaS is hasonló pályát fut be: nem lesz képes – de nem is célja – az egyedi igények kezelése. Szoftvert azonban lehet ma már úgy írni, hogy azt egy számítási felhő platformon futtathassuk. Miért is? Nos azért, mert ezzel egy égető problémát oldhatunk meg: az elasztikusság igényt. A teljes rugalmasságról, mint alapvető számítási felhő tulajdonságról már volt szó. A platform szolgáltatásnál az egyediség mellett ez a kulcs. Számos olyan felhasználási karakterisztika ismert az informatika világában, amelyet a hagyományos adatközpont építéssel és üzemeltetéssel nem lehet jól, vagy gazdaságosan megoldani. A hóvégi/évvégi zárásra – vagyis csúcsterhelésre -  optimalizált rendszereket minden informatikus ismeri. De mi történik a kapacitással a csúcs után? Feleslegessé válik, miközben amortizálódik. Májusi adóbevallás? Felvételi eredmények közzététele? Választási rendszer? Csupa-csupa olyan működési modell, ahol van egy jól megjósolható sokszoros terhelése a teljes rendszernek a teljes üzemidőhöz képest. Egy igény szerinti kapacitás bővítés, majd csökkentés kedvezőbb birtoklási költséget eredményez. És ez csak egy modell, van még jó pár, egy külön cikkben érdemes lesz majd összegyűjteni.

A PaaS szolgáltatás a legvonzóbb a fejlesztők számára. Megoldja az egyedi szoftverük azonnali üzembe helyezését, sőt az üzemeltetését, skálázást, monitorozását is. Egy jó PaaS rendszer hitelesítése integrált a helyi rendszerrel, és megoldott az alkalmazás-rétegek elosztása is a helyi és a szolgáltatónál futó rétegek között

A megoldás hátránya, hogy a PaaS előnyeit igazán használó alkalmazást át kell írni, ez pedig nem mindig lehetséges, vagy gazdaságos.

Infrastruktúra, mint szolgáltatás (Infrastructure as a Service, IaaS)

IaaSA szolgáltatási modellek között olyan is elképzelhető, amikor csupán a hardvert biztosítja a szolgáltató, és a rajta futó rendszerek milyensége, szerkezete és szolgáltatásai felett teljes ellenőrzést gyakorlunk. Persze a “csupán a hardver” mögött is szoftveres megoldás rejlik, elsősorban valamilyen hypervisor. Meg persze sok-sok rendszerfelügyelet, hiszen a szolgáltatónak el kell hitetnie, hogy “korlátlan mennyiségű” "hardverrel” képes kiszolgálni az igényeket. A sokszoros idézőjelezés megint nem véletlen: a hardver már ennél  szolgáltatási modellnél is csak absztrakt, virtuális. Virtuális lemezekről, virtuális gépekről, virtuális hálózatról, virtualizált operációs rendszerekről és alkalmazásokról beszélünk.

Az IaaS nagyon népszerű, elsősorban az informatikusok körében. Akik korábban virtualizáltak, azok számára ez egy természetes továbblépés.  Olyannyira, hogy sokan el sem tudnak képzelni másféle szolgáltatási modellt – pedig látható, hogy nem ez az egyetlen.Ugyanakkor IaaS-nek számos hátrányos tulajdonsága van. Néhány ezek közül:

  • A virtuális gépeken a rendszerfelügyelet, az üzleti szolgáltatás architektúrájának kialakítása teljes egészében a fogyasztót terheli. Ebből az is következik, hogy a fogyasztó nem “tisztán az üzleti oldal”, hanem sokkal inkább az üzleti oldalt képviselő informatikai szervezet. A fenti háromszöges ábrán jól látszik, hogy az IaaS hívószavakra leginkább az informatikusok reagálnak, az üzleti döntéshozók viszont ezt a modellt értik a legkevésbé, és az előnyei is inkább az informatikánál jelentkeznek, az üzletnél legfeljebb közvetetten.
  • Az informatikai rendszerek teljes birtoklási költségének legnagyobb hányada az üzemeltetés. Az IaaS esetén ez leginkább a fogyasztónál marad, márpedig ekkor nem tud érvényesülni a méretgazdaságosság, és a vállalati informatikai szervezetek érettsége (vagy inkább éretlensége) behatárolja az elérhető előnyöket.
  • Az IaaS nyújtotta technológiai szabadság egyúttal a “rendetlenség” konzerválása is lehet. Többtucatnyi operációs rendszert, négy-ötféle webszervert, adatbáziskezelőt stb. nem lehet hatékonyan üzemelni – így valójában az áhított üzemeltetési költség-csökkenés sem működik igazán.

Ezek voltak tehát a számítási felhők szolgáltatási modelljei. A következő részben a terítési módokkal folytatjuk.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: