Windows Phone – köszönjük, jól vagyunk!

A héten Gálffy Csaba tollából került ki a HWSW-re egy cikk a Windows Phone-ról, amelyben Csaba a terméket véglegesen leírta a jelentős és releváns platformok közül. Ahogy azt várni lehetett, a cikkre igen sok, érzelmektől fűtött és néha sajnos szalonképtelen vélemény érkezett, ahol a kommentelők hol dícsérték, hol lehordták a szerzőt. Bár nem látható, én tudom, hogy személyesen is megszólítattam, ezért ezzel a bejegyzéssel a cikkre, és néhány megjegyzésre szeretnék reagálni – ha tetszik, a HWSW ezt is leközölheti.

Mindenek előtt le kell szögezni, hogy Csaba egy becsületes cikket írt. Mondom ezt annak ellenére, hogy a megállapításainak többségével és a végkövetkeztetéssel sem értek egyet. Először azt akartam írni, hogy “a magyar informatikai újságírás viszonylag alacsony szinten mozog, ez a cikk viszont a legjobbak közé tartozik, érdemes megbecsülni. Logikus felépítés, számokkal alátámasztott érvelés, a téma alapos körbejárása. Igen, ez kell, ilyen kell, még sokat.” De aztán minél többet olvastam annál inkább lehangolt. Átütött rajta a kognitív disszonancia, a kettős mérce és a “Microsoft-rövidlátás”. Hiányoznak belőle lényeges tények és események, amelyek alapján a szerző más következtetést vont volna le. Úgy gondolom, hogy ez a cikk árt a Windows Phone-nak és a teljes Windows ökoszisztémának, áttételesen a magyarországi piacnak. Hosszas beszélgetések várnak majd rám informatikai döntéshozók részéről, mondatról- mondatra várják majd a Microsoft válaszát. Hát, felfoghatjuk ezt a cikket is egy válasznak, bár amit írok, az szigorúan csak a magánvéleményem.

A vélemény

Néhány sűrített mondatban Csaba gondolatai:

• A Windows Phone veszít piaci részesedéséből. (IDC forrás)
• A csekély piaci részesedés miatt a rendszer irrelevánssá válik. Csaba megfogalmazásában a releváns rendszerre minden piaci szereplőnek (versenytársaknak, gyártópartnereknek, felhasználóknak és fejlesztőknek) figyelnie kell. A cikk végén a relevancia küszöbét 10-15%-ban látja.

Csaba szerint a helyzetet nem egyetlen ok magyarázza, hanem több, egymással összefüggő probléma miatt jött létre az, amit ma látunk. A legfontosabbakként a következőket sorolja fel:

• Első helyen, hogy a rendszer későn érkezett 2010-ben.
• Második helyen, hogy lassan fejlődött, pl. a gyártók Windows Phone-on nem tudtak beszállni a specifikációs versenybe.
• A lassúság oka a Microsoft szervezeti felépítése és kultúrája.
• Szintén a Microsoftnál keresendő az ok az olyan szolgáltatások kiterjesztésének hiánya esetén, mint a Bing keresőre épülő Local Scout.
• Nincs szinergia a Windows desktop és a WP között, vagy legalábbis nem ad többet, mint a Google-é vagy az Apple-é. (és egy értelmezhetetlen állítás: “Sőt, a Microsoft kusza szervezeti felépítése miatt olyan képességek is kimaradtak a Windows Phone-ból, mint a névjegyek és naptár-bejegyzések szinkronizálása Outlookkal, például”)
• Továbbra is jelentős az App-gap, és a Microsoft saját szolgáltatásai sem olyan jók, mint a Google-é, jó pár nem is elérhető el.

Végezetül a cikk azzal zárul, hogy lehetséges, hogy kb. 50 millió db-os eszközállomány eladást összehoz a Microsoft, továbbá nem várható, hogy kivonul a termék mögül, de ettől még a rendszer nem nőhet fel harmadik ökoszisztémává. Még az üzleti modell is adott a cikk szerint, a mögöttes finanszírozást az Androidból befolyó licencdíjak fedeznék.

Megjegyzések

Bár természetesen nem Csaba termelte a több, mint 200 hozzászólást, néhány apróságot azonban onnan is érdemes kiemelni. A legtöbb hozzászóló pro vagy kontra oldalon az operációs rendszer megfelelőségét vagy alkalmatlan voltát ecsetelte. Kb. a “Nekem jó ez, mert…”, “Soha többet ilyet, mert…” Ők az “anekdotikus érvelés” hibájába estek, de nem is ezért hagyom figyelmen kívül ezeket a véleményeket, hanem azért, mert szerintem a Microsoft mobil operációs rendszerének sikere vagy kudarca már rég nem a technológia megfelelőségén múlik. Minden elismerésem azoké, akik a véleményüket megfogalmazták, különösen köszönöm, akik a Windows Phone iránti tetszésüket kinyilvánították, a vitát azonban ez kevéssé vitte előre.

Néhányan hiányolták, hogy a cikk írója nem említette meg: tucatnál több OEM gyártó iratkozott fel a WP gyártók sorába. Ezzel a későbbiekben majd még foglalkozunk, mert messze többet jelent, mint az elsőre tűnik.

Néhány alapvetés

Mielőtt belekezdenék a válaszba, rögzíteni szeretnék néhány dolgot az olvasók számára. Jelenleg a Microsoft alkalmazásában dolgozom, a munkám egy része a Windows mobil eszközök, többek között a Windows Phone-ok bemutatása. Ezzel együtt ebben a cikkben a magánvéleményemet írom le. Nem rendelkezem bizalmas információkkal a Windows Phone jövőjével, sem a Windows ökoszisztéma egészével kapcsolatban, amit itt leírok azok a nyilvánosságra jutott hírek alapján a saját meglátásaim. Az alábbi vélemény nem tekinthető a munkaadóm álláspontjának.

A Csaba által megadott piaci részesedést fontosnak – nagyon fontosnak tartom, az alábbi cikkel nem szeretném ezt sem megkérdőjelezni, sem csökkenteni. Meglátásom szerint ugyanakkor a relevanciának nem ez az egyetlen mérőeszköze, ezt ki is fejtem.

Az eredeti cikkben említett 2,5%-os piaci részesedés a negyedéves értékesítési részesedés, nem pedig az installált bázisra vonatkozó arányszám. Ezt a cikkben a szerző helyesen használja, az olvasók egy része azonban láthatóan nincs tisztában vele.

Kettős mérce és kognitív disszonancia

Tudom kemény szavak, de nem szánom személyeskedésnek. Csaba ezt írta: “a platform már több mint három és fél éve a piacon van, ehhez mérten pedig a most elért 2,5 százalékos részesedés látványos, minősített kudarc.”

Egy héttel korábban, a Chromebookról viszont ezt:

“Ha a Gartner azt mondja, hogy a Chromebookok megérettek már az üzleti felhasználásra, annak rövidebb-hosszabb időn belül valós hatása lehet a piacon is. Márpedig a piackutató nem kevesebbet állít, mint hogy az amerikai iskolák meghódítása után áttörést érhet el a Google asztali rendszere az otthoni felhasználók és a cégek körében is. A Gartner adatai szerint tavaly 2,9 millió Chrome OS-es eszköz fogyott világszerte, idén pedig a trendek szerint már 79 százalékos növekedéssel 5,2 millió darab fogyhat. A növekedés azonban ezt követően sem lassul érdemben, 2017-re ugyanis mintegy 14,4 millió darab találhat gazdára. Azt azért érdemes látni, hogy ez a PC-eladásoknak továbbra is csak töredéke lesz a mintegy 320-350 millió darabos teljes piacon ez három év múlva is csupán 4,8 százalékot tesz ki – nagyságrendileg ekkora az Apple PC-piaci részesedése is.” Az eredeti Gartner forrás: http://www.gartner.com/newsroom/id/2819917

A Chromebook és a Chrome OS 2011 májusában jelent meg, csupán fél évvel a Windows Phone 7 után. Év végére tehát annyi idős lesz, mint a Windows Phone most. Ha csak 300 milliónak vesszük az éves PC forgalmat, és elfogadjuk a 5,2 millió darabot, akkor 1,73%-ot kapunk. Igaz, az első esetben saját véleményt mond, a másodikban pedig a Gartner véleményét közli, de a minősítés (vagy annak elmaradása) – hadd kölcsönözzem a szavakat: “látványos, minősített”.

Egyéb iránt ez korábban sem volt másként: 2013. májusában Csaba ezt írta:

“A dobogó harmadik fokáért ma már késhegyre menő csatát vív a BlackBerry és a Microsoft mobilplatformja, gyakorlatilag hibahatáron belülre került a két rendszer közötti különbség. A Gartner adatai szerint a BlackBerry 6,2 millió eladott eszközével szemben a Windows Phone-nal 6 millió okostelefont szállítottak le, ezzel 3 illetve 2,9 százalékos részesedést ért el a két platform. A két rendszer egyelőre ellentétes pályán mozog, míg a BlackBerry az év során látványosan visszaesett (10 millióról 6,2 millióra), a Windows Phone-t futtató telefonok eladásai több, mint megduplázódtak, 2,7 millióról 6 millióra.

A BlackBerry pozíciója a következő negyedévekben várhatóan újra javulni fog, ahogy globálisan elérhetővé válnak a cég új operációs rendszerével, a BB10-zel szerelt telefonok. A Windows Phone számára kevésbé tűnik derűsnek a jövő, a két és fél éve a piacon lévő rendszer három százalék körüli részesedése egyelőre nevetségesen kevésnek számít, nem csak az Androidhoz, de az iOS-hez képest is.” [Kiemelés tőlem.]

Hol itt a kettős mérce? Nos ott, hogy a BlackBerry helyzetéről annak ellenére gondolta a szerző, hogy javulni fog, hogy a BB10 2013. januárjában jelent csak meg (tehát a 2013. nem késő), míg a Windows Phone-ról most olvashattuk: “Hogy miért csúszott el a Windows Phone ennyire, annak sok, egymással összefüggő oka van. Talán a legfontosabb, hogy a platform egyszerűen későn érkezett.” (Vagyis a 2010. késő) A saját meglátásom, hogy sem a Windows Phone, sem a BB, de még a a Tizen és a FireFox OS nem érkezett későn, azon egyszerű oknál fogvam hogy nincs későn érkezés, de erről majd alább.

Ezzel együtt nem gondolom, hogy mindez tudatosan történt volna. Miért, lehet nem tudatosan kettős mércét alkalmazni? Lehet, a kognitív disszonancia elmélete részben erről szól. Idézet a wikipédiából:

“Amikor valakinek több opció közül választania kell, mindig disszonanciát él át, mivel sohasem lehet teljesen bizonyos a dolgában. Megkülönböztetendő azonban a választás a ‘vonzó’ és a ‘nem vonzó’ alternatíva esetében.

Vonzó opciók esetén a disszonancia mértékét növeli:ha az elvetett opció vonzó; a nagyszámú választható opció; az elvetett opciók közti különbség; ha a választás még friss; ha nagy a választás tétje. Ilyenkor a következő módokon képzelhető el a disszonancia felszámolása:

• a választás elkerülésével (ez nem mindig lehetséges)
  
• a választott alternatíva felértékelésével és a nem választott leértékelésével
  
• a választott alternatíva ellen szóló érvek figyelmen kívül hagyásával”
  

Kiemelés ismét csak tőlem. Szerintem Csaba egyszerűen szereti a Google-Android ökoszisztémát (választott alternatíva) így azt felértékeli, a nem választott alternatívát (Windows ökoszisztéma) pedig leértékeli.

Függetlenül a fentiektől, a cikk eredeti felvetésére – “releváns platform-e még a Windows Phone” – szükséges választ adni. Az én garasom: a Windows Phone (ahogy az Android, vagy az iOS) nem önálló platformok, hanem ökoszisztémák részei, ezért a kérdés nem a rendszer, hanem az ökoszisztéma relevanciája. Vagy ha tetszik: a Windows Phone azért releváns, mert a mögöttes ökoszisztéma releváns, még akkor is, ha a Windows Phone aktuális piaci részesedése alacsony. De még szebben: a ChromeOS azért releváns, mert a mögöttes ökoszisztéma releváns, még akkor is, ha az aktuális piaci részesedése alacsony.

Megérteni a Windows Phone szerepét

Sokkal nagyobb gondnak érzem, hogy a cikkből hiányzott a Windows Phone szerepének változása a Microsoft világában. Ez ugyan nem érinti a fogyasztókat, hiszen senki sem az alapján választ magának készüléket, hogy az OS gyártója miként gyártja azt (de még a piaci részesedés sem kell, hogy befolyásoljon), egy informatikai portál szakújságírója viszont a cég helyzetének elemzéséből következtethet a termék jelenlegi és jövőbeli súlyára és szerepére. A Windows Phone 2010-es év végi megjelenése mindenki számára ismert, az már kevésbé, hogy az évek során hogyan alakult át és változott a Windows Phone szerepe a Microsofton belül. Pedig a változás óriási.

A Windows Phone 2010 novemberében jelent meg a piacon, és így a fejlesztésének kezdetét 2008 végére lehet tenni. Vagyis az üzleti döntések, amelyek alapján a termék műszaki jellemzői kialakultak és a piaci stratégiája létrejött, 2008-2009. Egy félig átalakuló piacról beszélünk, ahol az iPhone már megkezdte a masszív növekedését, de a felhasználók többsége még mindig Symbian-t, Blackberry-t és Windows Mobile-t használt, a felhasználás még kevéssé konzumer fókuszú (persze az iOS-t és az Androidot kivéve).

2010 novemberében a megjelenő Windows Phone 7 megcélzott versenytársa nem a Blackberry és a Symbian, hanem az iPhone. Ennek megfelelően az első készülékek közép- és felső kategóriás eszközök. A magas HW elvárásokat a Microsoft nem érezte problémának mivel a lényeg “az élmény” biztosítása. Felejtsd el a specifikációt, és élvezd az eléd rakott eszközt. Ez volt a iPhone filozófiája, és ezt követte a Microsoft is. Ezért nem volt szerepe a specifikációnak a marketingben. Ahogy az iPhone konzumer fókuszú lett, úgy lett az a Windows Phone is, és ahogy az USA piaca lett az Apple számára a legfontosabb, úgy határozta meg a fókuszát a Microsoft is.

A Windows Phone 7 jóval több erőforrást kapott, mint a korábbi Windows mobilok, de a Microsoft továbbra sem tekintette stratégiai terméknek. Terry Myerson csapatának önállóan kellett megállnia a lábán, saját jövedelemtermelési elvárással. Az üzleti modell az OEM licenc értékesítés volt, a csapat pedig nem egy koherens ökoszisztéma részeként, hanem majdnem önállóan indultak, minimális szinergiával.

A nagyon gyorsan változó piaci helyzetben ez a modell megbukott (de kár, hogy ezt nem Csaba írja le!). A hardvergyártók elpártolásának legfőbb oka nem a specifikációs versenyből való kimaradás – bár ez is közrejátszott – hanem az, hogy a Windows Phone licenc díját nem viselte el az öldöklő verseny, különösen nem a nagy értékesítési számokat felmutató alsó szegmensben. És nem viselte el a komoly hardver megkötéseket. 2014. tavaszáig mindössze 4 hardver gyártó állt a Microsoft mellett, de az is inkább csak mutatóban. A Samsung és a HTC két éve nem adott ki terméket, a Huawei, amely egy lokális piacra gyártott eszközöket és a pénzügyi gondokkal küzdő Nokia, amit végül fel kellett vásárolni.

Ezzel szemben 2013-ban és főleg 2014-ben nagyot fordult a világ a Windows Phone háza táján. Még Steve Ballmer fogott hozzá a “Devices and Services” stratégia megvalósításához. Steven Sinofsky távozott a Windows csapat éléről, a helyére pedig – Terry Myerson került. Több, mint szimbolikus lépés. A Microsoft megindította saját átalakulását “One Microsoft” néven. Lelépett a színről Ballmer, Satya Nadella pedig meghirdette a maga “Mobile first, cloud first” stratégiáját. Időközben a Microsoft felvásárolta a Nokiát – megmentve az egyedüli aktív Windows Phone OEM gyártót. Ezek a történések külön-külön is nagy lökést adnának egy terméknek, de a Windows Phone ennél többet kapott. Gyors iramban megkezdődött a Windows – Windows Phone egyesítése, egyesül a Windows piactér, az Internet böngésző már most azonos, a Windows beépített alkalmazásainak telefonos változatai is elkészültek.

2014 tavaszán a Microsoft bejelentette, hogy nem kér OEM licenc díjat a Windows Phone-ért. Ettől rövidesen 14 új cég jelentkezett OEM gyártónak (A Samsung, HTC és Huawei-en túl: ZTE; Foxconn; Micromax; Xolo; Karbonn; Lenovo; Gionee; BLU; JSR; LG; Longcheer; Prestigio; K-Touch). Emellett tovább lazultak a hardver követelmények. Szemben a 2010-es kiindulással, a fő versenytárs az Android, a versenyt pedig úgy hívják “race to the bottom!”. Mindemellett a háttér szolgáltatások kiterjesztése is megkezdődött – a Cortana kínai nyelvi támogatása ennek lakmuszpapírja.

A Windows Phone jövője

Ezek alapján a Windows Phone – és a Microsoft stratégiája (legalábbis, ami látszik belőle):

• OEM gyártók lendületbe hozása. Ez nem csak szélesebb hardver palettát eredményez, de jobban lehet a helyi piacokra koncentrálni, illetve onnan gyosabban jutnak vissza a tapasztalatok. Híres példa volt korábban, hogy a WP nem támogatta a Bluetooth-on keresztüli fájlküldést. Egyszerűen azért nem, mert az USA piacon ez nem releváns képesség. Az öbölmenti országokban viszont “showstopper”, ha nincs ilyen funkció, mivel a megfigyelt 3G/4G és Wifi hálózatokat csak így lehet kikerülni. A több OEM gyártó egyben nagyobb marketinget is jelent, mert az OEM-ek a saját eszközeiket reklámozzák. A több OEM az operátorokkal való együttműködést is olajozza, a modelleket egyenletesebben osztja el, könnyebb incentívákat adni egy-egy operátor üzletkötői hálózatának stb.
• Windows – Windows Phone szinergia. Küszöbön a “küszöb”, vagyis a Threshold kódnévre hallgató, a Windows Phone-nal egyesült Windows verzió első nyilvános példányainak megjelenése – legalábbis a piaci pletykák szerint. Az egyesített piactérből végre bármely geometriájú eszközre egységesen lehet szoftvert venni – nem utolsó sorban szoftvert írni. De egyesítettek lesznek a gesztusok, a beállítások is.
  
• Nagyvállalatok megcélzása. – Kétségtelen, hogy a BYOD meghatározó trend, de az USA-n kívül ez a trend mérsékeltebb. Az Apple-IBM együttműködési szerződés jól mutatja, hogy van helye a vállalati flottáknak, és a Microsoft nagyvállalati beágyazottsága segítheti a Windows Phone promótálását és terjesztését. Különösen igaz ez az olyan országokban, ahol a munkavállalók önállósága korlátozott. A Microsoftnak számos eszköze van a nagyvállalati pozíciók erősítésében, ezek közé tartozik a mobil eszközfelügyelet, a közeljövőben várható konténerizált alkalmazások, szorosabb Yammer integráció stb.
  

További lehetőség – figyelem, csak a saját fantáziámat engedem el – a Windows Phone más Microsoft termékekkel való összekapcsolása. Xbox és WP együtt? Skype előfizetéshez belépő szintű Windows telefon? Office 365 és WP kedvező áron együtt? Windows Phone nagyvállalati szerződésben? Ezek az együttes csomagok nem léteznek. Lehet, hogy versenyjogi akadálya van a meglétüknek, de az is lehet, hogy a Microsoft még mindig nem él triviális csomagolási ajánlatokkal.

Száz szónak is egy a vége…

A Windows Phone értékesítési adatai egyáltalán nem fényesek. A Microsoft azonban nem hogy kihátrál, hanem teljes stratégiájával, teljes, átalakított szervezetével további erőforrásokat fektet a Windows Phone-ba és mindabba, ami mobilitás és produktivitás. A Windows Phone a Microsoft ökoszisztéma egyik legfontosabb terméke. És amíg a Microsoft stratégiája a “Mobile first, cloud first”, addig az is marad.

A Surface RT fiaskó – 3

A cikksorozat első részében jellemeztük a Surface RT-t, áttekintettük a megkülönböztető képességeit. A második részben elemeztük a táblagép piac változásait és azokat a hibákat, hiányosságokat, vezetési problémák, amelyek a Surface RT gyenge elterjedéséhez vezettek. Ebben a részben azt latolgatjuk, mitől változhat meg a helyzet, és várhatóan mi lesz az, amin a Microsoft változtatni fog.

Ha az előző cikk megállapításaiból indulunk ki, akkor négy területen akad sürgős tennivaló: válaszolni kell az árprésre, ki kell szélesíteni az elosztási csatornát, erőteljesen javítani kell az beépített alkalmazások és a háttér-szolgáltatások színvonalán, és meg kell oldani a húzó alkalmazások elérhetőségét.

Árverseny és/vagy értékverseny

Azt láttuk, hogy a 7-8 colos táblagépek megjelenése, továbbá a márka nélküli eszközök terjedése lenyomta a táblagépek átlagos értékesítési árát, és még a bevett termékek megkülönböztető képességei (iPad, Retina képernyő) sem voltak elegendőek a pozíciók megtartásához. Bár a Surface RT ára most alacsonyabb, mint a megjelenéskor, ezt a cég valószínűleg nem, vagy nem mostanra tervezte. Az eszköz nyereséges forgalmazásához alacsonyabb alkatrész-költségre van szükség, amely pedig legegyszerűbben a méret 7-8 colosra csökkentésével lehet megoldani. Ilyen terveket a Microsoft egyelőre nem közölt, de a piaci folyamatokból logikus lépésnek tűnne.

Nem szabad ugyanakkor elmenni amellett, hogy a Surface RT mégiscsak egy, az ökoszisztémát reprezentáló referencia eszköz. Vagyis továbbra is szükség van emblematikus, jól látható és felismerhető, valódi megkülönböztető képességekre – legyen ez akár valamilyen hardver alkatrész (pl. touch cover továbbfejlesztése) vagy szoftver funkció. A családbiztonság igencsak kínálja magát, hiszen a versenytársak még most sincsenek a Windows színvonalán. A Microsoftnak van is már olyan reklámja, amely a technológiai különbségeket emeli ki. Meg olyan is, amely egy-egy felhasználó csoport, például a diákok vagy az orvosok számára próbálja bemutatni a termék képességeit.

Elosztási csatornák szélesítése

Az, hogy a Surface (RT és Pro) még olyan népes országokban sem kapható, mint India, Brazília, Indonézia, Argentína, Törökország vagy Lengyelország, adja, hogy földrajzi értelemben szélesítse a Microsoft a termék értékesítését. Az országonkénti terjeszkedés ugyanakkor csak részleges megoldás. Az értékesítés eddig csak a Microsoft márkaboltokban, és online történt. Hosszabb távon azonban használni kell a műszaki kiskereskedelmi láncokat, például CDW-t, CompuCom Systems-et, az En Pointe Technologies-t, az Insight Enterprises-t az SHI International-t, vagy Európában a Media Marktot. Sőt, még az általános kiskereskedelmi áruházak is szóba jöhetnek (Walmart). Az első lépések az árak csökkentésével együtt megtörténtek.

Itt mondom el, hogy a Surface magyarországi megjelenéséről nem tudunk semmit. (Sajnos.)

Windows 8.1

A Windows 8.1-nek központi szerepet kell játszania a beépített alkalmazás csomag minőségének javításában. Elsőrendű, de a versenytársakat mindenképp lepipáló levelező és naptárkezelő alkalmazásra van szükség. A Preview verzióból hiányzik a Messenger App, amitől olyan pletykák kaptak szárnyra, hogy a Skype App-ot integrálja a Microsoft a Windows 8.1 végleges változatába. Ez megerősíteni nem tudom, viszont logikus lépés lenne a Live Messenger szolgáltatás leállítása után.

Bizonyosan tovább bővül a Bing App-ok népes tábora. Ráadásul ezek közül a Healt&Fitness-t a Microsoft régóta meglévő HealthVault szolgáltatása támogatja majd, így újabb cloud szolgáltatás növekedése indulhat meg. Gátat szabhat ezen alkalmazások széleskörű használatának a Bing szolgáltatás kisebb indexállománya és relevanciájának változó volta. Erről még egy kicsit később.

A Windows 8.1 hozzájárulhat az általános Surface használati élmény javulásához. A rendszer telepítés után kevesebb helyet foglal, az alkalmazások indítása gyorsabb, és talán még az akkuidő is javítható valamennyire. A modern felület kibővül, a hagyományos környezet (Control Panel) húzódik vissza.

Alkalmazásokat – többet, jobbat

A Surface RT 2012. október 26.-án jelent meg, amikor is a Windows alkalmazás áruházában kb. 8 000 alkalmazás volt elérhető. Azóta sok minden történt, mára több, mint 100 000 alkalmazás készült a platformra. Ez minden korábbi alkalmazás boltnál gyorsabb növekedés, de még így sem elegendő. A twitter, az Amazon (Store és Kindle), a StumbleUpon és a Yahoo már jelen van, de a gyártóktól származó Facebook, Instagram és Google+ és sok más alkalmazásnak is meg kell születnie.

Kinek dolgozik az idő?

A Surface RT-t eddig kevés dolog segítette. Az idők azonban változnak, néhány folyamat a platform malmára hajthatja a vizet.

• A Windows 8 terjedése. A Netmarketshare mérései alapján a Windows 8 a desktopok 5,1%-án fut most, 2013 júliusában. 1,3 milliárd installált PC-vel számolva ez több, mint 66 millió Windows 8 PC-t jelent. Év végéig akár 100 millió telepített Windows 8 is lehet majd a piacon. Potenciálisan ennyi ember találhatja vonzónak, hogy a PC-je és a táblagépe összhangban dolgozhat, ugyanazon alkalmazásokat érheti el, ugyanolyan beállításokkal stb. A Windows 8 terjedése piacot teremt a Windows RT, így a Surface RT számára is. Másképp fogalmazva: szemben a versenytársakkal, a táblagép nem önmagában versenyez, hanem a Windows 8-casodó PC ökoszisztéma segíti és húzza fel.
• Nagyvállalatok táblagépesítése – A nagyvállalatok, állami intézmények közismerten később kezdik el használni a technológiai újításokat, és az otthoni fogyasztókhoz képest jóval konzervatívabb a hozzáállásuk. A Surface RT technikai szempontból jó kiegészítő eszköz, és jobban simul a vállalati környezetbe, mint egy Apple vagy Android eszköz, miközben a hibrid táblagépekhez képes barátságosabb az áruk és az akkumulátor idejük. Igaz az Intel processzoros Windows táblagépek is elég jók, viszont a Windows RT-s eszközök ára és ár/teljesítménye barátságosabb – ráadásul tartalmaznak Office-t is, míg az Inteles verziók (10 col felett) nem.
  
• BYOD terjedése – A "hozd a géped" trend nem csak technológiai, hanem kulturális változás is. A trend megerősödése kifejezetten jót tesz a Windows RT-nek, és a Surface RT-nek is. A BYOD mögött a Microsoft alapgondolata, a "Produktív táblagép" húzódik. A Surface RT-t ilyennek álmodták meg.
  
• A Cloud elfogadottságának növekedése – Egy évvel ezelőtt az egyik első kérdés, amit beszélgetések alatt kapni szoktam, az volt, hogyan lehet kikapcsolni a Microsoft Account-ot és az többi felhő szolgáltatást. Mára ezek a kérdések eltűntek vagy megritkultak. A felhő alapú informatika elfogadottsága a Surface RT élményét is erősíteni fogja.
  
• Windows Phone és Windows 8 egységesítése – A Windows Phone, ha lassan is, de fokozatosan piacot nyer. A felhasználóinak száma meghaladja a 30 milliót és a jelenlegi ütemben negyedévente 10 millió felhasználóval bővül. Az ő számukra a Windows 8 és a Windows Phone további integrációja nagyon vonzó képesség lehet. Ziccer, amit be kell dobni.
• A Microsoft átszervezése. – Külön cikket érdemelne, hogy mi mindenben segítheti a táblagépek értékesítését a Microsoft átszervezése. Az egyik fontos változás a sok közül, hogy az Online szolgáltatások üzletág "beleolvad" egy nagyobb, az Office-t is magában foglaló szervezetbe. Ez lehetővé teszi, hogy az Office nyereségét az Online szolgáltatások (Bing) fejlesztésébe lehessen fektetni, amire nagy szükség van, ahogy azt az előző cikk elemzéséből látható volt. A Windows RT-be nagyon beköltözött a Bing, de a táblagép sikere így össze is fonódik a kereső minőségével. A kereső megerősítéséhez pedig adatokat kell vásárolni: térképet, adatbázisokat, élő adatokat (városi forgalom), ami jelentős kezdeti beruházást igényel.
• Modern Office – Végül ne feledkezzünk meg az egyetlen "telepített" Win32-es környezetről portolt alkalmazásról, az Office 2013-ról. A Microsoftnak nincs jelenleg nyilvános terve a Modern Office megjelenéséről. Ám ha az megjelenik, vélhetően a hagyományos desktopra sem lesz már szükség. A Modern Office nem csak megkülönböztető képesség lehetne, de egyúttal a "legacy free" üzenet erősítését is szolgálná.

A siker mérése

Mikor lesz sikeres a Surface RT? Hogyan definiáljuk a sikert? Annyit le lehet szögezni, hogy a veszteség-termelés egyértelműen a "nem siker" kategóriájába tartozik. Az év végi 900 millió dolláros leírás azt mutatja, a Microsoftnak még sok tanulnivalója van az eszközök területén.

Ugyanakkor anélkül, hogy a kérdést megkerülném, ki kell mondani: a Surface RT sikere – határozzuk meg bárhogy – legfeljebb eszköz lehet egy nagyobb cél, a Windows ökoszisztéma sikerre segítésében. A Surface RT nem ugyanazt a szerepet játssza a maga világában, mint az iPad az Apple galaxisban. Csak egy device, – igaz, fontos device – a többi között.

Ha rajtam múlna, azt mondanám: a siker az lenne, ha Surface RT a táblagépek piacának növekedési üteme felett növekedne. A világ nagyobb része ezt elképzelhetetlennek tartja. Meglátjuk.

A Surface RT fiaskó – 2

Az előző cikkben a Surface RT képességeit és megjelenésének körülményeit taglaltuk. Ezúttal az eszköz szereplését elemezzük.

A fiaskó körülményei

Elöljáróban annyit érdemes leszögezni, hogy a Surface RT sikere vagy sikertelensége csak azokban az országokban értelmezhető, amelyekben a Microsoft forgalmazza. Hiába globális cég a Microsoft, táblagép gyártóként kezdő. A szűk disztribúciós csatorna eleve csak korlátozott értékesítést feltételezett. Egy termék nem önmagában létezik, hanem támogatás, szerviz, garancia, alkatrészellátás is jár hozzá. Ezt ki kell építeni, a Microsoft pedig ezt még jelenleg is építi. Tehát csak az előző cikkben említett országokban jelent meg a Surface RT valóban teljes értékű termékként, és olyan áron, amely – a gyártója szerint – versenyképes a konkurenciával. Más országokban, így Magyarországon, a forgalomba került példányok egy hosszú kereskedelmi láncon keresztül érkeztek. Az árra mindenki rárakta a maga árrését, ezáltal a készülékek jóval magasabb áron kaphatók – nem is viszik őket. Még egyszer: ezen nem mérhető a termék sikertelensége, legfeljebb a Microsoft ellátási képessége.

Ahogy láttuk, a Surface RT számos megkülönböztető tulajdonsággal indult a versenyben, ugyanakkor történt néhány érdekes dolog a piacon, meg persze volt néhány gyenge pontja, amelyek együtt alapvetően befolyásolták a fogadtatását és a szereplését.

Változó trendek a táblapiacon

A 2012 év végén és 2013 év elején a táblagépek mérete alaposan eltolódott a kisebb, elsősorban 7 colos eszközök irányába. A kisebb eszközméret azonnali kisebb árakat is eredményezett, és ez minden szereplőre alapvető hatást gyakorolt. Az Apple ugyan kijött az iPad Minivel 2012 novemberében, ami iránt rekord kereslet jelentkezett, de a cég így kisebb árbevételt és kisebb nyereséget realizált rajta, ami végső soron nem jó. A rossz híreket megelőzendő az Apple a negyedéves pénzügyi jelentéseiben rendre a nagyobb iPaddel közös értékesítési adatokat közölte, de egy másik trend miatt ez is csak átmenetileg segített.

A képernyőméret csökkenése, és a kisebb méret ilyen gyors térnyerése szerintem mindenkit meglepett, még azokat is, akik ezeket az eszközöket előállították. A 7-8 colos eszközök ugyanis – jelenlegi formájukban biztosan – nem képesek kiváltani sem a desktopokat, sem a notebookokat. A kis táblagépek funkcionalitása még jobban eltolódik a tartalomfogyasztás irányába, felértékelődnek a tartalmat – könyv, zene, film stb. – nyújtó felhő szolgáltatások. Ami még ennél is érdekesebb, hogy meginog a "produktív tablet" ideája, vagy legalábbis úgy tűnik, hogy a munka és magánélet egyensúlyát sokkal kevesebben keresik ilyen eszközökben. És ez nem csak a Surface RT-re igaz, hanem minden 7-8 colnál nagyobb képernyőméretű táblagépre.

A képernyőméret csökkenésével együtt egy óriási árzuhanás is elkezdődött. 2013 első negyedévében már a piac egyharmadát "nem márkás" táblagépek alkották – tipikusan Kínából származó hardverrel, Android operációs rendszeren. (Ennek okairól, a piac és a technológia alakulásáról rendszeresen olvashatunk Nacsa Sándor blogjában.) Az egész karácsonyi időszak arról szólt, hogy még a nagymama is Androidos táblagépet kap – igaz csak 19,999 Ft volt és az Auchan-ban vettük, de azért jó lesz. A táblagép láz azonban kizárólag az árról szólt: a 20eFt árú eszközöknek sem az anyaga, sem a képességei, sem a támogatása nem hasonlítható a közép- vagy felsőkategóriás eszközökhöz. Mégis, kizárólag áruknak köszönhetően, óriási mennyiség fogytak, és fogynak most is. Az okostelefonok után (mellett) a táblagépeken is tarol az Android.

A prémium termékek komoly gondba kerültek. Az Apple – jó érzékkel, és jó időzítéssel – a negyedik generációs, "Retina" iPaddel próbálta megkülönböztetni magát. A retina felbontás technikailag az egy hüvelykre jutó képpontok számának drasztikus növelését jelenti. Ez nem csupán játék a számokkal. A nagyon sűrű képponttal rendelkező képernyők valóban nagyon szép képet adnak, hétköznapi emberek számára is szemmel láthatóan jobb minőséget produkálnak. Az iPad 4 jól fogyott ugyan, de még az elismert márka, a kiépült ökoszisztéma, és a jó minőség ellenére sem volt elkerülhető a forgalom csökkenése.

A Surface RT sikertelen debütálásának első és legfontosabb oka meglátásom szerint a termék megjelenésével egybeeső változó trend (kisebb képernyőméret), és az ebből fakadó árprés.

Nehéz eladni azt, amit nem árulnak…
A Microsoft évekkel korábban realizálta, hogy az általa létrehozott ökoszisztémában senki sem kényszerül olyan jó minőségű, innovatív hardver eszközök létrehozására, mint amilyeneket az Apple megvalósított. Miközben az Apple "életérzést" alkotott a termékeivel, addig a Windows világ közepesnél gyengébb minőségű, középszerű dizájnnal készített notebookokat gyártott. Hosszú távon pedig a középszer öl.

A hardverpiacra belépni ugyanakkor többszörösen veszélyes volt a Microsoft számára. Nem rendelkezett gyártói tapasztalattal (konzolt és egeret gyártani más), nem volt ellátási lánc, de ami még ennél is rosszabb, a saját OEM partnerek versenytársaként fellépni az ökoszisztéma rombolását jelenti. Leegyszerűsítve: ha nem lép a hardver piacra a Microsoft, akkor belefullad a partnerei középszerűségébe. Ha belép, akkor a saját partnerei versenytársává válik, amivel a saját üzleti erejét csökkenti.

Végül a hardvergyártás mellett tette le a voksát a cég – de szűkre szabta az értékesítési csatornát, talán azért, hogy teret adhasson az OEM partnereknek, és hogy lássák: a referencia modell nem a teljes piacot akarja meghódítani. A dolog nem túl jól sült el: a partnerek ennek ellenére megijedtek, viszont hiába volt kereslet a Surface iránt, sok helyen nem lehetett kapni.

A Surface RT sikertelen debütálásának második legfontosabb oka meglátásom szerint az elosztás gyengesége volt.

Néhány "egyéb" technikai paraméter

A Surface RT-nek nem kell szégyenkeznie a hardver konfigurációja miatt. Mégis, a piaci trendek miatt két területen komoly lépéshátránya alakult ki, amely az értékesítésre és megkülönböztetési képességére is kihatott. Az első ezek között a képpont-sűrűség. A tervezéskor még sehol sem voltak a magas ppi-vel rendelkező kijelzők, így a Surface RT csak egy 139 ppi képernyőt kapott. A képernyő jellemzésére és paraméterei mi sem jobb jellemzés, mint a HWSW tesztjében leírt pár mondat:

"Az eszköz egy 10,6 hüvelykes kijelzőt kapott, amely a legújabb trendekkel ellentétben nem Full HD vagy annál is nagyobb felbontású, a vásárlónak meg kell elégednie 1366×768 pixellel. Egyebekben nehéz lenne rosszat mondani a megjelenítő minőségéről, de nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy ma már sokkal kisebb okostelefonok is képesek Full HD felbontású kép megjelenítésére, a tabletpiac királyának számító iPad pedig hasonló méretben 2048×1536 képpontot jelenít meg, ami a Surface-nél háromszor több pixelt jelent. A panel maga egyébként jó minőségű, a színek szépek, a betekintési szögekkel sincs probléma, egyedüli kritika a tükröződő bevonatot érheti, ami miatt világos környezetben nagyon meg kell növelni a fényerőt ahhoz, hogy lássunk is valamit – ezt az eszköz automatikusan el tudja végezni."

Vagyis: ha csak a szemünkre hagyatkozunk, akkor azt mondhatjuk, OK. Ha a specifikációt is nézzük, és összehasonlítjuk más specifikációkkal, akkor azt mondjuk: nem OK. A versenytársak hatékonyan kihasználhatják ezt a gyenge pontot, amíg nem látja a vásárló a készüléket. ÉS visszaértünk a disztribúció fontosságához: lásd annak szűkéről egy kicsit feljebb L.

A másik gyenge pont, hogy az eszköz nem tartalmaz SIM foglalatot és beépített 3G/4G csatlakozási lehetőséget. Az ilyen eszközök értékesítésében nem tudnak részt venni a mobil szolgáltatók, sem marketingben, sem terjesztésben nem segítenek. Ez tovább szűkíti a csatornát és megjelenési lehetőséget. Az már csak hab a tortán, hogy a funkció tényleg hiányozhat sokaknak.

Az alkalmazások, a háttérszolgáltatások és azok hiánya

Nekem van egy határozott véleményem arról, hogy a platformok esetén nem létezik a tyúk-tojás probléma, ezzel szemben az alap alkalmazás-készletnek, a háttérszolgáltatásoknak "hibátlanoknak" kell lennie, és a "szükséges" alkalmazásoknak meg kell lenni. A Surface RT mindkét tekintetben alulteljesített. A táblagépek, és nem kivétel a Microsoft terméke sem, nem csak önmagukban tartalmaznak alkalmazásokat, hanem ezek az alkalmazásokat többnyire háttérszolgáltatások segítik. A Surface RT mögötti háttérszolgáltatások a "Windows Store", az Outlook, a Messenger, a Bing, a Skydrive, és az Xbox.

Az alapszolgáltatások, mint az Windows Store, az Outlook és a Skydrive minden Surface országban működik. A Bing azonban az angolszász országokat leszámítva már gyenge, az Xbox Music és Video pedig számos országban egyszerűen nem is létezik. A helyzet ennél még rosszabb azokban az országokban, amelyekben a Surface meg sem jelent (pl.: Magyarország, Lengyelország stb.)

No.

Ország

Win Store

Outlook

Messenger

Bing

Skydrive

Xbox Music

Xbox Video

1

USA

x

x

x

x

x

x

x

2

UK

x

x

x

x

x

x

x

3

Canada

x

x

x

x

x

x

x

4

Ausztrália

x

x

x

x

x

x

x

5

Franciaország

x

x

x

x

x

x

x

6

Németország

x

x

x

x

x

x

x

7

Kína

x

x

x

x

x

8

Hongkong

x

x

x

x

x

9

Ausztria

x

x

x

x

x

x

x

10

Belgium

x

x

x

x

x

x

x

11

Dánia

x

x

x

x

x

(x)

x

12

Finnország

x

x

x

x

x

(x)

x

13

Írország

x

x

x

x

x

x

x

14

Olaszország

x

x

x

x

x

x

x

15

Luxemburg

x

x

x

x

x

x

x

16

Hollandia

x

x

x

x

x

x

x

17

Norvégia

x

x

x

x

x

(x)

x

18

Portugália

x

x

x

x

x

x

x

19

Spanyolország

x

x

x

x

x

x

x

20

Svédország

x

x

x

x

x

(x)

x

21

Svájc

x

x

x

x

x

x

x

22

Japán

x

x

x

x

x

23

Új-Zéland

x

x

x

x

x

x

x

24

Oroszország

x

x

x

x

x

25

Szingapúr

x

x

x

x

x

26

Tajvan

x

x

x

x

x

27

Malajzia

x

x

x

x

28

Mexikó

x

x

x

x

x

(x)

x

29

Dél-Korea

x

x

x

x

x

30

Thaiföld

x

x

x

x

A fenti táblázatot érdemes összevetni az alkalmazások minőségével és máris körvonalazódik a probléma:

No.	Alkalmazás	Háttérszolgáltatás	Alkalmazás minősége	Háttérszolgáltatás elérhetősége
1.	Windows Store	Windows 8 App Store	Közepes	Nagyon jó
2.	Windows Mail	Outlook.com	Gyenge	Nagyon jó
3.	People	Outlook.com	Közepes	Nagyon jó
4.	Calendar	Outlook.com	Közepes	Nagyon jó
5.	Messenger	Live Messenger	Gyenge	Megszűnő
6.	Bing News	Bing	Nagyon jó	Gyenge
7.	Bing Weather	Bing	Nagyon jó	Gyenge
8.	Bing Finance	Bing	Nagyon jó	Gyenge
9.	Bing Sport	Bing	Nagyon jó	Gyenge
10.	Bing Travel	Bing	Nagyon jó	Gyenge
11.	Bing Maps	Bing	Közepes	Gyenge
12.	Bing Search	Bing	Közepes	Gyenge
13.	Skydrive	Skydrive	Közepes	Nagyon jó
14.	Xbox Music	Xbox Live	Gyenge	Gyenge
15.	Xbox Video	Xbox Live	Közepes	Gyenge
16.	Games	Xbox Live	Közepes	Közepes
17.	Photos	Skydirve	Gyenge	Nagyon jó
18.	Reader App	–	Közepes	–
19.	Camera	–	Gyenge	–

Nagyjából azt mondhatjuk, hogy vagy jó a háttérszolgáltatás, de gyenge az alkalmazás, vagy ugyan jó az alkalmazás, de gyenge a mögöttes szolgáltatás.

Mindezt tetézi a Windows 8 Store alkalmazás kínálata. A Surface RT – ahogy korábban is említettem – "legacy free" rendszer, amelynek folyománya, hogy csak modern alkalmazásokat futtat, és csak ilyenek telepíthetők rá. Szerencsére, ha egy alkalmazás elkészül x86, x64 környezetre, jó eséllyel azonnal elérhető ARM platformra is. Vagyis a Windows 8 ökoszisztéma és alkalmazás-kínálat növekedése szinte automatikusan növeli az ARM platform választékát is. A helyzet azonban az, hogy bár minden más platformnál gyorsabb az alkalmazások számbeli gyarapodása, ez nem elég az üdvösséghez. Az alkalmazások minőség egyelőre erősen hullámzó, és a kiemelten fontos 1st party natív alkalmazások (Facebook, Gmail, Instagram stb.) nem készültek el. Ennek részben – de csak részben – az is az oka, hogy a viszonylag nagy képernyő és a jó böngésző miatt a nagy cloud szolgáltatók egyelőre a weboldalukra mutogatnak, és azt állítják, hogy az is "elég jó" élményt biztosít.

Elmondani a történetet…

Minden szervezetnek vannak adottságai, képességei. A Microsoft jól ért szoftverek gyártásához. Kezdő a táblagépek létrehozásában. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy kezdő lenne abban, hogy elmesélje miért is jó egy adott terméke, kinek szánja, miért érdemes azt választani.

A Surface RT értékesítésében komoly hiányosság és hiba volt, hogy bár sokan hallottak róla, esetleg a reklámokból meg is ragadt bennük valamit, például a kick-stand hangja, de alig találkoztak olyan marketing anyaggal, amely a tényleges előnyöket és megkülönböztető képességeket világosan és tömören artikulálta volna. Vagyis nem elég, hogy vannak megkülönböztető képességek, azt el is kell mondani. Különben még szakmai körökben is elhangzik, hogy "Surface RT mellett nem sok minden szól, ha nem szükséges az Office és valamiért a klasszikus Windows desktop"

Innen folytatjuk…

A Surface RT fiaskó – 1

A Microsoft 2013. július 18.-án nyilvánosságra hozta pénzügyi évének negyedik negyedévi adatait, valamint a teljes pénzügyi év teljesítményét. Ebben minden divíziója teljesítmény javulásról számolt be. A teljes cég rekord árbevételt ért el (77,85 milliárd dollár), rekord nyereség mellett. Nőtt az egy részvényre jutó nyereség. 14 milliárd dolláros pozitív cash-flow-t mutatott fel a cég, a készpénze (és azonnal mobilizálható rövid távú befektetései) 77 milliárd dollárra nőttek. 9%-kal nőtt a System Center (VMware megszorongatása) és az SQL árbevétel (Oracle verseny). Másfél milliárd dolláros éves árbevételre nőtt az Office 365 az előző negyedév 1 milliárdos szintjéről. A világ 500 legnagyobb cégéből már 250 használ Windows Azure-t.

A sok jó hír mellett a Microsoft közzétette, hogy a Surface RT eladatlan készleteinek részleges leírás 900 millió dollár költséget jelentenek. Miközben a leírás az egy részvényre jutó nyereséget csupán két cent erejéig érintette, a hírre a cég részvényei 11%-ot zuhantak, az elmúlt évtized legrosszabb napon belüli eredményét produkálva. Ezzel a piac indirekten megmutatta, mennyire fontos a még mindig csak formálódó eszközgyártás a Microsoft jövője szempontjából.

A kérdések adottak: mitől alakult ki ez a helyzet? Hogyan lehet a jövőben ezt elkerülni? És egyáltalán: mi lesz a Surface RT-vel?

Mi is az a Surface RT?

A Microsoft 2012. júniusában jelentette be, hogy saját táblagép gyártásba fog. Két modellt vezetett be azóta. Ezek közül az első, a Nvidia Tegra3 ARM System on a Chip (SoC) rendszerre épülő Surface RT, amely a Windows 8 egy ARM-ra fordított változatát, a Windows RT-t futtatja. A specifikáció szerint 680 gramm tömegű, 10,6 col széles 16:9 képarányú eszköz. A képernyő 1366×768 felbontásra képes, ez 139 ppi képpont-sűrűséget jelent. A táblagép 2 GB RAM-mal, 32 illetve 64 GB belső tárolóhellyel rendelkezik. A tárolóhely mikroSD kártyával további 64 GB-tal bővíthető. A táblagép rendelkezik USB porttal és mikro-HDMI kimenettel, továbbá első és hátsó webkamerával. További részletek a specifikációs oldalon. A hardvernek van két különlegessége: rendelkezik egy kipattintható támaszlappal (kick-stand), és kétféle, speciálisan Surface modellekhez készült billentyűzettel. A billentyűzet vékonyabb változatát touch-covernek hívják, ez nem tartalmaz valódi megnyomható billentyűket. A kissé vastagabb, rugós billentyűzetet type-cover-nek nevezik. Mindkettő egy speciális mágnes-sávval csattintható a táblagép alsó széléhez.

A Surface RT 2012. október 26.-tól, a Windows 8 hivatalos indulásától kezdve kapható. Összességében június 30.-ig valamivel több, mint nyolc hónapot volt forgalomban, és ma is kapható természetesen. A disztribúció csatorna szokatlanul szűkre szabott, mind a mai napig. Az induláskor és a karácsonyi időszakban mindössze 8 országban volt kapható. Később ez fokozatosan bővült, de még most sem érhető el olyan népes országokban, mint India, Brazília vagy Törökország, vagy az EU-tag Lengyelország. Az elterjedése időrendben:

• 2012. október 26-tól: Ausztrália, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Hong Kong, az Egyesült Királyság és az USA
• 2013. február 14.-től: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország és Svájc
• 2013. márciusától: Japán, Új-Zéland, Oroszország, Szingapúr és Tajvan.
• 2013. április 25-től: Malajzia
• 2013. május végétől: Mexikó
• 2013. júniustól: Dél-Korea, Thaiföld.

A Surface RT létrehozásának célja

Sokan értetlenül álltak és állnak ma is a Surface RT előtt: mi végre jött létre ez a termék? A táblagépet létrehozó projekt indulásának idejéről még semmit sem tudunk. Az a valószínű, hogy a Windows 8 projekttel együtt kezdődött, és ezért – szinte bizonyosan – nem az iPad ihlette. Ugyanakkor nem vitás, hogy a Microsoft igenis régóta szeretne olyasmit létrehozni, mint amit a nagy riválisnál “Apple életérzés”-nek hívnak. A Surface RT (és Pro) dizájnja, anyagai, tervezési nüánszai jól mutatják, hogy a cél egyáltalán nem egy tömegtermék, inkább egy különleges minőségű, az ökoszisztémát – vagy ha tetszik: az életérzést – reprezentáló referencia eszköz létrehozása volt. A Microsoft a Surface RT-vel egy prémium (“Hero”) terméket hozott létre, amely az elmúlt évtizedek negatív örökségeitől mentesen (legacy free) képes bemutatni a Windows 8 –cal együtt bemutatkozó mobil életérzést. Mindezt hosszú akkumulátor idővel, mozgó alkatrészt nem tartalmazó, hangtalan, vékony elegáns táblában.

Technológiai értelemben a táblagépek előfutárai a netbookok voltak, amelyeken kezdetben – a Windows Vista helyett – Windows XP, később Windows 7 futott. Az ezekről a gépekről összegyűjtött telemetriai adatokból a Microsoft egészen biztosan sokat tanult, s ezen adatok erősen befolyásolhatták a Surface RT tulajdonságait és képességeit is, többek között a Microsoft Office adott verziójának a termékbe foglalását. Az iPad sikere, különösen a munka világában való megjelenése valószínűleg szintén befolyásolt néhány képességet, például a képernyő méretét. Végső soron a Surface RT-t kétféle használatra ajánlotta (és ajánlja) a Microsoft:

• Otthoni használatra tartalom-fogyasztásra, kommunikációra és egyszerű tartalom előállításra.
• Kiegészítő eszközként (Companion device) vállalati környezetben, “produktív tablet”-ként, a BYOD (Bring Yor Own Device) trendet támogatva.

A Surface RT-nek az ökoszisztémában betöltött szerepe más, mint az iPad-nak az Apple ökoszisztémában. A Microsoft hardver OEM partnerekkel együttműködve működteti a maga rendszerét, míg az Apple maga a gyártó. Ezért aztán az iPad maga a termék, míg a Surface RT csak egy táblagép a sok közül a Microsoft világában. Ha hasonló szerepű eszközt keresünk, akkor a Google Nexus 10 a megfelelő hasonlat. Ahogy a Nexus 10 nem akar “az” Android táblagép lenni, ugyanúgy a Surface RT sem akar “a” Windows táblagép lenni. De mindkettő referencia erővel és értékkel bír: a maga ökoszisztémájának kiemelkedő darabja, mintaszerű értékhordozója.

A Surface RT megkülönböztető jegyei

A Surface RT induló ára az alapkészüléket tekintve 499$ volt, amely a szintén belépő szintű IPad3 árával volt azonos. A Surface RT a következő tulajdonságaival különböztette meg magát a versenytársaitól:

Hardver

1. Igényes burkolati anyagok (VaporMg). A készüléket magnéziumötvözet borítja, amely egyszerre elegáns és tartós.
2. Kihajtható támaszlap (kick stand). Más táblagépeknél külön tartó tokokat kell vásárolni a készülékhez.
3. Touchcover/Typecover. Speciális billentyűzet, amely könnyedén csatlakozik, szilárdan ragad, de könnyen leválasztható, továbbá a képernyőt védő borítóként is szolgálhat.
4. 16:9-es képarány. A képernyőméret ideális filmek megtekintéséhez. A táblagépek nagyobb része 4:3 képarányú volt 2012 végén.
5. USB és HDMI csatlakozók. Ilyenek az iPad-hoz nincsenek, vagy külön kell beszerezni, többletköltség mellett.
6. MikroSD kártya bővítőhely a tárolókapacitás növelésére. – Ilyen az iPadhoz nincs.
7. Széles körű hardver támogatás például nyomtatáshoz.

Szoftver egyediség – a magánhasználatot előtérbe helyezve. A megkülönböztető képességek csak a konkurens platformokra érvényes, mivel minden Windows RT operációs rendszer azonos képességekkel rendelkezik, a Surface RT pedig csak egy, a Windows RT-t futtató táblák közül.

1. A Windows 8 egyedi jellemzői: csempék, zárolási képernyő, képjelszó, gombsáv stb.
2. Előre telepített Microsoft Office 2013 otthoni és iskolai használatra.
3. Több eszköz közötti állománymegosztás – Otthoni csoport (HomeGroup)
4. Több felhasználó kezelése (Multi User environment) – csak a megjelenés idején volt igaz, azóta már vannak olyan Android változatok, amelyek többé-kevésbé képesek több felhasználót külön kezelni.
5. Családbiztonság (Family Safety) – beleértve az alkalmazások vásárlását is.
6. Beépülő moduloktól mentes, de egyéb iránt teljes értékű, Adobe Flashplayer támogatással rendelkező böngésző – Internet Explorer 10. – iPad-on mai napig nincs teljes képernyős böngészés, sem inPrivate működési mód, sem flashplayer. Az Internet Explorer a legjobb malware blokkoló a versenytársai között.
7. A Windows 8-cal azonos futtató környezet és alkalmazásbolt – Windows 8 notebook/desktop esetén azonos alkalmazások használata. Egyszer szükséges megvásárolni az alkalmazást, és az táblagépen és hagyományos notebookon is használható.
8. A Windows 8-cal megegyező felhő identitás (Microsoft Account)
9. Több modern alkalmazás párhuzamos használata. (Snap view)
10. Xbox szolgáltatások: videó, zene, játék. A Surface RT-t több felhőszolgáltatás is támogatja, de ezek közül csak az Xbox exkluzív a többi ökoszisztémával szemben.

Szoftver egyediség – a munka világából tekintve. A megkülönböztető képesség ismét csak a konkurens ökoszisztémákra vonatkozik, mivel minden Windows RT-vel szerelt eszköz azonos szoftveres tulajdonságokkal rendelkezik.

1. Minimum 4 év szoftver-támogatás a termék eredeti megjelenésétől számítva. Ez a versenytársaknál hosszabb életciklust, tehát alacsonyabb birtoklási költséget tesz lehetővé.
2. Windows RT Companion VDA jog – ha egy felhasználónak van elsődleges vállalati gépe, és a saját táblagépéről vállalati virtuális desktopot szeretne elérni, akkor nem szükséges VDA licenc előfizetést vásárolnia.
3. Többfaktoros azonosítás virtuális smartkártyával.
4. Teljes, nem kikapcsolható eszköztitkosítás.
5. Beépített képernyő átvételi képesség. (Remote Assistance)
6. Problem Step Recorder. – Helpdesk támogató eszköz. A felhasználó felveheti az általa megtett mozdulatsort, amelyről a rendszer pillanatképeket készít. Ezt aztán a helpdesk számára el lehet küldeni.
7. Teljes körű eseménynaplózás.
8. Teljes körű, a nagyvállalati Windows desktoppal megegyező scriptelési lehetőség (Powershell)
9. Beépített Network Access Protection integráció (tűzfal, Antimalware és naprakész operációs rendszer ellenőrzés)
10. Tartalomvédett információk kezelése (Rights Management Protection)

Ami nem volt gond…

A Surface, de különösen a Surface RT megjelenése óta kereszttűzben él. Sokan és sokféleképp kritizálták. A számlájára írtak sok olyasmit is, ami szerintem egyáltalán nem volt probléma. A legkevesebb kritika a hardvert érte, de azért itt is akadtak mindenféle hangok. Ha a Surface RT-vel, mint hardver eszközzel sok minőségi gond lett volna, akkor alacsony elégedettséggel és magas visszaviteli aránnyal kellett volna találkozunk. Nem láttam ennek jeleit. Gyakori bírálat, hogy a képernyő felbontása alacsony, akárcsak a ppi értékét. Ez kétségtelen, ugyanakkor érdemes használni egy ideig a készüléket és máris látható, hogy remek képet, élénk színeket és a cleartype technológiának köszönhetően szép karaktereket láthatunk.

A legtöbben azt hozták fel kritikaként, hogy a Surface RT nem képes futtatni a hagyományos Windows alkalmazásokat. Ez igaz. Pont úgy igaz, mint az iPadra és az Android táblagépekre, hiszen azok sem képesek a hagyományos Windows alkalmazások futtatására. A Surface RT a lehető legkevesebbet tartotta meg a régi Windowsból. Ez kissé mókásan hangzik, hiszen a háttérben mégis csak ott egy Windows, de valójában igaz. Nincs hagyományos értelemben vett telepítés, a rendszer nem lassul le a felesleges, és néha ismeretlen eredetű alkalmazásoktól. Az egyetlen Win32 szoftver a készüléken az érintésre alapszinten felkészített Office. Nincsenek crapware-ek, böngésző modulok. Csak a natúr Windows, az is egy csempe mögé rejtve. Modern felület, modern alkalmazások, felhő szolgáltatások támogatása a háttérben, mobilitás, érintőképernyő – ez a Surface RT.

Nem osztom azt a véleményt sem, hogy a Surface RT összezavarta a felhasználókat. Nem leltem a nyomát az Interneten, hogy tömegesen vitték volna vissza az emberek a táblagépet azzal, hogy “ácsi, nem ilyen lovat akartam, hol vannak a régi alkalmazásaim”. Az lehet, hogy emiatt nem vették meg, de hogy összezavarodtak a Surface RT vagy Windows RT láttán, azt nem hiszem.

Innen folytatom…

A tyúk-tojás dilemma butasága

Közkeletű (és a középkorban megoldhatatlan) dilemma, hogy vajon a tyúk volt előbb, vagy a tojás. Mert ahhoz, hogy egy tojás létrejöjjön, mindenképpen tyúkra van szükség, és fordítva: tojás nélkül nem keletkezhetnek tyúkok.

Ezt a hasonlatot alkalmazzák az uralkodó ökoszisztémák melletti új ökoszisztémák megszületésére is. Adott pl. a Windows világa, amelyre rengeteg fejlesztő készít alkalmazást. A Linux rendszerek elterjedését gátolja, hogy piac, tehát linuxos desktopok nélkül a Windowsos fejlesztők nem vágnak bele egy új platformba. Alkalmazások nélkül viszont senki sem szeretne Linux rendszereket venni. Ha a napjainkban zajló ökoszisztéma csatákat nézzük, hasonló az érvelés, csak itt épp a Microsoft a “szenvedő” fél: a Windows Phone-ra azért nem készülnek alkalmazások, mert kicsi a rendszer penetrációja. Amíg viszont kevés az alkalmazás, senki sem veszi a készülékeket. Ördögi kör.

Én nem hiszek ebben. Saját tapasztalatom az, hogy még a legszofisztikáltabb okostelefon és táblagép használók sem használnak 50 alkalmazásnál többet, sőt, az átlag 10 fölé sem megy. Nem informatikus ismerőseim, ha van is nekik okostelefonjuk, legfeljebb a beépített alkalmazásokat használják, azokat sem túl gyakran. Táblagép tulajdonost sokat ismerek, de olyat, aki egy egzotikus, kizárólag egy platformra elérhető szoftverről áradozik, úgy, hogy anélkül aztán élni sem lehet, nem. Ezzel persze véletlenül sem szeretném az App ökoszisztémát lebecsülni. A fotósok és hobbi zenészek inkább használják az iPadet, a játék repülőgép-drónokkal foglalkozók meg android appokat használnak. Egy-egy reklámkampány hatására megugorhat néhány app használóinak száma, tömegesen mégiscsak kevés, jól behatárolható appot használnak az emberek. És nem csak én tapasztalom ezt. A múltkor még az Index is cikkezett arról, hogy bizony a többség vezetékes internetet használ, egyáltalán nem érdekli a mobil. Akkor most létezik a fenti dilemma, vagy sem?

Meglátásom szerint az eredeti formájában nem. Az bizonyos, hogy mind az iPhone, mind pedig az Android platform alap alkalmazás csomaggal, áruház és alkalmazás kínálat nélkül indultak, mégis sikeresek lettek. Az is egészen bizonyos, hogy későbbi sikereikhez nagy szükség volt az alkalmazás áruházakra, de meggyőződésem, hogy nem alapvető szükségük, hisz köztudott, hogy számos olyan Android készülék létezett, amely egyáltalán nem volt képes ilyen online áruház elérésére, mégis szépen fogytak ezek a készülékek. Amire viszont nagy szükség volt, az a készülékkel érkező alkalmazások jó minősége és koherens egysége. Semmi különös: e-mail kezelés, névjegyek, naptár, internet böngészés, facebook, térkép, számológép, óra, ébresztő.

Nem akarom én negligálni az alkalmazásokat: minden 100 milliónál nagyobb bázissal rendelkező internetes szolgáltatás megléte egy platformon nagyon fontos. Twitter, LinkedIn, Instagram, Flickr, Facebook, Youtube, Vimeo, Skype, Yahoo mail, Gtalk, Gmail, Google+ nélkül egy ökoszisztéma veszít a vonzerejéből. Mégis: ilyen szolgáltatásból azért nincs végtelen mennyiségű, a hozzájuk tartozó alkalmazások száma sem éri el a százat. És ennyi már elég az elterjedéshez.

Akkor már csak azt kellene megmagyaráznom, hogy miért nem tud sikeres lenni a Linux (ha egyszer nem kellenek hozzá alkalmazások), és miért öl minden lemaradó ökoszisztéma (Windows Phone, Blackberry) temérdek pénz abba, hogy mégis legyenek alkalmazások. Szerintem a desktop világa magyarázza az erőfeszítéseket a mobil arénában. A desktop piacra a lassú növekedés, momentán éppen a visszaesés a jellemző. Egy beállt környezetről van szó. Ilyen helyzetben a fejlesztők a jövedelmezőséget a nagyobb piaci szeletet birtoklóban találták meg, ami egyben rögzítette is ennek a piaci szereplőnek a helyzetét. Az okostelefonok és táblagépek piaca ezzel szemben egy nagyon dinamikusan növekvő piac a fejlesztők árbevételének növekedését pusztán a piac növekedése is fedezheti. Az alkalmazások mennyisége (vagyis a platform vonzóvá tétele) akkor lesz kritikus, amikor a piac a normál, 2-3%-os növekedésre lassul. Normál piacon 6-10-12%-os növekedést csak úgy lehet elérni, ha azt a versenytárs rovására tesszük. Átcsábítani más platformról pedig megkülönböztető képességekkel (pl. egyedi alkalmazások) vagy ekvivalenciával (ezen a platformon is megvan minden, ami nekem kell) lehet. No, ezért kellenek már most az alkalmazások.

És amikor beáll a piac, az alkalmazás fejlesztők (tyúkok) megnézik majd, melyik platform a legjövedelmezőbb a számukra, hol keresnek a legtöbbet (tojás). Ez függ a platformot biztosító árazásától (20%? 30%?), függ a platformot használók aktivitásától (sokan töltenek le app-ot?), függ a platform méretétől (hány millió aktiv felhasználó van?), és attól, hogy a platform gazdája mennyire tud aggresszív lenni más platformokkal összehasonlítva. És szépen lassan megindul a kiszorítós játék. De az még nem most lesz, hanem egy-két év múlva.

Ja, és az eredeti dilemma: a tojás sokkal előbb volt. 😉