Az előző cikkben a Surface RT képességeit és megjelenésének körülményeit taglaltuk. Ezúttal az eszköz szereplését elemezzük.
A fiaskó körülményei
Elöljáróban annyit érdemes leszögezni, hogy a Surface RT sikere vagy sikertelensége csak azokban az országokban értelmezhető, amelyekben a Microsoft forgalmazza. Hiába globális cég a Microsoft, táblagép gyártóként kezdő. A szűk disztribúciós csatorna eleve csak korlátozott értékesítést feltételezett. Egy termék nem önmagában létezik, hanem támogatás, szerviz, garancia, alkatrészellátás is jár hozzá. Ezt ki kell építeni, a Microsoft pedig ezt még jelenleg is építi. Tehát csak az előző cikkben említett országokban jelent meg a Surface RT valóban teljes értékű termékként, és olyan áron, amely – a gyártója szerint – versenyképes a konkurenciával. Más országokban, így Magyarországon, a forgalomba került példányok egy hosszú kereskedelmi láncon keresztül érkeztek. Az árra mindenki rárakta a maga árrését, ezáltal a készülékek jóval magasabb áron kaphatók – nem is viszik őket. Még egyszer: ezen nem mérhető a termék sikertelensége, legfeljebb a Microsoft ellátási képessége.
Ahogy láttuk, a Surface RT számos megkülönböztető tulajdonsággal indult a versenyben, ugyanakkor történt néhány érdekes dolog a piacon, meg persze volt néhány gyenge pontja, amelyek együtt alapvetően befolyásolták a fogadtatását és a szereplését.
Változó trendek a táblapiacon
A 2012 év végén és 2013 év elején a táblagépek mérete alaposan eltolódott a kisebb, elsősorban 7 colos eszközök irányába. A kisebb eszközméret azonnali kisebb árakat is eredményezett, és ez minden szereplőre alapvető hatást gyakorolt. Az Apple ugyan kijött az iPad Minivel 2012 novemberében, ami iránt rekord kereslet jelentkezett, de a cég így kisebb árbevételt és kisebb nyereséget realizált rajta, ami végső soron nem jó. A rossz híreket megelőzendő az Apple a negyedéves pénzügyi jelentéseiben rendre a nagyobb iPaddel közös értékesítési adatokat közölte, de egy másik trend miatt ez is csak átmenetileg segített.
A képernyőméret csökkenése, és a kisebb méret ilyen gyors térnyerése szerintem mindenkit meglepett, még azokat is, akik ezeket az eszközöket előállították. A 7-8 colos eszközök ugyanis – jelenlegi formájukban biztosan – nem képesek kiváltani sem a desktopokat, sem a notebookokat. A kis táblagépek funkcionalitása még jobban eltolódik a tartalomfogyasztás irányába, felértékelődnek a tartalmat – könyv, zene, film stb. – nyújtó felhő szolgáltatások. Ami még ennél is érdekesebb, hogy meginog a "produktív tablet" ideája, vagy legalábbis úgy tűnik, hogy a munka és magánélet egyensúlyát sokkal kevesebben keresik ilyen eszközökben. És ez nem csak a Surface RT-re igaz, hanem minden 7-8 colnál nagyobb képernyőméretű táblagépre.
A képernyőméret csökkenésével együtt egy óriási árzuhanás is elkezdődött. 2013 első negyedévében már a piac egyharmadát "nem márkás" táblagépek alkották – tipikusan Kínából származó hardverrel, Android operációs rendszeren. (Ennek okairól, a piac és a technológia alakulásáról rendszeresen olvashatunk Nacsa Sándor blogjában.) Az egész karácsonyi időszak arról szólt, hogy még a nagymama is Androidos táblagépet kap – igaz csak 19,999 Ft volt és az Auchan-ban vettük, de azért jó lesz. A táblagép láz azonban kizárólag az árról szólt: a 20eFt árú eszközöknek sem az anyaga, sem a képességei, sem a támogatása nem hasonlítható a közép- vagy felsőkategóriás eszközökhöz. Mégis, kizárólag áruknak köszönhetően, óriási mennyiség fogytak, és fogynak most is. Az okostelefonok után (mellett) a táblagépeken is tarol az Android.
A prémium termékek komoly gondba kerültek. Az Apple – jó érzékkel, és jó időzítéssel – a negyedik generációs, "Retina" iPaddel próbálta megkülönböztetni magát. A retina felbontás technikailag az egy hüvelykre jutó képpontok számának drasztikus növelését jelenti. Ez nem csupán játék a számokkal. A nagyon sűrű képponttal rendelkező képernyők valóban nagyon szép képet adnak, hétköznapi emberek számára is szemmel láthatóan jobb minőséget produkálnak. Az iPad 4 jól fogyott ugyan, de még az elismert márka, a kiépült ökoszisztéma, és a jó minőség ellenére sem volt elkerülhető a forgalom csökkenése.
A Surface RT sikertelen debütálásának első és legfontosabb oka meglátásom szerint a termék megjelenésével egybeeső változó trend (kisebb képernyőméret), és az ebből fakadó árprés.
Nehéz eladni azt, amit nem árulnak…
A Microsoft évekkel korábban realizálta, hogy az általa létrehozott ökoszisztémában senki sem kényszerül olyan jó minőségű, innovatív hardver eszközök létrehozására, mint amilyeneket az Apple megvalósított. Miközben az Apple "életérzést" alkotott a termékeivel, addig a Windows világ közepesnél gyengébb minőségű, középszerű dizájnnal készített notebookokat gyártott. Hosszú távon pedig a középszer öl.
A hardverpiacra belépni ugyanakkor többszörösen veszélyes volt a Microsoft számára. Nem rendelkezett gyártói tapasztalattal (konzolt és egeret gyártani más), nem volt ellátási lánc, de ami még ennél is rosszabb, a saját OEM partnerek versenytársaként fellépni az ökoszisztéma rombolását jelenti. Leegyszerűsítve: ha nem lép a hardver piacra a Microsoft, akkor belefullad a partnerei középszerűségébe. Ha belép, akkor a saját partnerei versenytársává válik, amivel a saját üzleti erejét csökkenti.
Végül a hardvergyártás mellett tette le a voksát a cég – de szűkre szabta az értékesítési csatornát, talán azért, hogy teret adhasson az OEM partnereknek, és hogy lássák: a referencia modell nem a teljes piacot akarja meghódítani. A dolog nem túl jól sült el: a partnerek ennek ellenére megijedtek, viszont hiába volt kereslet a Surface iránt, sok helyen nem lehetett kapni.
A Surface RT sikertelen debütálásának második legfontosabb oka meglátásom szerint az elosztás gyengesége volt.
Néhány "egyéb" technikai paraméter
A Surface RT-nek nem kell szégyenkeznie a hardver konfigurációja miatt. Mégis, a piaci trendek miatt két területen komoly lépéshátránya alakult ki, amely az értékesítésre és megkülönböztetési képességére is kihatott. Az első ezek között a képpont-sűrűség. A tervezéskor még sehol sem voltak a magas ppi-vel rendelkező kijelzők, így a Surface RT csak egy 139 ppi képernyőt kapott. A képernyő jellemzésére és paraméterei mi sem jobb jellemzés, mint a HWSW tesztjében leírt pár mondat:
"Az eszköz egy 10,6 hüvelykes kijelzőt kapott, amely a legújabb trendekkel ellentétben nem Full HD vagy annál is nagyobb felbontású, a vásárlónak meg kell elégednie 1366×768 pixellel. Egyebekben nehéz lenne rosszat mondani a megjelenítő minőségéről, de nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy ma már sokkal kisebb okostelefonok is képesek Full HD felbontású kép megjelenítésére, a tabletpiac királyának számító iPad pedig hasonló méretben 2048×1536 képpontot jelenít meg, ami a Surface-nél háromszor több pixelt jelent. A panel maga egyébként jó minőségű, a színek szépek, a betekintési szögekkel sincs probléma, egyedüli kritika a tükröződő bevonatot érheti, ami miatt világos környezetben nagyon meg kell növelni a fényerőt ahhoz, hogy lássunk is valamit – ezt az eszköz automatikusan el tudja végezni."
Vagyis: ha csak a szemünkre hagyatkozunk, akkor azt mondhatjuk, OK. Ha a specifikációt is nézzük, és összehasonlítjuk más specifikációkkal, akkor azt mondjuk: nem OK. A versenytársak hatékonyan kihasználhatják ezt a gyenge pontot, amíg nem látja a vásárló a készüléket. ÉS visszaértünk a disztribúció fontosságához: lásd annak szűkéről egy kicsit feljebb L.
A másik gyenge pont, hogy az eszköz nem tartalmaz SIM foglalatot és beépített 3G/4G csatlakozási lehetőséget. Az ilyen eszközök értékesítésében nem tudnak részt venni a mobil szolgáltatók, sem marketingben, sem terjesztésben nem segítenek. Ez tovább szűkíti a csatornát és megjelenési lehetőséget. Az már csak hab a tortán, hogy a funkció tényleg hiányozhat sokaknak.
Az alkalmazások, a háttérszolgáltatások és azok hiánya
Nekem van egy határozott véleményem arról, hogy a platformok esetén nem létezik a tyúk-tojás probléma, ezzel szemben az alap alkalmazás-készletnek, a háttérszolgáltatásoknak "hibátlanoknak" kell lennie, és a "szükséges" alkalmazásoknak meg kell lenni. A Surface RT mindkét tekintetben alulteljesített. A táblagépek, és nem kivétel a Microsoft terméke sem, nem csak önmagukban tartalmaznak alkalmazásokat, hanem ezek az alkalmazásokat többnyire háttérszolgáltatások segítik. A Surface RT mögötti háttérszolgáltatások a "Windows Store", az Outlook, a Messenger, a Bing, a Skydrive, és az Xbox.
Az alapszolgáltatások, mint az Windows Store, az Outlook és a Skydrive minden Surface országban működik. A Bing azonban az angolszász országokat leszámítva már gyenge, az Xbox Music és Video pedig számos országban egyszerűen nem is létezik. A helyzet ennél még rosszabb azokban az országokban, amelyekben a Surface meg sem jelent (pl.: Magyarország, Lengyelország stb.)
No.
|
Ország
|
Win Store
|
Outlook
|
Messenger
|
Bing
|
Skydrive
|
Xbox Music
|
Xbox Video
|
1
|
USA
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
2
|
UK
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
3
|
Canada
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
4
|
Ausztrália
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
5
|
Franciaország
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
6
|
Németország
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
7
|
Kína
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
|
|
8
|
Hongkong
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
|
|
9
|
Ausztria
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
10
|
Belgium
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
11
|
Dánia
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
(x)
|
x
|
12
|
Finnország
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
(x)
|
x
|
13
|
Írország
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
14
|
Olaszország
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
15
|
Luxemburg
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
16
|
Hollandia
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
17
|
Norvégia
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
(x)
|
x
|
18
|
Portugália
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
19
|
Spanyolország
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
20
|
Svédország
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
(x)
|
x
|
21
|
Svájc
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
22
|
Japán
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
|
|
23
|
Új-Zéland
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
24
|
Oroszország
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
|
|
25
|
Szingapúr
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
|
|
26
|
Tajvan
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
|
|
27
|
Malajzia
|
x
|
x
|
x
|
|
x
|
|
|
28
|
Mexikó
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
(x)
|
x
|
29
|
Dél-Korea
|
x
|
x
|
x
|
x
|
x
|
|
|
30
|
Thaiföld
|
x
|
x
|
x
|
|
x
|
|
|
A fenti táblázatot érdemes összevetni az alkalmazások minőségével és máris körvonalazódik a probléma:
No.
|
Alkalmazás
|
Háttérszolgáltatás
|
Alkalmazás minősége
|
Háttérszolgáltatás elérhetősége
|
1.
|
Windows Store
|
Windows 8 App Store
|
Közepes
|
Nagyon jó
|
2.
|
Windows Mail
|
Outlook.com
|
Gyenge
|
Nagyon jó
|
3.
|
People
|
Outlook.com
|
Közepes
|
Nagyon jó
|
4.
|
Calendar
|
Outlook.com
|
Közepes
|
Nagyon jó
|
5.
|
Messenger
|
Live Messenger
|
Gyenge
|
Megszűnő
|
6.
|
Bing News
|
Bing
|
Nagyon jó
|
Gyenge
|
7.
|
Bing Weather
|
Bing
|
Nagyon jó
|
Gyenge
|
8.
|
Bing Finance
|
Bing
|
Nagyon jó
|
Gyenge
|
9.
|
Bing Sport
|
Bing
|
Nagyon jó
|
Gyenge
|
10.
|
Bing Travel
|
Bing
|
Nagyon jó
|
Gyenge
|
11.
|
Bing Maps
|
Bing
|
Közepes
|
Gyenge
|
12.
|
Bing Search
|
Bing
|
Közepes
|
Gyenge
|
13.
|
Skydrive
|
Skydrive
|
Közepes
|
Nagyon jó
|
14.
|
Xbox Music
|
Xbox Live
|
Gyenge
|
Gyenge
|
15.
|
Xbox Video
|
Xbox Live
|
Közepes
|
Gyenge
|
16.
|
Games
|
Xbox Live
|
Közepes
|
Közepes
|
17.
|
Photos
|
Skydirve
|
Gyenge
|
Nagyon jó
|
18.
|
Reader App
|
–
|
Közepes
|
–
|
19.
|
Camera
|
–
|
Gyenge
|
–
|
Nagyjából azt mondhatjuk, hogy vagy jó a háttérszolgáltatás, de gyenge az alkalmazás, vagy ugyan jó az alkalmazás, de gyenge a mögöttes szolgáltatás.
Mindezt tetézi a Windows 8 Store alkalmazás kínálata. A Surface RT – ahogy korábban is említettem – "legacy free" rendszer, amelynek folyománya, hogy csak modern alkalmazásokat futtat, és csak ilyenek telepíthetők rá. Szerencsére, ha egy alkalmazás elkészül x86, x64 környezetre, jó eséllyel azonnal elérhető ARM platformra is. Vagyis a Windows 8 ökoszisztéma és alkalmazás-kínálat növekedése szinte automatikusan növeli az ARM platform választékát is. A helyzet azonban az, hogy bár minden más platformnál gyorsabb az alkalmazások számbeli gyarapodása, ez nem elég az üdvösséghez. Az alkalmazások minőség egyelőre erősen hullámzó, és a kiemelten fontos 1st party natív alkalmazások (Facebook, Gmail, Instagram stb.) nem készültek el. Ennek részben – de csak részben – az is az oka, hogy a viszonylag nagy képernyő és a jó böngésző miatt a nagy cloud szolgáltatók egyelőre a weboldalukra mutogatnak, és azt állítják, hogy az is "elég jó" élményt biztosít.
Elmondani a történetet…
Minden szervezetnek vannak adottságai, képességei. A Microsoft jól ért szoftverek gyártásához. Kezdő a táblagépek létrehozásában. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy kezdő lenne abban, hogy elmesélje miért is jó egy adott terméke, kinek szánja, miért érdemes azt választani.
A Surface RT értékesítésében komoly hiányosság és hiba volt, hogy bár sokan hallottak róla, esetleg a reklámokból meg is ragadt bennük valamit, például a kick-stand hangja, de alig találkoztak olyan marketing anyaggal, amely a tényleges előnyöket és megkülönböztető képességeket világosan és tömören artikulálta volna. Vagyis nem elég, hogy vannak megkülönböztető képességek, azt el is kell mondani. Különben még szakmai körökben is elhangzik, hogy "Surface RT mellett nem sok minden szól, ha nem szükséges az Office és valamiért a klasszikus Windows desktop"
Innen folytatjuk…