Számítási felhő – egyszerűen (3. rész)

Az cikksorozat első részében a számítási felhők alapvető és közös tulajdonságait vettük sorra. A második részben a szolgáltatási modelleket taglaltuk. A most következőben a terítési módszereket ismertetem. A korábban már meghivatkozott NIST négyféle terítési módszerről beszél – lényegében azonban aszerint csoportosítja az egyes rendszereket, hogy kik és milyen mértékben osztják azt meg egymás között.

Nyilvános számítási felhő (Public cloud)

Public CloudA nyilvános számítási felhő – ahogy a nevéből is kitűnik – egy nyilvános, azaz bárki által igénybe vehető szolgáltatás. A szolgáltató lehet egy globális szervezet, mint például a Microsoft vagy az Amazon, de lehet lokális is – elég a magyar virtualoso-ra gondolni. Azt gondolom, hogy az cikksorozat első részében ismertetett alapvető számítási felhő jellemzők legteljesebb mértében a nyilvános felhők használatakor válnak láthatóvá – ezért aztán sokan azt gondolják, hogy a számítási felhők csakis nyilvános felhők lehetnek. Kétségtelen, hogy az igazán masszív globális szolgáltatók méretgazdaságosságával még a legnagyobb ipari vállalatok sem versenyezhetnek, ettől függetlenül bőven vannak konszolidációs tartalékok a világ informatikai rendszereiben – no, meg nem csak a skálázhatóság az egyetlen ismérve a számítási felhőknek, ezért aztán léteznek más modellek is.

Közösségi számítási felhő (Community Cloud)

Community CloudA NIST szerint ez egy önálló kategória – én inkább a nyilvános felhő egy alfajának tartom. A modell lényege, hogy a számítási (vagy tárolási, vagy elérési stb. stb.) kapacitás nem nyilvános, hanem csupán néhány, tipikusan azonos tevékenységet folytató szervezet között megosztott. A szolgáltató általában egy globális, erre szakosodott vállalat (Google, Amazon, Microsoft stb.) a fogyasztók viszont jóval kevesebben vannak és jellemzően azonos tevékenységek, ebből adódóan pedig azonos törvényi szabályozások vonatkoznak rájuk. Ilyen közösségi felhő szolgáltatásokat vehetnek igénybe amerikai kormányzati szervek, kórházak. A közösségi számítási felhők hozhatnak némi méretgazdaságosság előnyt, mert mégis érdemesebb 4-5 szervezetnek összeállnia, mint külön-külön kapacitásokat vásárolnia – ugyanakkor érvényre juthat a nyilvános számítási felhők esetén sokkal nehezebben kivitelezhető igények, például a törvényi megfelelőség biztosítása.

Magán számítási felhő (Private Cloud)

Private cloudA magán számítási felhő olyan rendszer, ahol az erőforrásokat csak egyetlen fogyasztó használja. A magán számítási felhőkre sokan csak legyintenek. Ha nincs méretgazdaságossági előny, akkor minek ez a sok hűhó? Elhamarkodott vélemény. Egyrészt rengeteg olyan vállalat, önkormányzat, hivatal stb. van, amelyeknek történelmi okokból széttagozódott, heterogén és rosszul üzemeltetett IT rendszere van. Számukra egy konszolidáció és egy modellváltás már önmagában nagyságrendi ugrást jelent. Emellett azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a számítási felhő egy informatikai működési modell – amelynek előnyei nem egyetlen tulajdonságán múlnak. A magán számítási felhő legfontosabb jellemzője, hogy (végre valahára) meghonosítja a szolgáltató-fogyasztó modellt. Hiába van 15 éve ITIL-ünk, néhány nagyszerű csapaton kívül alig vannak szervezetek, amelyek követik az ajánlásokat. A magán számítási felhők viszont egy újabb alkalmat nyújtanak a szolgáltatás megközelítésű IT kultúra megteremtésére.

Hibrid számítási felhő (Hybrid cloud)

Hybrid cloudAhogy ritka eset, amikor a számítási felhő minden alapvető tulajdonsága maradéktalanul érvényesülhet, ugyanúgy ritka, hogy egyik sem. Ezért aztán minden informatikai szervezetnek tud jó hírt jelenteni a felhő – ám a jó hír mindenkinek más. Ami viszont közös, azt úgy hívják: a meglévő rendszerek. Dollár százmilliárdok fekszenek a jelenlegi informatikai eszközkészletekben, amelyek eldobása emiatt sem nem lehetséges, sem nem gazdaságos, sem nem ésszerű. Meg kell teremteni az átmenetet a régi világ és az új között. És nem is csak egyfajta átmenetről, hanem átmenetekről kell beszélnünk. A hibrid számítási felhő a fenti terítési módszerek (tipikusan a nyilvános és a magán) ötvözése a fogyasztó egyedi igénye szerint. Egy Office 365 rendszerben egyaránt működhetnek helyi és felhőből elérhető Exchange vagy Sharepoint kiszolgálók. A többrétegű alkalmazásaink egyik rétegét, mondjuk az adattárolást, a saját rendszerünkön futtatjuk a webes kiszolgálókat viszont valamely szolgáltatónál.

A hibrid számítási felhő nem kevesebbet ígér, mint a versenyt: “fel lehet költözni” az egyik szolgáltatóhoz, majd ha a szükség úgy kívánja, vissza. A hibrid felhők egyszerre képesek profitálni a hatékonyságból, és teljesíteni egyedi igényeket. Merem jósolni, hogy az egyik legvonzóbb modell lesz hosszú távon.

Összefoglalás

A számítási felhőkről lehet egyszerűen beszélni. A számítási felhők alkalmazása egy újabb lépés a szolgáltatás központú informatikai felé. A számítási felhők alapvető jellemzők segítségével (önkiszolgálás, hálózati hozzáférés, erőforrás készletek, rugalmasság és szolgáltatás mérés/számlázás) különböző rétegekben (szoftver, platform, infrastruktúra) és különböző terítési/megosztási mechanizmussal (nyilvános, közösségi, magán, hibrid) juthatnak el a fogyasztókhoz. Egy új informatikai korszakot fémjeleznek: érdemes megismerni és használni őket.

One Response to Számítási felhő – egyszerűen (3. rész)

  1. Pingback: Virtualizáció vagy privát felhő? | Lepenye Tamás webnaplója

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: