Esti mese egy konzumerizált IT-ról

Egyszer volt, hol nem volt, az országhatáron túl, de azért az Óperenciás tengeren innen, volt egyszer egy gyógyszergyártó cég, amely minden jóval meg volt áldva: szigorú törvényi szabályozással, szorgalmasan szétrajzó, mobil kereskedelmi részleggel, tettre kész IT csapattal és agilis, a jövő szavát jól értő informatikai igazgatóval.

Történt pedig, hogy a kereskedelmi szervezet elhatározta, modernizálják a munkavégzésüket, modern eszközöket szereznek be, felgyorsítják az értékesítés folyamatokat. Tetszett az ötlet mindenkinek, és hamar sikerült is egy megfelelő eszközt találni a feladathoz: iPad lett az új szabvány a részlegnél. Nagy volt a boldogság, 10/10-es elégedettséget mutattak az előzetes tesztek: gyors, vékony, könnyű (és nem utolsósorban jól villantható) eszközhöz jutott az egyszeri kereskedő, ráadásul az eszköz ára is barátságosnak volt mondható a korábbi vállalati notebookokhoz képest. No, ha már ilyen jól ment minden, a nagy lelkesedésben az az ötlet is szárba szökkent, hogy nem is kell ide másik gép, az iPad jó lesz mindenre, amire egy egyszeri kereskedőnek szüksége van: lehet vele levelezni, böngészni, futtatható rajta a céges CRM szoftver, a szükséges irodai munkákat pedig szépen elvégzi egy QuickOffice Pro HD, legjobb a maga kategóriájában. Pár tíz dollár volt ez utóbbi, több évre, aprópénz a korábbi költségekhez képest. Az Informatikai Igazgató dörzsölte a tenyerét, megvan az éves költségcsökkentési előirányzat, nem kell Windows frissítést venni, de még Office-t sem! Bőven futotta arra Symantec felügyeleti szoftverre, amit az iPadek kezelésére, felügyeletére szántak. A csillagok legszebb együttállása volt ez: gyorsabb, szebb, hatékonyabb és még olcsóbb is, amit szeret a végfelhasználó és a vezetőség egyaránt. Ki is gurult a rendszer vagy 1300 felhasználóhoz.

Nna, telt múlt az idő. Történt aztán, hogy a QuickOffice Pro HD gyártóját a QuickOffice-t felvásárolt a Google. Fel is vonta a szemöldökét a CIO, és azon túl fél szemét a QuickOffice-on tartotta. Nem is alaptalanul. A Google idővel módosította a QuickOffice felhasználási feltételeit, és az új verzióknál kötelezővé tette a Google fiók használatát. Ez még nem lett volna gond, egy agilis CIO nem ijed meg a felhőtől, hanem a felhasználási feltételek változásával a gyártó immár nem zárta ki, hogy a szoftver által kezelt adatokat adatbányászati célokra is felhasználja, amire viszont piros zászlót mutatott a gyógyszergyár jogi osztálya. Egyelőre annyiban maradtak, hogy a már meglévő verziót használják, és idővel kitalálnak valamit. A Google később visszavonta a QuickOffice Pro HD-t az Apple piactérről, és – ingyenesen – elérhetővé tette az immár frissített, következő verziót. A meghivatkozott bejegyzés felhívja a figyelmet, minden korábbi QuickOffice Pro HD felhasználó maradhat az eredeti verzió mellett, de ezzel együtt javasolt az újra áttérni, mivel az többletfunkciókat ad, továbbá a Pro HD-t már nem fejlesztik tovább. Így (sajnos) már nem lesz elérhető iOS7-en sem.

Ekkor érkeztünk el történetünkben az Apple iOS7 megjelenéséhez és széles körű elérhetőségéhez. Habár több e-mail is figyelmeztette az egyszeri kereskedőket, hogy NE FRISSÍTSÉK az eszközeiket, az egyszeri kereskedő úgy gondolta, hogy ez biztos másra tartozik, és biztos mással fordulhatnak elő előre nem látható problémák. Így aztán, uccu neki, a társaság fele beleugrott az iOS frissítésbe, mert Symantec felügyelet ide vagy oda, ezt az üzemeltetők megakadályozni nem tudták. A frissítés lezajlása után pedig jött a meglepetés: a QuickOffice Pro HD-nak hűlt helye az iPadokon. Nosza, gyorsan a helpdeskhez, az majd megoldja. Oldaná, ha tudná, de egyrészt alig győzik a telefonhívásokat, másrészt a Symantecnek nem iOS7 kompatibilis a felügyeleti szoftvere, de még csak azt sem tudják, hogy mikor lesz az.

Elmozdult a csillagállás: nem olyan boldog már a felhasználó, aki szerint ezt az egészet az IT cse..te el. Nem olyan boldog már az üzemeltetés sem, aki szerint a felhasználóra nem bízható egy vállalati eszköz frissítése. Morcos a vezetőség, hogy az IT még egy egyszerű frissítést sem képes megoldani, az emberek meg nem tudnak dolgozni, és őszül a CIO, aki két nap után csak annyit mondott: "a tábla stratégiánk felülvizsgálatra szorul."

Hiába, a változáskezelés bizony egy nagy sárkány, és ha nem figyelsz, nem csak királylányt rabol, de a békés éjszakai álmodat is. Aztán majd a CIO, ha felébred, és már nem hisz a mesékben, leül, papírt, ceruzát vesz elő, és felírják egy elképzelt modern környezet vállalati szempontból legfontosabb paramétereit: felügyelhetőség, felhasználói jogok szabályozása, igazodás a vállalati változáskezelési folyamatokhoz … stb. … stb. …stb. …stb. … és egyébként lehet gyors, kicsi, könnyű, vékony, szép. És ilyen sorrendben.

Jó éjszakát! Álmodjatok szépeket!

A nevem Center. System Center.

A Microsoft pár napja bejelentette, hogy megújítja a teljes System Center termékcsaládját, hogy azok a lehető legjobb megoldást nyújtsák magán- vagy hibrid felhők kialakításához és üzemeltetéséhez. Miközben a bejelentést elég nagy csinnadratta kísérte, úgy érzem, viszonylag gyorsan napirendre tért felette az iparág. Sőt, megkockáztatom, talán nem is ért el az üzenet a mostani, vagy a potenciális felhasználókhoz. Pedig merem állítani, hogy a rendszerfelügyelet, a virtualizáció és a (magán, hibrid) számítási felhők világában az évtized egyik legfontosabb és valószínűleg egyik legkockázatosabb lépését jelentette be a cég. Néhány pontban a lényeg:

• Minden System Center termék új verzióval jelentkezik. Nincs kivétel. Az egyedi termék-életciklusokat szinkronizálta a cég.
• Minden komponens megszűnik önálló termék lenni: egyetlen terméket lehet majd vásárolni, amit úgy hívnak, hogy “System Center".
• A termékek szinte mindegyike Cross-platform képességeket kap, vagyis nem csak Windows rendszerek felügyeletét lehet majd elvégezni. A SCOM már eddig is rendelkezett ilyen képességgel, most pedig tovább erősít a hálózatfelügyelet és a Java alkalmazás szerverek területén, az SCCM-ről ezt 2011-ben az MMS-en jelentettük be, az Orchestrator mindig is ilyen volt, a Virtual Machine Managernek pedig egyik újdonsága, hogy a Hyper-V mellett vSphere és XenServer felügyeletet is ellát majd.
• A System Centernek két kiadása lesz: Standard és Datacenter – vagyis nem lesz “Enterprise”. Funkcionális különbség nem lesz közöttük, kizárólag abban térnek el, hogy hány virtuális környezetre (Virtual Operating System Environment – VOSE) engedélyezett a használatuk. Standard esetén ez kettő, Datacenter esetén korlátlan.
• A termék licencelésének alapja – szerverek felügyelete esetén – kizárólag a fizikai processzor lesz. Nem lesz szerver licence, Management Server licenc stb. Meg kell számolni a processzorok számát, a rajtuk futó virtuális gépek számát, aztán választani a Standard vagy Datacenter kiadások között.
• A System Center termékekhez automatikusan jár SQL Runtime (gyakorlatilag “megfelelő mennyiségű” SQL Standard) – amelyet persze csak a System Center komponensekhez lehet majd használni.
• A csomaghoz megjelenik egy “Unified Installer” (UnI). Ez egy olyan eszköz, amellyel egyetlen kérdőív kitöltése után a teljes csomag automatikus telepítése elvégezhető. Világos, hogy az UnI nem lesz képes minden komponens minden összetett architektúrájának lekövetésére, de amikor kis környezetek (értsd: 1000 PC alatt!!) felügyeletét kell kialakítani, akkor jó szolgálatot fog tenni.

A legfontosabb változás?

Miért gondolom, hogy ez az évtized egyik legfontosabb bejelentése a maga területén? Meglátásom szerint azért, mert ezzel a Microsoft egyszerre gerjeszt új versenyt a régi és az új piacokon.

A Microsoftot hagyományosan a négy nagy rendszerfelügyeleti gyártó – HP, IBM, Computer Associates, BMC -  mögé sorolják a piacon, azzal a megjegyzéssel, hogy a Configuration Manager és az Operations Manager a legnagyobb installált bázisú szoftverek a maguk területén. Ezekkel a cégekkel és megoldásaikkal nem triviális versenyezni: olyan sokat fektettek már be, pénzben, tudásban, képzésben stb. az ügyfelek a versenytársak szoftvereibe, hogy csak a “tétet emelve” lehet ingerküszöb fölé nőni. Velük szemben tehát az drasztikusan egyszerűsített licencelés, és egyúttal a megemelt értékajánlat jelenthet alternatívát.

Ugyanakkor a legélesebb verseny nem itt zajlik. A VMware 13 évvel ezelőtti megjelenése, majd 11 évvel ezelőtti betörése az adatközpontokba legalább olyan forradalmi volt, mint az iPhone megjelenése az okostelefonok piacán. Kezdetben mindenki a meglévő piachoz mérte őket, s abban a tekintetben (értsd: a hagyományos rendszerfelügyelet tekintetében) a VMware nem számított nagy játékosnak. Mára fordult a kocka: a vSphere család a VMware cloud megoldásai és rendszerfelügyeleti portfóliója az egyik legerősebb rendszerfelügyeleti szállítóvá predesztinálja. És legyen bármilyen bonyolult a VMware licencelése, az még mindig nagyságrenddel egyszerűbb, és még mindig olcsóbb, mint a hagyományos rendszerfelügyeleti szállítók kínálata. Okos dolog volt a VMware részéről, hogy felvásároltatta magát az EMC-vel. Ez a húzás lehetővé tette, hogy ne merüljön el az ajánlat egy HP vagy egy IBM kínálat-tengerében, és a cég az EMC védőszárnyai alatt megőrizhesse dinamizmusát. Mára már látszik, hogy a védőszárny alatt micsoda madár fejlődött ki…Meglátásom szerint a Microsoft e második kihívást talán még nagyobbnak látja – s a teljes portfólió egybegyúrása egyetlen ajánlattá ez ellen is megfelelő fegyver lehet. Ettől a pillanattól kezdve ugyanis már nem lehet csak a Virtual Machine Manager-t összehasonlítani a vCenterrel. A “minden vagy semmi” ajánlat egyúttal a “minden vagy semmi” összehasonlításokat is magával hozza. Arról már nem is beszélve, hogy a mind nagyobb helyet követelő számítási felhő megoldásoknál már nem is lehet csupán egy-egy komponensre alapozni. A cloud a rendszerfelügyelet vonatkozásában is mindent visz.

A következmények a világban

Az ügyfelekre gyakorolt legfontosabb hatás, hogy újabb szerver-konszolidációt indíthat el. Egyrészt nagyobb virtuális gép sűrűség esetén jelentős árcsökkenés érhető el, másrészt a teljes portfólió teljesebb rendszerfelügyeletet tesz lehetővé, ami a legfőbb gátja a virtualizáció és magán számítási felhők további terjedésének. A konszolidáció, no meg az x86/84 rendszerek javuló skálázhatósága tovább fogja szűkíteni a Unix rendszerek életterét (ebbe a Linux nem tartozik). A maradó rendszerek és a Linux szerverek pedig immáron natív módon felügyelhetők System Center megoldásokkal.

Azt gondolom, hogy a Microsoft döntése lépéskényszerbe hozta a hagyományos rendszerfelügyeleti gyártókat, s talán nem túlzás azt mondani, hogy hosszú távon a teljes üzleti modelljük átgondolására késztetheti őket.

Nem marad érintetlen a VMware sem. Vita tárgyát képezheti, hogy elégséges-e a Microsoft portfóliója, de abban nincs vita, hogy a Microsoft potens versenytársa immár a VMware-nek. Ugyanakkor a Microsoftnak itt nem elégséges csak a rendszerfelügyeleti termékeit csatasorba állítania. A hypervisor képességek, már pusztán a prekoncepciók miatt is, legalább akkora hatással lesznek a rendszerek kiválasztása során, mint a rendszerfelügyelet.

A következmények Magyarországon

Hogyan változik nálunk a helyzet? Magyarországon évek óta a System Center termékek csomagban vásárlását ajánlottuk az ügyfeleknek, és ők többnyire hallgattak a tanácsainkra. Számukra a változás minimális. A Datacenter változatokat processzorszámra vetítve ekvivalensen váltjuk be. Az Enterprise változatoknál pedig egy licencért változatért két standard-ot adunk, amely így megint csak értékazonos váltás lesz.. Van ugyanakkor egy olyan ügyfélkör is, akik komponenseket, tipikusan SCOM-ot vagy SCCM-et vásároltak. Attól függően, hogy van-e érvényes szoftverfrissítésük vagy sem, másképp-másképp élhetik meg a változást. A frissítés-védelemmel rendelkezők azt tapasztalhatják, hogy bizonyos átváltási arány mellett hirtelen ölükbe hullik a teljes portfolió. Ez azonnali pozitív hír. A frissítésük meghosszabbítása ugyanakkor megdrágul. Akik nem rendelkeznek frissítés-védelemmel, és csak egy komponenst vásároltak, nos ők nehezebb helyzetbe kerülnek, mivel mostantól csak a drágább csomag lesz elérhető számukra – kivéve, ha egyébként szerver konszolidáció is zajlik náluk, mivel a konszolidáció árcsökkentő hatású.

Elképzelhetők olyan vásárlók is, akik a rendszerfelügyeletük kialakítását nem egy kiforrott stratégia mentén végzik, hanem aktuális problémákra gyors és egyszerű megoldást keresnek. Nos, nekik a System Center ajánlat esetleg kevésbé lesz vonzó, bár persze adott helyzettől és ártól függhet, mit gondolhatnak a Microsoft megoldásáról.

S végül lesznek olyan ügyfelek, amelyek számára ez a System Center csomag – még a legkisebb kiszerelésben is -  egyelőre nagy és bonyolult. Számukra a Microsoft még nem mondott semmit. A bejelentés egyelőre adós a System Center Essentials jövöjének felvázolásával.

Ha mindehhez még hozzáveszem a “Windows Server 8” és a benne lévő Hyper-V új képességeit, azt hiszem nem túlzás, ha azt mondom: az izgalmak csak most kezdődnek.

A System Center Operation Manager kliens felügyeleti lehetőségei

A TechNet napon alig érintettük a témát, ezért érdemes pár mondatot szentelni rá. A System Center Operation Manager 2007 az első olyan termék, amelyet kifejezetten úgy terveztek, hogy a desktopok felügyeletét is képes legyen elvégezni. A megoldás három alapszituáció kiszolgálására készült.

1. Agentless Exception Monitoring (AEM)

A desktop gépekre nem kerül fel Operation Manager ügynök, viszont a gépeket úgy konfiguráljuk, hogy az alkalmazások összeomlásáról automatikusan elkészülő műszaki adatokat az Operation Manager megkapja. Az adatokat opcionálisan tovább lehet küldeni a Microsoft felé. A beküldött adatokból statisztikai jelentéseket lehet készíteni. A beépített jelentések segítségével meg lehet becsülni az összeomlások költségét (költség rendelhető egy adott összeomláshoz), az összeomlások trendje elemezhető, továbbá gépenként láthatjuk a hibák és összeomlások számát. Az AEM nem igényel Operation Manager Client CAL-t.

(Ismerős lehet a funkció, korábban úgy hívták, hogy Corporate Error Reporting, és azon Microsoft felhasználók juthattak hozzá, akik frissítési garanciával vásárolták meg az MS licenceket)

2. Collective Health Monitoring (CHM)

Ebben a szituációban a desktop gépekre Operation Manager 2007 ügynök kerül, de a gépek csak összegző jellegű információkat küldenek, illetve csak a legkritikusabb hibákat jelzik. Az Operation Manager – ahogy az a szituáció nevéből látható – a desktopok kollektív egészségét vizsgálja, nem cél egy egyes gépeket kezelni. Az ilyen üzemmódhoz tartozó jelentések is összegző jellegűek. A gépcsoportokra vonatkozó jelentések a dektopokkal kapcsolatos szolgáltatási szint szerződések megkötésekor és ellenőrzésekor használhatók. A CHM használatba vételéhez Operation Manager 2007 Client CAL szükséges.

3. Business Critical Desktop Monitoring (BCDM)

Ebben a szituációban a klienseket úgy kezeljük, mintha szerverek lennének, tehát minden – rájuk jellemző – információt gyűjtünk, elemzünk és értékelünk. A gépekre Operation Manager 2007 ügynök kerül, és annak központi beállításától függ, hogy CHM vagy BCDM „üzemmódban” működik-e. A BCDM szituációt elsősorban ATM-ek, ügyfélszolgálati gépek, gyártósori vezérlőgépek esetén célszerű alkalmazni, vagyis olyankor, amikor a desktop rendelkezésre állása és teljesítménye közvetlen hatást gyakorol az üzleti folyamatra. A BCDM használatba vételéhez Operation Manager 2007 Client CAL szükséges.

A második és harmadik szituációt az Operation Manager 2007 két, beépített Management Pack segítségével támogatja. Ezek a „Windows Management Pack” és a „Information Worker Management Pack”. Az első Windows 2000/XP/Vista, a második Internet Explorer 5, 6, 7, Office 2000, XP, 2003, 2007-hez használható. A legfontosabb képességeik az alábbiak. (Nem teljes lista!)

Windows Management Pack:

1. Szervíz rendelkezésre állás figyelése
2. Szervíz hibák észlelése
3. Tárolórendszer rendelkezésre állás figyelése (csak Vista)
4. Tárolórendszer kapacitás problémák (csak Vista)
5. Alrendszer teljesítmény problémák észlelése
6. Shell teljesítmény (csak Vista)
7. Lemez- és memória meghibásodások (csak Vista)
8. Aggregált riportok (Desktop Memory Report, Desktop Disk Heath Report, Desktop Performance stb.)
9. Vista Specifikus riportok (Memória probléma jelentés, Diszkhasználat, indítási/leállítási idő stb.)

Information Worker Management Pack

1. Internet Explorer site rendelkezésre állás
2. Outlook Mail rendelkezésre állás
3. Files Server és file rendelkezésre állás
4. Adatforrás (adatbázis) rendelkezésre állás