A számítási felhők hatása az IT versenyhelyzetekre

A múlt heti HWSW cikkei, meg az Office 365 tegnapi megjelenése nem is adhatna jobb apropót ehhez a cikkhez. Előbb az IDC tanulmányának ismertetése jelent meg az informatikai portálon. Ebben az áll, hogy az IT kiadások növekedésének fele a számítási felhőkre megy majd, ezen belül is a legdinamikusabb piaca az SaaS rendszereknek lesz. Egy nappal később a Redhat optimista jelentéséről olvashattunk, amelyben a cég a számítási felhőket és a virtualizációt nevezte meg húzó piaci igényként.

A számítási felhők egy újfajta informatikai modellt képviselnek, s ilyen esetben várható, hogy alapvetően felborítják azokat a szituációkat, állóháborúkat, amelyek egy korábbi korszakot fémjeleztek. A Microsoft ebben a tekintetben különleges helyet foglal el, mivel az elmúlt 15 évben szinte minden szoftver szegmensben (versenyző rész-piacon) megjelent. A cégnek vannak persze erősségei, meg kevésbé vonzó megoldásai is, de az ritkán fordul elő, hogy futottak még kategóriába tartozna. Csak hogy ne beszéljek a levegőbe: a Gartner 38 olyan szoftverpiaccal foglalkozó Magic Quadrant kimutatást tart karban évről évre, amelyekben a Microsoft is szerepel. Ezek közül 22 esetben a vezető, 10-ben a kihívó, 2 esetben pedig vizionáló negyedben szerepel a cég. Csupán négy esetben jelölte a szoftveróriást réspiaci szereplőnek (niche player). A Microsoft tehát a vállalati informatika egyik meghatározó – és ez idáig nyerő – szereplője, ugyanakkor a hagyomány és az örökség (legacy) képviselője. A hagyományos szereplők mindig nehéz helyzetben vannak egy alapvető változásnál: ha az új megoldásokat választják, akkor lemondanak a “régi” szoftverkódról, képességekről, ügyfelekről, és főleg, árbevételről. Példaként elég a Windows Mobile –> Windows Phone 7 váltást említeni. Ha a piacvezető a régi technológia védelmére rendezkedik be, akkor viszont az egész vállalat/termék stb. relevanciája megkérdőjeleződhet. Az IBM a mainframekkel járt így a PC világ beköszöntével. Tehát nagyon érdekes, hogy a jelenkor egyik “IBM”-je, a Microsoft, hogyan és mit lép: hogyan védi a régit és veszi át, vagy éppenséggel találja fel az újat.

Az már láttuk, hogy a számítási felhők különböző működési és terítési modelleket használnak, s ezek együtt egy egészen nagy piacot alkotnak, gyakran önálló részekkel. A rész-piacok rendelkeznek önmozgással, de egymásra is hatnak, sőt gyakran előfordul, hogy ugyanaz a termék több rész-piacon is megjelenik.

image

A Microsoft – globális szállítóként – minden szegmensben képviselteti magát, s talán nem túlzok, ha azt mondom, egy kicsit előbb lépett, mint a vállalati szegmensbeli hagyományos versenytársai: az IBM, az Oracle, a HP. Ez azonban az üdvösséghez még nem biztos, hogy elég.

A számítási felhő “másról” szól

Az informatikai piaci verseny átalakulásának egyik  legmarkánsabb jele az, hogy mindig felbukkan az a szó, hogy “más”. Először is más a termék: mindeddig dobozos változatban (esetleg nagy tételben) lehetett szoftvert vásárolni – ritkábban bérelni. A megvásárolt szoftverhez vagy volt frissítés vagy sem, de mindenképp egy adott képesség halmazzal rendelkezett. Hogy mit hozott ki belőle egy-egy IT szervezet, az már nem a gyártón múlott, legalábbis jórészben nem. A számítási felhők világában nem szoftver terméket, hanem szoftveres szolgáltatást árulnak a szállítók. Nem csak a termék potenciális képességei, hanem tényleges működése és működtetése is számít. Míg korábban a legfőbb mérési pont a termék funkció-gazdagsága és az ahhoz mért ár, a számítási felhők világában e kettőhöz még társul a szolgáltatás rendelkezésre állása, biztonsága, a biztosított kapacitás. Ez az átalakulás viszont bizonyos jellemzőket irrelevánssá tesznek. Mire gondolok? Például a nyílt forráskód – zárt forráskód vitára. Egy szolgáltatásként vásárolt levelezési vagy kollaborációs megoldásnál teljesen lényegtelen, hogy a szolgáltató milyen fejlesztési modellben fejleszt(*). Ami lényeges, az a szolgáltatás funkciógazdagsága és ára. De ez igaz a platform szolgáltatásoknál is. Lényegtelen, hogy Windows vagy Linux a platform alapja: ami a lényeges, az a gyors fejlesztés, a skálázható alkalmazás, a gyorsabb piacra jutás és az ár. A hagyományos IT világában jó gumicsont, hogy vajon az Oracle adatbázis kezelője, vagy a Microsofté skálázhatóbb, illetve melyik biztosít nagyobb rendelkezésre állást. Az Azure SQL automatikus skálázódása sokmillió felhasználóig ezt a vitát értelmetlenné tette. Ami pedig a rendelkezésre állást illeti, azt a szállító szerződésben vállalja, letudottnak tekinthető. Összességében azt gondolom, hogy a számítási felhők világában nem érvényesek a hagyományos versenyhelyzetek, mindenek előtt és első sorban azért, mert más a termék!.

De nem csak a termékek, a versenyzők is mások. Amíg a nagyvállalati levelezés világában az Exchange mellett a Lotus Domino (IBM) és a Groupwise (Novell) küzdött, addig a számítási felhők korában az egyik legpotensebb e-mail szolgáltatás versenyző a Google. A hagyományos CRM rendszerek koronázatlan királya a Siebel CRM, a számítási felhők egyik legerősebb versenyzője a salesforce.com. Ez a fajta átalakulás még a szerver operációs rendszerekre is igaz: korábban Windows-ról, Linuxról és Unix-ról vitatkoztunk, mára az operációs rendszerek szerepét nem kis részben a hypervisorok vették át, a Hyper-V, az ESX és a Xen. A élet különös fintora, hogy az nyilvános IaaS szolgáltatások jelenlegi piacvezetője, az Amazon, nem ESX-et, hanem Xen-t futtat.

Végezetül a számítási felhők a hagyományos versenyhelyzetekhez más dimenziót is ad – ez gyakran helyettesítő terméket jelent. Az elmúlt félévben egyre-másra jöttek a hírek a magyar egyetemeken telepített szuperszámítógépekről. Azt gondolom, hogy ez a piac pár év múlva teljes egészében eltűnik és felszippantja a PaaS világ. (Talán csak a Petagon és a CIA hagy meg néhányat magának Kacsintó arc) Amikor számítási kapacitás dolgában versenyezni kell, akkor a globális szállítók ultrahatékony adatközpontjai verhetetlenek. Ha ehhez jó fejlesztési környezetet is biztosítanak, akkor minden adott a sikerhez.

A hibrid világ eljövetele

Bár nem kétséges, hogy az új paradigma új képviselői (Amazon, Salesforce, Google stb.) a siker megragadásának pillanatában vannak, azért a való világ nem változik meg egyik pillanatról a másikra. Az új szállítók nem rendelkeznek hagyományos kapcsolatrendszerrel a vállalati világban és gyakran nincs is megoldásuk a hagyományos modellre. Márpedig ez nem elhanyagolható veszély a számukra. A vállalatok hagyományosan konzervatívok: változnak, de nem hirtelen. S ha változnak is, a változás kockázatait szeretnék minimalizálni: átmenetet szeretnének a hagyományos rendszereik és az új lehetőségek között. S ez jó esélyt ad még a későn ébredő IT szállítóknak is, mint például az IBM vagy az Oracle. Az új modell adaptálásának ugyanis nem csak az a módja, hogy kidobjuk a régit, hanem sokkal inkább az, hogy kinövesztjük belőle az újat. Az Office 365 például épp ezt teszi: semmi akadálya technológiai és licenc oldalról hibrid rendszerek kialakításának. Az igazi verseny frontja tehát – meggyőződésem szerint – a hibrid rendszerek világában lesz.

 

(*)  Jót mosolyogtam a HWSW RedHat-os cikkén, amikor azt bizonygatják, hogy cloud-ok nyilt forráson vannak. Nem csak azért, mert kicsi az esélye, hogy Salesforce.com, a Google, vagy az Amazon saját módosított operációs rendszerének forráskódjához hozzá tudnék férni, hanem azért, mert a dolognak nincs jelentősége. A szolgáltatást használom, nem a forráskódot.

A Microsoft számítási felhő megoldásai

A kezdeti alapozó cikkek után azt gondoltam érdemes lenne megvizsgálni, hogyan hat a számítási felhő, mint működési modell megjelenése az informatikai ipar egyes szegmenseire, a versenyre, ezen belül a Microsoft stratégiájára. Ez az elemzés ugyanakkor a levegőben lógna, ha legalább néhány sorban nem ismertetném a Microsoft jelenlegi felhő megoldási portfolióját. Először minden egyes szolgáltatás logóját be szerettem volna vágni, de aztán annyi jött össze, hogy inkább dobtam az ötletet és egy összefoglaló ábrát kerestem. Sikerült is halászni egyet, megpróbálom egy-két mondatban ismertetni a fontosabb ajánlatokat. Szerencsére az ábra szerkezete követi a korábban leírtakat és a szolgáltatási modellek szerint csoportosítja azt, amit a Microsoft ma tud.

image

Windows Live szolgáltatások

Ugyan alapvetően nem üzleti szolgáltatásról van szó, de ezer szállal kötődi azokhoz, egyéb iránt pedig minden Microsoft SaaS megoldás ősének tekinthetők. Önkényes módon a “Live” szolgáltatásokat kétféle csoportba soroltam: úgy érzem, vannak inkább “platform” elemek, és aztán arra épülő “alkalmazások”. Kezdjük a platform elemekkel.

  • Windows Live ID (“platform”)– Ez a hitelesítési mechanizmus az alapja az összes Microsoft online szolgáltatásnak szóljon üzleti vagy otthoni felhasználókhoz. Annak idején mindenki felhördült amikor a Microsoft úgy próbálta pozícionálni még 2001-2002 környékén ezt a szolgáltatást, mint az Internet potenciálisan egyetlen és egységes identitás kezelő rendszere. Aztán tessék megnézni, hol tartunk ma? Senki sem ágál különösebb ellene, hogy egy másik cég tényleg meg is csinálta azt, amit az MS szeretett volna. A céget úgy hívják: Facebook.
  • Skydrive (“platform”) – Online adattárolási rendszer 25 GB tárhellyel. Integrált a levelezési, a webes Office és a fényképmegosztó szolgáltatással. A Mesh-sel egyelőre nem, de logikus következő lépés lenne.
  • Hotmail (“alkalmazás”): 1998 óta a Microsoft első számú, és azóta is versenyképes webes levelező rendszere. Mára online  naptár és névjegyalbum szolgáltatással is rendelkezik, a böngésző(k) mellett elérhető az Office Outlookjából és mobiltelefonokról is.
  • Messenger (“alkalmazás”): azonnali üzenetküldő szolgáltatásnak indult, de ma már inkább mondanám a közösségi hálók legjobb helyben  futtatható kliens-alkalmazásának. Ennek a közösségi jelenlétnek a része a csevegés, hang és/vagy képi kapcsolat. A közösségi hálózat lehet a Windows Live, a Facebook, a LinkedIn és a Myspace is.
  • Windows Live Profile (“alkalmazás”): A Windows Live azonosítóhoz megadhatunk magunkról mindenféle adatot, kapcsolatokat építhetünk a barátainkkal (akiknek az adatai aztán a Live névjegyalbumban és a Messenger kapcsolataink között visszaköszönnek.) A Live Profile integrálni képes a különböző közösségi hálózatokból érkező eseményeket, leveleket, megosztásokat stb.
  • Windows Live Mesh (“alkalmazás”): Fájl szinkronizációs szolgáltatás különböző eszközök között (PC, Notebook, Home szerver, média center, cloud)

A Windows Live szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódnak az Office Live szolgáltatások. Korábban az Office Live két részből állt: az Office Live Workspace-ből és az Office Live Small Businessből. A megcélzott közönség az otthoni felhasználók és a kisvállalatok voltak. Az élet azonban rohan, ezek a szolgáltatás is átalakulnak. Az Office Live Workspace utódja az Office Web Apps on Skydrive. Ez a megoldás tartalmaz böngészőből elérhető webes Office alkalmazásokat és Skydrive tárhelyet, ámde úgy, hogy a tárhely a hagyományos Office alkalmazásokból is elérhető. (Lásd alábbi kép)

image

Az Office Live Small Business képességei a jövőben az Office 365 szolgáltatásban élnek majd.

Office 365

A júliusban véglegesedő szolgáltatás a Microsoft SaaS portfóliójának zászlóshajója. Egyrészt jelent egy új licencelési modellt (nem tárgyaljuk most), másrészt egy csomó, számítási felhőből elérhető szolgáltatást, úgy mint:

  • Exchange Online – levelezés, címtár, feladat- és naptárkezelés.
  • Sharepoint Online – csoportmunka, együttműködés.
  • Lync Online (ma még Office Communictions Online) – online jelenlét, csevegés, pc-pc hangkapcsolat.
  • Office Web alkalmazások – böngészőből elérhető és működő Word, Excel, Powerpoint, Outlook, Onenote.

Az Office 365-öt kiegészít jó néhány, többnyire levelezéssel kapcsolatos szolgáltatás: ForeFront Online Protection for Exchange (malware- és levélszemét szűrés) Exchange Online Archiving (levelezés archiválás), Exchange Hosted Encryption (levéltitkosítás).

Az Office 365-nek vannak/leszek speciális ajánlatai is, például felsőoktatási intézmények számára. (Live @ Edu)

További, üzleti felhasználóknak szánt szolgáltatások:

  • Microsoft Dynamics CRM Online A első fecske a Microsoft üzleti alkalmazás portfóliójából.
  • Windows IntuneA Microsoft desktop felügyeleti rendszerének szolgáltatás alapú változata. (hardver- és szoftver leltár, vírusvédelem, riasztások, távfelügyelet.)
  • TellMe – Hangintegrációs szolgáltatás. Telefonos (Bing Voice), TV-s (Kinect), Autós (Ford Sync) és PC-s szoftverekben egyaránt megtalálható.
  • Bing – térkép és keresési szolgáltatások integrálása vállalati környezetbe.
    Platform szolgáltatások

A Microsoft platform szolgáltatásai mögé általában odabiggyesztik az “Azure” szócskát, azért, mert a szoftver nevek megegyeznek a helyben telepíthető változatokkal. Beszélhetünk ezek alapján Windows szerverről és Windows Azure-ról, SQL szerverről és SQL Azure-ról stb. Egy felsorolás szerű ismertetés:

  • Windows Azure – Egy számítási felhőben futó operációs rendszer, amelynek feladata az ezen operációs rendszerre írt alkalmazások futtatása. Sok tekintetben persze különleges operációs rendszer, hiszen a feladata a rajta futó alkalmazás jó válaszidejének biztosítása, automatikus skálázása, felügyelete, bárol és bárhányan használják is azt. Ezért aztán olyan képességekkel is ellátták, amelyek a hagyományos környezetben még nemigen fordulnak elő. Ilyenek például a Content Delivery Network, a Virtual Network, és a Virtual Machine futtatás. Kevéssé ismert, de Windows Azure-ra nem csak .Net segítségével lehet fejleszteni, hanem PHP, Java, Ruby, Python és Eclipse is a fejlesztők rendelkezésére áll.
  • SQL Azure – Az Azure szolgáltatás család számítási felhőre írt adatbázis kezelője. Feladata természetesen az adattárolás a Storage képességgel, a lekérdezések kezelése vagy éppen a üzleti intelligencia alkalmazások kiszolgálása.
  • Windows Azure Appfabric – Számítási felhő alapú middleware alkalmazás, amelynek a segítségével helyi és felhőben futó komponenseket lehet összekötni. A főbb komponensei: Service bus, a hozzáférés vezérlés, gyorsítótárazás és a (biztalk) integráció.
    Az Azure-hoz tartozik egy Piactér is, ahol egyrészt fellelhetők az Azure platformon futó adatszolgáltatók, valamint azok a független szoftvergyártók, amelyek a saját SaaS ajánlatukhoz a Windows Azure-t választották platformnak.

Infrastruktúra szolgáltatások

Akinek eddigre Microsoft mérgezése lett, azt el kell szomorítanom: a legerősebb alkalmazás portfóliót még nem is ismertettem. A cikk szempontjából viszont  ez szakasz rövidebb lesz, azon oknál fogva, hogy az IaaS szolgáltatások a legismertebben a Microsoft portfoliójából, meg azért is, mert ezeknek a termékeknek vagyok a szakértője és a későbbiekben sokkal-sokkal részletesebben szeretnék róluk írni. Tehát most ismét csak felsorolásszerűen:

  • Windows szerver – Általános célú hálózati operációs rendszer hitelesítéshez (Active Directory, ADFS) hálózati szolgáltatásokhoz (DNS, DHCP, NAP,VPN,  RRAS, Direct Access stb. stb.), alkalmazások futtatásához, virtualizációhoz, terminál szolgáltatáshoz stb. stb.
  • Hyper-V – A Microsoft bare metal hypervisora az IaaS rendszerek virtualizációs alapja.
  • A System Center termékcsalád – Desktop és szerver, Microsoft vagy más gyártó, fizikai és virtuális komponensek teljes körű felügyeletét célul kitűző rendszerfelügyeleti család. System Center Operations Manager, Configuration Manager, Service Manager, Orchestrator, Data Protection Manager, Virtual Machine Manager.
  • VMM Self Service Portal 2 – A magán számítási felhők absztraktciós rétege önkiszolgálási és költségszámítási képességekkel.
  • Dynamic Datacenter ToolkitAdatközpont szolgáltatók számára IaaS szolgáltatás építését biztosító megoldás.
  • ForeFront Identity Manager – Hitelesítő és hozzáférési rendszerek felügyelete önkiszolgáló képességekkel helyi számítási felhő szolgáltatások kialakításához

Összegzés

Azt gondolom az iménti egyáltalán nem rövid – de még így sem teljes körű – felsorolás több dolgot is megmutat. Egyrészt azt, hogy a számítási felhők messze többet jelentenek, mint a virtualizáció újracsomagolása. Jelenti továbbá azt, hogy a Microsoft nem a levegőbe beszél, amikor azt állítja, hogy a fejlesztői túlnyomó részét számítási felhők kialakítására és megújítására állította át. Végül előre vetíti, hogy a számítási felhők az iparági hagyományos versengést egészen átalakítják, megváltoztatják – de erről majd legközelebb írok.

Számítási felhő – egyszerűen

A múlt évben már egyszer nekifutottam a számítási felhők leírásának egy cikksorozatban, aztán az a kísérlet befejezetlen maradt. Bár elsőre úgy éreztem, pontosan értem miről van szó, később mégis elbizonytalanodtam. Azóta lefolyt némi víz a Dunán, emésztettem a témát – meg persze sokat olvastam róla –, és ma már magabiztosabban fogalmazom meg azt, hogyan látom a számítási felhőket.

A legnagyobb probléma a számítási felhők megértésében, hogy gyakran összekeverednek a lényeges jellemzők, valamint a működési és terítési modellek. Ezeket világosan elválasztva jól érthető a téma. A munka nagy részét az amerikai nemzeti szabványügyi hivatal (NIST) elvégezte – még ha csak vázlatként is illetik a saját munkájukat. Az én cikkem is az ő munkájukra épül. A NIST szerint a számítási felhők öt lényeges tulajdonsággal rendelkeznek:

  • Igény szerinti önkiszolgálást biztosítanak (On-demand self service)
  • Jó hálózati hozzáféréssel rendelkeznek (Broad network access)
  • Erőforrás készletekre épülnek (Resource pool)
  • Teljes rugalmasságot biztosítanak (Rapid elasticity)
  • Mért szolgáltatások (Measured Service)

    A “lényeges tulajdonság” azt jelenti, hogy legyen a végén bármilyen a konkrét szolgáltatás, ezekkel a tulajdonságokkal valószínűleg mindenképp jellemezhető lesz. Akkor is, ha helyben alakítunk ki valamit, és akkor is, ha másoktól vesszük igénybe. Bár egyik-másik tulajdonság triviálisnak tűnik, mégis érdemes gyorsan, pár sorban kifejteni őket.

    Igény szerinti önkiszolgálás (On-demand self service)

    selfserviceAmikor egy nagy, ismert szolgáltatótól veszünk igényben számítási felhő szolgáltatást, ezt a képességet – vagyis az önkiszolgálást – magától értetődőnek gondoljuk. Egy Hotmail, vagy XBox Live fiók létrehozása, egy Office 365 vagy Windows Azure előfizetés önkiszolgáló módon történik: kapunk egy leírást, hogyan végezhetjük el a szolgáltatás igénylését, adott esetben kiterjesztését. Érdekes módon, miközben egy Facebook fiók létrehozását százmilliók képesek elvégezni, és az Amazon virtuális gépek előfizetőinek száma is a százezret nyaldossa, az informatikai szervezetek alig tudják elképzelni, hogy ugyanez az önkiszolgálás működhetne úgy is, hogy ők a szolgáltatók a végfelhasználók pedig az ő ügyfeleik. Pedig ennek a modellnek igazából semmi akadálya. Fontos tudni, hogy a NIST nem felhasználókról, hanem fogyasztókról beszél. A fogyasztó – ahogy a nevében is benne van – a szolgáltatás fogyasztója. Jelenthet tényleges felhasználót, de akár egy üzleti szervezetet is. Miközben az IT kétkedik és hitetlenkedik az önkiszolgálást illetően, a Forrester tanulmánya szerint az “üzleti oldal” épp azért szeretne számítási felhő modellt, mert így az önkiszolgálás révén nagyobb szabadságfokra tenne szert.

Jó hálózati hozzáférés (Broad network access)

internetSzándékosan “fordítottam félre” az eredeti kifejezést, az volt a célom, hogy az pontos jelentését visszaadjam. A jó hálózati hozzáférés egyszerre jelenthet megfelelő sávszélességet, a fogyasztóhoz közeli szolgáltatást vagy éppenséggel a használt hozzáférési eszközök sokszínűségét. Tehát a jó számítási felhő szolgáltatás elérhető “bárhonnan”, “bármikor”, “bármivel” – miközben ezek a nagyon megengedő fogalmak is relatívak: egy iparvállalat esetén a bárhonnan lehet ténylegesen bárhonnan, míg mondjuk egy minősített adatokat kezelő kormányhivatal esetén a bárhonnan lehet nagyon is korlátozott jelentésű. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a hozzáférés a fogyasztók igényeit, érdekeit, és a rájuk vonatkozó szabályokat egyaránt  figyelembe veszi.

Erőforrás készletek

datacenterAz erőforrás készlet valóban alapvető fogalom a számítási felhők megértésénél. Konkrét hardver, szerver, tároló stb. helyett számítási, tárolási, adat továbbítási kapacitások állnak rendelkezésre bizonyos tömbökben, amely kapacitásokat a szolgáltató – a fogyasztó kérésére – kiad a fogyasztónak, illetve visszaveszi azt, amikor már nincs rá szükség (és kiadja másnak). Az erőforrás készletek tényleges nagysága, műszaki szerkezete, elhelyezkedése a fogyasztó számára nem ismert, vagy nem kell, hogy ismert legyen – habár törvényi megfelelés miatt elképzelhető, hogy a fogyasztónak legalább nagy vonalakban befolyásolnia kell tudnia az elhelyezkedést (Pl.: magyarországi pénzügy szervezet adatokat EU-n belül tárolhat, tehát meg kell tudni győződni arról, hogy a szolgáltatást az EU területén belülről érkezik.) Egyébként éppen az erőforrás készletek műszaki részleteinek lényegtelensége a névadója a számítási felhő modellnek. A felhő azt jelképezni, hogy a informatikai architektúra a fogyasztó számára lényegtelen.

Az erőforrás készletek megjelenését gyakran összetévesztik az erőforrások koncentrációjával. Különösen így van ez, ha még a “jó sávszélességet” is emlegetjük. Valójában azonban nem teljesen helyénvaló új mainframe korszakról beszélni. Nagyon sok olyan szolgáltatás létezik, amely csak akkor hatékony, ha egészen közel helyezzük a fogyasztóhoz.  Az erőforrás készletekről szintén gyakran asszociálnak a virtualizációra. Bár kétségtelen, hogy az erőforrás készletek kezelésének egyik legjobb módja a virtualizáció alkalmazása – ez nem jelenti azt, hogy az egyetlen és kizárólagos módszer a virtualizáció. Többek között ezért szoktam hangsúlyozni, hogy a virtualizáció miért csak az “egyik fontos” tényezője, de nem egyedüli technológiája a számítási felhőknek.

Teljes rugalmasság

Business on a laptopA rugalmasság már épít az előző tulajdonságokra. Azt jelenti, hogy az önmagát kiszolgáló fogyasztó az erőforrás készletekből szinte tetszés szerint mennyiséget igényelhet – vagy mondhat vissza. Mivel a számítási felhők végső soron szolgáltatásokat nyújtanak, a fogyasztó szempontjából a rugalmasság a szolgáltatás fel- és lefelé való skálázhatóságát jelenti, amelyet a szállító oldalon erőteljes automatizációval tudnak kielégíteni. Ez az automatizáció technológiai szempontjából mást jelent egy növekvő webszerver terhelésnél és 5000 új egyetemi hallgató levelezési szolgáltatással való ellátásánál, de a modell szempontjából a két példa azonos. A fogyasztó megnövekedett igényeit lényegében azonnal ki kell elégíteni.

Mért szolgáltatás

measureTegyük hozzá: “és számlázott”. Nyilvános szolgáltatás és különböző jogi személyek közötti szerződés esetén ez természetes tulajdonság. Belső informatikai szervezetek ugyanakkor nehezen tudják elképzelni, hogy költség központ helyett profit központként üzemeljenek. A számlázásnak egyébként csodálatos hatása van. Amíg az informatikai költségek nem átláthatóak és a fogyasztók számára nem közvetlenül érzékelhetők, addig az egekben járnak az elvárások és igények. Amint mindennek ára van, azonnal korlátozza magát a fogyasztó, és csak azt, csak annyiban használja, amennyiben az szükséges. Paradox módon ezt a modellt többnyire az informatikai szervezetek nem szeretik. Mindez ugyanis átláthatóságot és összehasonlíthatóságot eredményez, vagyis kiderül, hogy az IT mennyire hatékony, vagy éppenséggel nem az.

Nos, a számítási felhők lényeges jellemzőit már ismerjük. A működési és terítési modelleket a következő részben elemzem.