Modern Windows 8 alkalmazással kedveskedik olvasóinak a Hungarian Unix Portal, azaz a HUP

Az utóbbi években megszokhattuk, hogy a világ többplatformossá vált, és weboldalak helyett a felhasználók egyre inkább a mobil eszközökön is jól használható, érintőképernyőre optimalizált alkalmazásokat preferálják. Szintén az utóbbi idők fejleménye, hogy a nyílt forráskódot támogató közösségek és a Microsoft egyre több területen találnak egymásra, és a korábbi konfrontáció helyett az együttműködést választják.

Az együttműködés szép példája, hogy a Micskó Gábor által alapított Hungarian Unix Portal egy modern Windows 8 alkalmazással lepte olvasóit. Az alkalmazás bárki által elérhető, nyílt szabványokra, így a HTML5-re és Javascriptre épül, emellett követi a Microsoft által ajánlott dizájn elveket, és erőteljesen kihasználja a platform adta lehetőségeket.

Az alkalmazás természetesen ingyenes, bárki által elérhető és egyetlen kattintással telepíthető tetszőleges Windows 8, Windows 8.1, Windows 8 Pro Windows 8.1 Pro, Windows 8 Enterprise, Windows 8.1 Enterprise, Windows RT és Windows RT 8.1 környezetekben. Ez utóbbi a Microsoft ARM processzorokra készített operációs rendszere, a HUP alkalmazás tehát többféle architektúrán is gond nélkül működik. A telepítéshez nem szükséges rendszergazdai jog, hiszen a modern alkalmazások ezt nem igénylik. Az eltávolítás is innen, a Start képernyőről történik egyetlen gombnyomással.

A telepítés után egy változtatható méretű "élő" csempe jelenik meg a Start képernyőn, amely a Windows 8-ban debütáló értesítési formát használva folyamatosan forgatja a főoldal friss bejegyzéseit. Így anélkül értesülhetünk a legfrissebb bejegyzésekről, hogy akár a webböngészőt, akár az alkalmazást meg kellene nyitnunk. Az értesítések természetesen a zárolási képernyőre is kivezethetők, ha ezt a "gépházban" beállítjuk magunknak.

Az alkalmazás teljes egészében követi a Microsoft dizájn javaslatait: érintőképernyőre optimalizált, és a tartalmat helyezi előtérbe (content before chrome). Tetszetős digitális újságként jelenik meg, ahol a cikkeket ízléses tördeléssel és képekkel együtt láthatjuk.

A kezdőképernyőn összesen négy kontrol-elemet láthatunk: a gördítősávot, a kezdőképernyő gombot valamint két pontsort. Az egyik a vezérlőgombokat teszi láthatóvá, a másik pedig osztott képernyő nézetre vált.

A cikkekre kattintva (vagy érintőképernyőnél: koppintva) láthatjuk a teljes bejegyzés, és megtekinthetjük az eredeti cikket is.

Az alkalmazás aktívan használja a Windows 8 gombsávjának szolgáltatásait. Így például egy adott bejegyzést megoszthatunk levélben.

vagy akár közvetlenül a twitterre küldhetjük a megfelelő hivatkozást.

A Windows 8 világában járatosak tudják, hogy a 16:9 képaránnyal rendelkező eszközök használhatják a "snap view" nézetet, így két modern alkalmazást helyezhetnek egymás mellé. A HUP olvasója alkalmazáson belül is képes ezt megvalósítani, így a 4:3-as képernyő arányok mellett is ilyen nézetre válthatunk, ezáltal gyorsabban végignézhetjük a nap híreit.

Természetesen a valóban 16:9-es képernyőknél a tényleges "snap view" üzemmód is működik

A főoldalon tetszetősen tördelt cikkek alatt elővarázsolva a kontroll gombokat, lehetőségünk nyílik bármit kitűzni a Start képernyőre, egyszerre elolvasottnak nyilváníthatjuk a cikkeket, illetve a frissítés gombbal azonnal behívhatók az újabb bejegyzések.

Az alkalmazást felkészítették arra is, hogy a képernyő 50%-át foglalja el.

Minél több képet vagy videót tartalmaz a cikk, annál szebb elrendezést generál az alkalmazás. Az első képet a jobb felső sarokba helyezni, a többit a szövegtörzsben tartja.

Az alkalmazás kétféle színsémával rendelkezik, egy világosabb és egy sötétebb változattal. Így egy sötét teremben is olvashatjuk a Windows 8 vagy Windows RT alapú táblagépünkön a kedvenc fórumunk bejegyzéseit.

Az alkalmazás által használt karakterek méretezése a használt képernyő fizikai paramétereitől függ, biztosítva ezáltal az állandó jó olvashatóságot.

 

Végezetül lehetséges a főoldalra kikerült cikkek mellett bizonyos címkével megjelölt témákat is egy oldalra összegyűjteni.

Az alkalmazás jelenleg 8-tól 88 colos képernyőkön támogatott. További képeket lehet megnézni itt: http://1drv.ms/1fHgOBj

Kellemes olvasgatást kívánunk. Az alkalmazás erről a linkről tölthető le.

Advertisements

KKK(sic!)KKK

Már néhány hónappal ezelőtt is beleszaladtam egyszer egy különös véleménybe, aztán a minap egyik kollégám is, ami elgondolkodtatott és végül arra késztetett, hogy billentyűzetet ragadjak. Olyan egyszerűnek tűnik, eddig meg sem fordult a fejemben, hogy itt valami nagyon tisztázásra szorul. Következik a KKK(sic!)KKK*.

Amikor ügyfelekkel találkozom, a nyilvános felhőről legtöbbször úgy nem kezdjük el a beszélgetést, hogy a kolléga (ügyfél) gyorsan és egyértelműen közli, hogy

  • Ez náluk nem jöhet szóba
  • Adatvédelmi szabályok tiltják
  • Törvények tiltják
  • A  főnökeik/felsővezetőik/tulajdonosaik elzárkóznak a nyilvános felhőtől
  • Olyan adatokat kezelnek, amelyek miatt tilos a nyilvános felhő.
  • IT Biztonság nem engedélyezi
  • stb. stb. stb.

A fentiek természetesen nem egyszerre, egy ügyfélnél jönnek elő. Így, felsorolva, nagyon kifogás-szagúnak tűnnek, főleg, mivel tudjuk, hogy

  • Az ügyféllel az értekezletet a gmail-es fiókján keresztül szerveztük meg.
  • Az ügyfél felsővezetőinek küldtünk már szerződést a yahoo-s postafiókra.
  • Az ügyfél munkatársai szépen összeverődtek a Facebookon.
  • Az ügyfél egy "z" osztálya már Amazon backup megoldást használ.
  • Az ügyfél egy "y" osztálya beköltözött a Salesforce.com-ba.
  • Az ügyfél egy "w" osztálya réges-rég Google App-en dolgozik.

A fentiek természetesen nem egyszerre, nem egy ügyfélnél jöttek elő. Szóval itt valami ellentmondás van. És aztán nagy nehezen leesik. Aha: nyilvános felhő szolgáltatás és nyilvános felhő szolgáltatás között – hmmm, hogy is mondjam – ég és föld a különbség. Vannak olyan nyilvános felhő szolgáltatások, mint a Facebook, az Outlook.com, a OneDrive, a Dropbox, a Gmail, a Yahoo mail, a Skype stb., amelyek célközönsége az otthoni fogyasztó, a lakosság. Angolul: public cloud for consumers. Aztán vannak olyan nyilvános felhő szolgáltatások, amelyeket gyakran szintén a fenti consumer cloud szolgáltatók biztosítanak, de a célközönségük az üzleti felhasználók: kis- és nagyvállalatok, állami intézmények és hivatalok. Angolul public cloud for commercial customers. Hiába azonosak a szolgáltatók, hiába hasonló a szolgáltatás jellege, hiába hasonló a technológia, amin a szolgáltatás megvalósul, a kétféle nyilvános felhő nagyon-nagyon eltérő dolog.

A fogyasztóknak szánt szolgáltatás jellemzően a szolgáltató és egy egyéni felhasználó (természetes személy) között jön létre. A szolgáltatás testre szabására semmilyen mód nincs. A szolgáltatás többnyire ingyenes, némi fizetős többletszolgáltatással. Az alacsony árak miatt a szerződés létrejöttekor a szolgáltatás igénybe vevője beleegyezik, hogy az adatait felhasználhatják pl. hirdetések létrehozására, további ajánlatok elküldésére, promóciók kialakítására stb. stb. A szolgáltatáshoz szinte soha nem társul SLA és nincs a szerződésben semmilyen visszatérítési kötelezettség sem. A vitás esetekkel a fogyasztóvédelem foglalkozik. Végezetül – törvényileg előírt helyzetben – állami szervek kérhetik a szolgáltatótól az fogyasztó adatainak kiadását. A leírtak illusztris példája a Microsoft szolgáltatói szerződés ajánlata a fogyasztók felé.

A kereskedelmi célú nyilvános felhők ettől alapvetően eltérnek. A szerződés többnyire a szolgáltató és egy jogi személy között jön létre. A szolgáltatás egyáltalán nem nyilvános abban az értelemben, hogy az adatok és szolgáltatások hozzáférést a jogi személy – a szerződött ügyfél szabályozza. A szolgáltatás korlátozottan testre szabható. A szolgáltatásnak költsége van, többnyire fogyasztás arányosan. Az adatok tulajdonosa a jogi személy, a szolgáltató mindig csak adatfeldolgozó. A szolgáltató – legalábbis a Microsoft mindenképp – az adatokat nem használja fel más üzleti céljaira: nem küld hirdetéseket, nem aggregál, nem reklámoz stb. A szolgáltatáshoz szolgáltatási szint – SLA – társul és adott esetben – megint csak: a Microsoftnál biztosan – a szolgáltató visszatérítési kötelezettséget is vállal. Az adatok biztonságának, bizalmasságának és sértetlenségének különösen nagy a jelentősége, ezért a szolgáltatók számos jogszabályi és iparági auditálási szabványt teljesítenek. A különböző jogi szabályozások miatt gyakran államközi, vagy globális szerződések határozzák meg, hogy a szolgáltatónak hogyan kell az ügyfeleik adatait kezelni. A vitás esetek kezelésével a kereskedelmi jogszabályok foglalkoznak. Végezetül az állami szervek adatkéréseit a szolgáltató – legalábbis a Microsoft – nem teljesíti, illetve a kérést az adattulajdonoshoz, vagyis a jogi személyhez továbbítja, a törvényi felhatalmazás nélküli állami adatszerzéssel szemben pedig fellép. (Lásd az ezzel kapcsolatos hivatalos állásfoglalást.) Az üzleti célú nyilvános felhő szolgáltatások szerződés tervezete még csak nem is hasonlít a fogyasztói felhő változatra.

Vagyis van egy fogalmunk – nyilvános felhő – amely legalább két másikat takar: a lakossági felhő szolgáltatást, amelyet bárki igénybe vehet, és a vállalatok, intézmények által igénybe vehető szolgáltatást, amely egyáltalán nem nyilvános, hiszen a szerződés keretében a szolgáltató azt biztosítja, hogy azok, és csak azok férhessenek hozzá egy vállalat információihoz, akik arra ténylegesen jogosultak.

 

Lakossági felhő

Vállalati / intézményi felhő

Szerződő ügyfél

Természetes személy

Jogi személy

Szolgáltatás egyedisége

Nem megengedett

Korlátozottan megengedett

Az adatok tulajdonosa

A természetes személy

A jogi személy, nem az alkalmazottai

Költség

Alacsony, vagy nincs közvetlen

Van

Adatfelhasználás

Többnyire engedélyezett

További üzleti célra nem engedélyezett

Audit

Nincs

Többféle törvényi és iparági megfelelés

Szolgáltatási szint

Nincs

Van

Visszatérítés szolgáltatás kiesés esetén

Nincs kötelezettség

Többnyire van kötelezettség

Vitás kérdések kezelésének első foka

Fogyasztóvédelem

Bíróság a kereskedelmi adatvédelmi törvények szerint

Adatok kiadása felhatalmazott állami szerveknek

Lehetséges

Nem lehetséges

Lehet ezt a kettő összetéveszteni? Lehet, mert sok szolgáltató teljesen azonos felületet biztosít (technológiai hasonlóság), részlegesen vállal adatbiztonságot és bizalmasságot, és nem mindig vállalnak visszatérítési kötelezettséget. Mégis: a két dolog minőségileg eltér egymástól.

Amíg a szakmában nincs világos kép arról, hogy az üzleti nyilvános felhő alapvetően más, mint amit fogyasztóként esetleg megszoktunk, addig nem várható, hogy a nyilvános felhő szolgáltatások általánosan elterjednek. Remélem ezzel az apró bejegyzéssel kicsit oszlattam a homályt.

————————————————————

*A Konzumer és Kommerciális Kloud(sic!) Közötti Különbségek Kifejtése

Ez igen, Apple!

Az gondolom, hogy informatikai szakemberként csak gratulálni lehet (még akkor is, ha munkáltatóm versenytársáról van szó), ha egy cég néhány nap alatt 200 millió eszközre képes teríteni a legújabb operációs rendszerét. Ráadásul úgy, hogy ez egy "pull" frissítés, vagyis akkor kapja meg valaki, ha kéri. Összehasonlításképpen: a Windows 8-nak közel egy évre volt szüksége, hogy 100 millió felhasználót toborozzon.

Hogyan lehetséges ez? A válasz az alkalmazások és az operációs rendszer kapcsolatában kell keresni. Az iOS alkalmazások ún. izolált, konténerizált alkalmazások, szépen elszigetelve az iOS alaprendszertől. Egy alkalmazás telepítése vagy eltávolítása nem befolyásolja az operációs rendszer konfigurációját és állapotot. Emellett az alkalmazások szigorú protokoll alapján férnek hozzá az operációs rendszer szolgáltatásaihoz, és ha az nem változik, gyakorlatilag nem veszik észre, hogy új OS van alattuk.

És a Microsoftnak mikor lesz ilyen rendszere? – Az igazság az, hogy nem lesz, hanem már egy éve van. A Windows RT eszközök pont így viselkednek és pont ilyen könnyedén frissíthetők. A Windows RT-n ugyanis garantáltan nincs Win32 API-kal dolgozó (harmadik gyártótól származó) alkalmazás, a modern Win8 App-ok pedig izoláltak, konténerizáltak és virtualizáltak, mint az iOS társaik.

Én – többek között – ezért preferálom a WindowsRT-t.

A Surface RT fiaskó – 3

A cikksorozat első részében jellemeztük a Surface RT-t, áttekintettük a megkülönböztető képességeit. A második részben elemeztük a táblagép piac változásait és azokat a hibákat, hiányosságokat, vezetési problémák, amelyek a Surface RT gyenge elterjedéséhez vezettek. Ebben a részben azt latolgatjuk, mitől változhat meg a helyzet, és várhatóan mi lesz az, amin a Microsoft változtatni fog.

Ha az előző cikk megállapításaiból indulunk ki, akkor négy területen akad sürgős tennivaló: válaszolni kell az árprésre, ki kell szélesíteni az elosztási csatornát, erőteljesen javítani kell az beépített alkalmazások és a háttér-szolgáltatások színvonalán, és meg kell oldani a húzó alkalmazások elérhetőségét.

Árverseny és/vagy értékverseny

Azt láttuk, hogy a 7-8 colos táblagépek megjelenése, továbbá a márka nélküli eszközök terjedése lenyomta a táblagépek átlagos értékesítési árát, és még a bevett termékek megkülönböztető képességei (iPad, Retina képernyő) sem voltak elegendőek a pozíciók megtartásához. Bár a Surface RT ára most alacsonyabb, mint a megjelenéskor, ezt a cég valószínűleg nem, vagy nem mostanra tervezte. Az eszköz nyereséges forgalmazásához alacsonyabb alkatrész-költségre van szükség, amely pedig legegyszerűbben a méret 7-8 colosra csökkentésével lehet megoldani. Ilyen terveket a Microsoft egyelőre nem közölt, de a piaci folyamatokból logikus lépésnek tűnne.

Nem szabad ugyanakkor elmenni amellett, hogy a Surface RT mégiscsak egy, az ökoszisztémát reprezentáló referencia eszköz. Vagyis továbbra is szükség van emblematikus, jól látható és felismerhető, valódi megkülönböztető képességekre – legyen ez akár valamilyen hardver alkatrész (pl. touch cover továbbfejlesztése) vagy szoftver funkció. A családbiztonság igencsak kínálja magát, hiszen a versenytársak még most sincsenek a Windows színvonalán. A Microsoftnak van is már olyan reklámja, amely a technológiai különbségeket emeli ki. Meg olyan is, amely egy-egy felhasználó csoport, például a diákok vagy az orvosok számára próbálja bemutatni a termék képességeit.

Elosztási csatornák szélesítése

Az, hogy a Surface (RT és Pro) még olyan népes országokban sem kapható, mint India, Brazília, Indonézia, Argentína, Törökország vagy Lengyelország, adja, hogy földrajzi értelemben szélesítse a Microsoft a termék értékesítését. Az országonkénti terjeszkedés ugyanakkor csak részleges megoldás. Az értékesítés eddig csak a Microsoft márkaboltokban, és online történt. Hosszabb távon azonban használni kell a műszaki kiskereskedelmi láncokat, például CDW-t, CompuCom Systems-et, az En Pointe Technologies-t, az Insight Enterprises-t az SHI International-t, vagy Európában a Media Marktot. Sőt, még az általános kiskereskedelmi áruházak is szóba jöhetnek (Walmart). Az első lépések az árak csökkentésével együtt megtörténtek.

Itt mondom el, hogy a Surface magyarországi megjelenéséről nem tudunk semmit. (Sajnos.)

Windows 8.1

A Windows 8.1-nek központi szerepet kell játszania a beépített alkalmazás csomag minőségének javításában. Elsőrendű, de a versenytársakat mindenképp lepipáló levelező és naptárkezelő alkalmazásra van szükség. A Preview verzióból hiányzik a Messenger App, amitől olyan pletykák kaptak szárnyra, hogy a Skype App-ot integrálja a Microsoft a Windows 8.1 végleges változatába. Ez megerősíteni nem tudom, viszont logikus lépés lenne a Live Messenger szolgáltatás leállítása után.

Bizonyosan tovább bővül a Bing App-ok népes tábora. Ráadásul ezek közül a Healt&Fitness-t a Microsoft régóta meglévő HealthVault szolgáltatása támogatja majd, így újabb cloud szolgáltatás növekedése indulhat meg. Gátat szabhat ezen alkalmazások széleskörű használatának a Bing szolgáltatás kisebb indexállománya és relevanciájának változó volta. Erről még egy kicsit később.

A Windows 8.1 hozzájárulhat az általános Surface használati élmény javulásához. A rendszer telepítés után kevesebb helyet foglal, az alkalmazások indítása gyorsabb, és talán még az akkuidő is javítható valamennyire. A modern felület kibővül, a hagyományos környezet (Control Panel) húzódik vissza.

Alkalmazásokat – többet, jobbat

A Surface RT 2012. október 26.-án jelent meg, amikor is a Windows alkalmazás áruházában kb. 8 000 alkalmazás volt elérhető. Azóta sok minden történt, mára több, mint 100 000 alkalmazás készült a platformra. Ez minden korábbi alkalmazás boltnál gyorsabb növekedés, de még így sem elegendő. A twitter, az Amazon (Store és Kindle), a StumbleUpon és a Yahoo már jelen van, de a gyártóktól származó Facebook, Instagram és Google+ és sok más alkalmazásnak is meg kell születnie.

Kinek dolgozik az idő?

A Surface RT-t eddig kevés dolog segítette. Az idők azonban változnak, néhány folyamat a platform malmára hajthatja a vizet.

  • A Windows 8 terjedése. A Netmarketshare mérései alapján a Windows 8 a desktopok 5,1%-án fut most, 2013 júliusában. 1,3 milliárd installált PC-vel számolva ez több, mint 66 millió Windows 8 PC-t jelent. Év végéig akár 100 millió telepített Windows 8 is lehet majd a piacon. Potenciálisan ennyi ember találhatja vonzónak, hogy a PC-je és a táblagépe összhangban dolgozhat, ugyanazon alkalmazásokat érheti el, ugyanolyan beállításokkal stb. A Windows 8 terjedése piacot teremt a Windows RT, így a Surface RT számára is. Másképp fogalmazva: szemben a versenytársakkal, a táblagép nem önmagában versenyez, hanem a Windows 8-casodó PC ökoszisztéma segíti és húzza fel.
  • Nagyvállalatok táblagépesítése – A nagyvállalatok, állami intézmények közismerten később kezdik el használni a technológiai újításokat, és az otthoni fogyasztókhoz képest jóval konzervatívabb a hozzáállásuk. A Surface RT technikai szempontból jó kiegészítő eszköz, és jobban simul a vállalati környezetbe, mint egy Apple vagy Android eszköz, miközben a hibrid táblagépekhez képes barátságosabb az áruk és az akkumulátor idejük. Igaz az Intel processzoros Windows táblagépek is elég jók, viszont a Windows RT-s eszközök ára és ár/teljesítménye barátságosabb – ráadásul tartalmaznak Office-t is, míg az Inteles verziók (10 col felett) nem.
  • BYOD terjedése – A "hozd a géped" trend nem csak technológiai, hanem kulturális változás is. A trend megerősödése kifejezetten jót tesz a Windows RT-nek, és a Surface RT-nek is. A BYOD mögött a Microsoft alapgondolata, a "Produktív táblagép" húzódik. A Surface RT-t ilyennek álmodták meg.
  • A Cloud elfogadottságának növekedése – Egy évvel ezelőtt az egyik első kérdés, amit beszélgetések alatt kapni szoktam, az volt, hogyan lehet kikapcsolni a Microsoft Account-ot és az többi felhő szolgáltatást. Mára ezek a kérdések eltűntek vagy megritkultak. A felhő alapú informatika elfogadottsága a Surface RT élményét is erősíteni fogja.
  • Windows Phone és Windows 8 egységesítése – A Windows Phone, ha lassan is, de fokozatosan piacot nyer. A felhasználóinak száma meghaladja a 30 milliót és a jelenlegi ütemben negyedévente 10 millió felhasználóval bővül. Az ő számukra a Windows 8 és a Windows Phone további integrációja nagyon vonzó képesség lehet. Ziccer, amit be kell dobni.
  • A Microsoft átszervezése. – Külön cikket érdemelne, hogy mi mindenben segítheti a táblagépek értékesítését a Microsoft átszervezése. Az egyik fontos változás a sok közül, hogy az Online szolgáltatások üzletág "beleolvad" egy nagyobb, az Office-t is magában foglaló szervezetbe. Ez lehetővé teszi, hogy az Office nyereségét az Online szolgáltatások (Bing) fejlesztésébe lehessen fektetni, amire nagy szükség van, ahogy azt az előző cikk elemzéséből látható volt. A Windows RT-be nagyon beköltözött a Bing, de a táblagép sikere így össze is fonódik a kereső minőségével. A kereső megerősítéséhez pedig adatokat kell vásárolni: térképet, adatbázisokat, élő adatokat (városi forgalom), ami jelentős kezdeti beruházást igényel.
  • Modern Office – Végül ne feledkezzünk meg az egyetlen "telepített" Win32-es környezetről portolt alkalmazásról, az Office 2013-ról. A Microsoftnak nincs jelenleg nyilvános terve a Modern Office megjelenéséről. Ám ha az megjelenik, vélhetően a hagyományos desktopra sem lesz már szükség. A Modern Office nem csak megkülönböztető képesség lehetne, de egyúttal a "legacy free" üzenet erősítését is szolgálná.
  • A siker mérése

Mikor lesz sikeres a Surface RT? Hogyan definiáljuk a sikert? Annyit le lehet szögezni, hogy a veszteség-termelés egyértelműen a "nem siker" kategóriájába tartozik. Az év végi 900 millió dolláros leírás azt mutatja, a Microsoftnak még sok tanulnivalója van az eszközök területén.

Ugyanakkor anélkül, hogy a kérdést megkerülném, ki kell mondani: a Surface RT sikere – határozzuk meg bárhogy – legfeljebb eszköz lehet egy nagyobb cél, a Windows ökoszisztéma sikerre segítésében. A Surface RT nem ugyanazt a szerepet játssza a maga világában, mint az iPad az Apple galaxisban. Csak egy device, – igaz, fontos device – a többi között.

Ha rajtam múlna, azt mondanám: a siker az lenne, ha Surface RT a táblagépek piacának növekedési üteme felett növekedne. A világ nagyobb része ezt elképzelhetetlennek tartja. Meglátjuk.

A Surface RT fiaskó – 2

Az előző cikkben a Surface RT képességeit és megjelenésének körülményeit taglaltuk. Ezúttal az eszköz szereplését elemezzük.

A fiaskó körülményei

Elöljáróban annyit érdemes leszögezni, hogy a Surface RT sikere vagy sikertelensége csak azokban az országokban értelmezhető, amelyekben a Microsoft forgalmazza. Hiába globális cég a Microsoft, táblagép gyártóként kezdő. A szűk disztribúciós csatorna eleve csak korlátozott értékesítést feltételezett. Egy termék nem önmagában létezik, hanem támogatás, szerviz, garancia, alkatrészellátás is jár hozzá. Ezt ki kell építeni, a Microsoft pedig ezt még jelenleg is építi. Tehát csak az előző cikkben említett országokban jelent meg a Surface RT valóban teljes értékű termékként, és olyan áron, amely – a gyártója szerint – versenyképes a konkurenciával. Más országokban, így Magyarországon, a forgalomba került példányok egy hosszú kereskedelmi láncon keresztül érkeztek. Az árra mindenki rárakta a maga árrését, ezáltal a készülékek jóval magasabb áron kaphatók – nem is viszik őket. Még egyszer: ezen nem mérhető a termék sikertelensége, legfeljebb a Microsoft ellátási képessége.

Ahogy láttuk, a Surface RT számos megkülönböztető tulajdonsággal indult a versenyben, ugyanakkor történt néhány érdekes dolog a piacon, meg persze volt néhány gyenge pontja, amelyek együtt alapvetően befolyásolták a fogadtatását és a szereplését.

Változó trendek a táblapiacon

A 2012 év végén és 2013 év elején a táblagépek mérete alaposan eltolódott a kisebb, elsősorban 7 colos eszközök irányába. A kisebb eszközméret azonnali kisebb árakat is eredményezett, és ez minden szereplőre alapvető hatást gyakorolt. Az Apple ugyan kijött az iPad Minivel 2012 novemberében, ami iránt rekord kereslet jelentkezett, de a cég így kisebb árbevételt és kisebb nyereséget realizált rajta, ami végső soron nem jó. A rossz híreket megelőzendő az Apple a negyedéves pénzügyi jelentéseiben rendre a nagyobb iPaddel közös értékesítési adatokat közölte, de egy másik trend miatt ez is csak átmenetileg segített.

A képernyőméret csökkenése, és a kisebb méret ilyen gyors térnyerése szerintem mindenkit meglepett, még azokat is, akik ezeket az eszközöket előállították. A 7-8 colos eszközök ugyanis – jelenlegi formájukban biztosan – nem képesek kiváltani sem a desktopokat, sem a notebookokat. A kis táblagépek funkcionalitása még jobban eltolódik a tartalomfogyasztás irányába, felértékelődnek a tartalmat – könyv, zene, film stb. – nyújtó felhő szolgáltatások. Ami még ennél is érdekesebb, hogy meginog a "produktív tablet" ideája, vagy legalábbis úgy tűnik, hogy a munka és magánélet egyensúlyát sokkal kevesebben keresik ilyen eszközökben. És ez nem csak a Surface RT-re igaz, hanem minden 7-8 colnál nagyobb képernyőméretű táblagépre.

A képernyőméret csökkenésével együtt egy óriási árzuhanás is elkezdődött. 2013 első negyedévében már a piac egyharmadát "nem márkás" táblagépek alkották – tipikusan Kínából származó hardverrel, Android operációs rendszeren. (Ennek okairól, a piac és a technológia alakulásáról rendszeresen olvashatunk Nacsa Sándor blogjában.) Az egész karácsonyi időszak arról szólt, hogy még a nagymama is Androidos táblagépet kap – igaz csak 19,999 Ft volt és az Auchan-ban vettük, de azért jó lesz. A táblagép láz azonban kizárólag az árról szólt: a 20eFt árú eszközöknek sem az anyaga, sem a képességei, sem a támogatása nem hasonlítható a közép- vagy felsőkategóriás eszközökhöz. Mégis, kizárólag áruknak köszönhetően, óriási mennyiség fogytak, és fogynak most is. Az okostelefonok után (mellett) a táblagépeken is tarol az Android.

A prémium termékek komoly gondba kerültek. Az Apple – jó érzékkel, és jó időzítéssel – a negyedik generációs, "Retina" iPaddel próbálta megkülönböztetni magát. A retina felbontás technikailag az egy hüvelykre jutó képpontok számának drasztikus növelését jelenti. Ez nem csupán játék a számokkal. A nagyon sűrű képponttal rendelkező képernyők valóban nagyon szép képet adnak, hétköznapi emberek számára is szemmel láthatóan jobb minőséget produkálnak. Az iPad 4 jól fogyott ugyan, de még az elismert márka, a kiépült ökoszisztéma, és a jó minőség ellenére sem volt elkerülhető a forgalom csökkenése.

A Surface RT sikertelen debütálásának első és legfontosabb oka meglátásom szerint a termék megjelenésével egybeeső változó trend (kisebb képernyőméret), és az ebből fakadó árprés.

Nehéz eladni azt, amit nem árulnak…
A Microsoft évekkel korábban realizálta, hogy az általa létrehozott ökoszisztémában senki sem kényszerül olyan jó minőségű, innovatív hardver eszközök létrehozására, mint amilyeneket az Apple megvalósított. Miközben az Apple "életérzést" alkotott a termékeivel, addig a Windows világ közepesnél gyengébb minőségű, középszerű dizájnnal készített notebookokat gyártott. Hosszú távon pedig a középszer öl.

A hardverpiacra belépni ugyanakkor többszörösen veszélyes volt a Microsoft számára. Nem rendelkezett gyártói tapasztalattal (konzolt és egeret gyártani más), nem volt ellátási lánc, de ami még ennél is rosszabb, a saját OEM partnerek versenytársaként fellépni az ökoszisztéma rombolását jelenti. Leegyszerűsítve: ha nem lép a hardver piacra a Microsoft, akkor belefullad a partnerei középszerűségébe. Ha belép, akkor a saját partnerei versenytársává válik, amivel a saját üzleti erejét csökkenti.

Végül a hardvergyártás mellett tette le a voksát a cég – de szűkre szabta az értékesítési csatornát, talán azért, hogy teret adhasson az OEM partnereknek, és hogy lássák: a referencia modell nem a teljes piacot akarja meghódítani. A dolog nem túl jól sült el: a partnerek ennek ellenére megijedtek, viszont hiába volt kereslet a Surface iránt, sok helyen nem lehetett kapni.

A Surface RT sikertelen debütálásának második legfontosabb oka meglátásom szerint az elosztás gyengesége volt.

Néhány "egyéb" technikai paraméter

A Surface RT-nek nem kell szégyenkeznie a hardver konfigurációja miatt. Mégis, a piaci trendek miatt két területen komoly lépéshátránya alakult ki, amely az értékesítésre és megkülönböztetési képességére is kihatott. Az első ezek között a képpont-sűrűség. A tervezéskor még sehol sem voltak a magas ppi-vel rendelkező kijelzők, így a Surface RT csak egy 139 ppi képernyőt kapott. A képernyő jellemzésére és paraméterei mi sem jobb jellemzés, mint a HWSW tesztjében leírt pár mondat:

"Az eszköz egy 10,6 hüvelykes kijelzőt kapott, amely a legújabb trendekkel ellentétben nem Full HD vagy annál is nagyobb felbontású, a vásárlónak meg kell elégednie 1366×768 pixellel. Egyebekben nehéz lenne rosszat mondani a megjelenítő minőségéről, de nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy ma már sokkal kisebb okostelefonok is képesek Full HD felbontású kép megjelenítésére, a tabletpiac királyának számító iPad pedig hasonló méretben 2048×1536 képpontot jelenít meg, ami a Surface-nél háromszor több pixelt jelent. A panel maga egyébként jó minőségű, a színek szépek, a betekintési szögekkel sincs probléma, egyedüli kritika a tükröződő bevonatot érheti, ami miatt világos környezetben nagyon meg kell növelni a fényerőt ahhoz, hogy lássunk is valamit – ezt az eszköz automatikusan el tudja végezni."

Vagyis: ha csak a szemünkre hagyatkozunk, akkor azt mondhatjuk, OK. Ha a specifikációt is nézzük, és összehasonlítjuk más specifikációkkal, akkor azt mondjuk: nem OK. A versenytársak hatékonyan kihasználhatják ezt a gyenge pontot, amíg nem látja a vásárló a készüléket. ÉS visszaértünk a disztribúció fontosságához: lásd annak szűkéről egy kicsit feljebb L.

A másik gyenge pont, hogy az eszköz nem tartalmaz SIM foglalatot és beépített 3G/4G csatlakozási lehetőséget. Az ilyen eszközök értékesítésében nem tudnak részt venni a mobil szolgáltatók, sem marketingben, sem terjesztésben nem segítenek. Ez tovább szűkíti a csatornát és megjelenési lehetőséget. Az már csak hab a tortán, hogy a funkció tényleg hiányozhat sokaknak.

Az alkalmazások, a háttérszolgáltatások és azok hiánya

Nekem van egy határozott véleményem arról, hogy a platformok esetén nem létezik a tyúk-tojás probléma, ezzel szemben az alap alkalmazás-készletnek, a háttérszolgáltatásoknak "hibátlanoknak" kell lennie, és a "szükséges" alkalmazásoknak meg kell lenni. A Surface RT mindkét tekintetben alulteljesített. A táblagépek, és nem kivétel a Microsoft terméke sem, nem csak önmagukban tartalmaznak alkalmazásokat, hanem ezek az alkalmazásokat többnyire háttérszolgáltatások segítik. A Surface RT mögötti háttérszolgáltatások a "Windows Store", az Outlook, a Messenger, a Bing, a Skydrive, és az Xbox.

Az alapszolgáltatások, mint az Windows Store, az Outlook és a Skydrive minden Surface országban működik. A Bing azonban az angolszász országokat leszámítva már gyenge, az Xbox Music és Video pedig számos országban egyszerűen nem is létezik. A helyzet ennél még rosszabb azokban az országokban, amelyekben a Surface meg sem jelent (pl.: Magyarország, Lengyelország stb.)

No.

Ország

Win Store

Outlook

Messenger

Bing

Skydrive

Xbox Music

Xbox Video

1

USA

x

x

x

x

x

x

x

2

UK

x

x

x

x

x

x

x

3

Canada

x

x

x

x

x

x

x

4

Ausztrália

x

x

x

x

x

x

x

5

Franciaország

x

x

x

x

x

x

x

6

Németország

x

x

x

x

x

x

x

7

Kína

x

x

x

x

x

   

8

Hongkong

x

x

x

x

x

   

9

Ausztria

x

x

x

x

x

x

x

10

Belgium

x

x

x

x

x

x

x

11

Dánia

x

x

x

x

x

(x)

x

12

Finnország

x

x

x

x

x

(x)

x

13

Írország

x

x

x

x

x

x

x

14

Olaszország

x

x

x

x

x

x

x

15

Luxemburg

x

x

x

x

x

x

x

16

Hollandia

x

x

x

x

x

x

x

17

Norvégia

x

x

x

x

x

(x)

x

18

Portugália

x

x

x

x

x

x

x

19

Spanyolország

x

x

x

x

x

x

x

20

Svédország

x

x

x

x

x

(x)

x

21

Svájc

x

x

x

x

x

x

x

22

Japán

x

x

x

x

x

   

23

Új-Zéland

x

x

x

x

x

x

x

24

Oroszország

x

x

x

x

x

   

25

Szingapúr

x

x

x

x

x

   

26

Tajvan

x

x

x

x

x

   

27

Malajzia

x

x

x

 

x

   

28

Mexikó

x

x

x

x

x

(x)

x

29

Dél-Korea

x

x

x

x

x

   

30

Thaiföld

x

x

x

 

x

   

A fenti táblázatot érdemes összevetni az alkalmazások minőségével és máris körvonalazódik a probléma:

No.

Alkalmazás

Háttérszolgáltatás

Alkalmazás minősége

Háttérszolgáltatás elérhetősége

1.

Windows Store

Windows 8 App Store

Közepes

Nagyon jó

2.

Windows Mail

Outlook.com

Gyenge

Nagyon jó

3.

People

Outlook.com

Közepes

Nagyon jó

4.

Calendar

Outlook.com

Közepes

Nagyon jó

5.

Messenger

Live Messenger

Gyenge

Megszűnő

6.

Bing News

Bing

Nagyon jó

Gyenge

7.

Bing Weather

Bing

Nagyon jó

Gyenge

8.

Bing Finance

Bing

Nagyon jó

Gyenge

9.

Bing Sport

Bing

Nagyon jó

Gyenge

10.

Bing Travel

Bing

Nagyon jó

Gyenge

11.

Bing Maps

Bing

Közepes

Gyenge

12.

Bing Search

Bing

Közepes

Gyenge

13.

Skydrive

Skydrive

Közepes

Nagyon jó

14.

Xbox Music

Xbox Live

Gyenge

Gyenge

15.

Xbox Video

Xbox Live

Közepes

Gyenge

16.

Games

Xbox Live

Közepes

Közepes

17.

Photos

Skydirve

Gyenge

Nagyon jó

18.

Reader App

Közepes

19.

Camera

Gyenge

Nagyjából azt mondhatjuk, hogy vagy jó a háttérszolgáltatás, de gyenge az alkalmazás, vagy ugyan jó az alkalmazás, de gyenge a mögöttes szolgáltatás.

Mindezt tetézi a Windows 8 Store alkalmazás kínálata. A Surface RT – ahogy korábban is említettem – "legacy free" rendszer, amelynek folyománya, hogy csak modern alkalmazásokat futtat, és csak ilyenek telepíthetők rá. Szerencsére, ha egy alkalmazás elkészül x86, x64 környezetre, jó eséllyel azonnal elérhető ARM platformra is. Vagyis a Windows 8 ökoszisztéma és alkalmazás-kínálat növekedése szinte automatikusan növeli az ARM platform választékát is. A helyzet azonban az, hogy bár minden más platformnál gyorsabb az alkalmazások számbeli gyarapodása, ez nem elég az üdvösséghez. Az alkalmazások minőség egyelőre erősen hullámzó, és a kiemelten fontos 1st party natív alkalmazások (Facebook, Gmail, Instagram stb.) nem készültek el. Ennek részben – de csak részben – az is az oka, hogy a viszonylag nagy képernyő és a jó böngésző miatt a nagy cloud szolgáltatók egyelőre a weboldalukra mutogatnak, és azt állítják, hogy az is "elég jó" élményt biztosít.

Elmondani a történetet…

Minden szervezetnek vannak adottságai, képességei. A Microsoft jól ért szoftverek gyártásához. Kezdő a táblagépek létrehozásában. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy kezdő lenne abban, hogy elmesélje miért is jó egy adott terméke, kinek szánja, miért érdemes azt választani.

A Surface RT értékesítésében komoly hiányosság és hiba volt, hogy bár sokan hallottak róla, esetleg a reklámokból meg is ragadt bennük valamit, például a kick-stand hangja, de alig találkoztak olyan marketing anyaggal, amely a tényleges előnyöket és megkülönböztető képességeket világosan és tömören artikulálta volna. Vagyis nem elég, hogy vannak megkülönböztető képességek, azt el is kell mondani. Különben még szakmai körökben is elhangzik, hogy "Surface RT mellett nem sok minden szól, ha nem szükséges az Office és valamiért a klasszikus Windows desktop"

Innen folytatjuk…

A Surface RT fiaskó – 1

A Microsoft 2013. július 18.-án nyilvánosságra hozta pénzügyi évének negyedik negyedévi adatait, valamint a teljes pénzügyi év teljesítményét. Ebben minden divíziója teljesítmény javulásról számolt be. A teljes cég rekord árbevételt ért el (77,85 milliárd dollár), rekord nyereség mellett. Nőtt az egy részvényre jutó nyereség. 14 milliárd dolláros pozitív cash-flow-t mutatott fel a cég, a készpénze (és azonnal mobilizálható rövid távú befektetései) 77 milliárd dollárra nőttek. 9%-kal nőtt a System Center (VMware megszorongatása) és az SQL árbevétel (Oracle verseny). Másfél milliárd dolláros éves árbevételre nőtt az Office 365 az előző negyedév 1 milliárdos szintjéről. A világ 500 legnagyobb cégéből már 250 használ Windows Azure-t.

A sok jó hír mellett a Microsoft közzétette, hogy a Surface RT eladatlan készleteinek részleges leírás 900 millió dollár költséget jelentenek. Miközben a leírás az egy részvényre jutó nyereséget csupán két cent erejéig érintette, a hírre a cég részvényei 11%-ot zuhantak, az elmúlt évtized legrosszabb napon belüli eredményét produkálva. Ezzel a piac indirekten megmutatta, mennyire fontos a még mindig csak formálódó eszközgyártás a Microsoft jövője szempontjából.

A kérdések adottak: mitől alakult ki ez a helyzet? Hogyan lehet a jövőben ezt elkerülni? És egyáltalán: mi lesz a Surface RT-vel?

Mi is az a Surface RT?

A Microsoft 2012. júniusában jelentette be, hogy saját táblagép gyártásba fog. Két modellt vezetett be azóta. Ezek közül az első, a Nvidia Tegra3 ARM System on a Chip (SoC) rendszerre épülő Surface RT, amely a Windows 8 egy ARM-ra fordított változatát, a Windows RT-t futtatja. A specifikáció szerint 680 gramm tömegű, 10,6 col széles 16:9 képarányú eszköz. A képernyő 1366×768 felbontásra képes, ez 139 ppi képpont-sűrűséget jelent. A táblagép 2 GB RAM-mal, 32 illetve 64 GB belső tárolóhellyel rendelkezik. A tárolóhely mikroSD kártyával további 64 GB-tal bővíthető. A táblagép rendelkezik USB porttal és mikro-HDMI kimenettel, továbbá első és hátsó webkamerával. További részletek a specifikációs oldalon. A hardvernek van két különlegessége: rendelkezik egy kipattintható támaszlappal (kick-stand), és kétféle, speciálisan Surface modellekhez készült billentyűzettel. A billentyűzet vékonyabb változatát touch-covernek hívják, ez nem tartalmaz valódi megnyomható billentyűket. A kissé vastagabb, rugós billentyűzetet type-cover-nek nevezik. Mindkettő egy speciális mágnes-sávval csattintható a táblagép alsó széléhez.

A Surface RT 2012. október 26.-tól, a Windows 8 hivatalos indulásától kezdve kapható. Összességében június 30.-ig valamivel több, mint nyolc hónapot volt forgalomban, és ma is kapható természetesen. A disztribúció csatorna szokatlanul szűkre szabott, mind a mai napig. Az induláskor és a karácsonyi időszakban mindössze 8 országban volt kapható. Később ez fokozatosan bővült, de még most sem érhető el olyan népes országokban, mint India, Brazília vagy Törökország, vagy az EU-tag Lengyelország. Az elterjedése időrendben:

A Surface RT létrehozásának célja

Sokan értetlenül álltak és állnak ma is a Surface RT előtt: mi végre jött létre ez a termék? A táblagépet létrehozó projekt indulásának idejéről még semmit sem tudunk. Az a valószínű, hogy a Windows 8 projekttel együtt kezdődött, és ezért – szinte bizonyosan – nem az iPad ihlette. Ugyanakkor nem vitás, hogy a Microsoft igenis régóta szeretne olyasmit létrehozni, mint amit a nagy riválisnál “Apple életérzés”-nek hívnak. A Surface RT (és Pro) dizájnja, anyagai, tervezési nüánszai jól mutatják, hogy a cél egyáltalán nem egy tömegtermék, inkább egy különleges minőségű, az ökoszisztémát – vagy ha tetszik: az életérzést – reprezentáló referencia eszköz létrehozása volt. A Microsoft a Surface RT-vel egy prémium (“Hero”) terméket hozott létre, amely az elmúlt évtizedek negatív örökségeitől mentesen (legacy free) képes bemutatni a Windows 8 –cal együtt bemutatkozó mobil életérzést. Mindezt hosszú akkumulátor idővel, mozgó alkatrészt nem tartalmazó, hangtalan, vékony elegáns táblában.

Technológiai értelemben a táblagépek előfutárai a netbookok voltak, amelyeken kezdetben – a Windows Vista helyett – Windows XP, később Windows 7 futott. Az ezekről a gépekről összegyűjtött telemetriai adatokból a Microsoft egészen biztosan sokat tanult, s ezen adatok erősen befolyásolhatták a Surface RT tulajdonságait és képességeit is, többek között a Microsoft Office adott verziójának a termékbe foglalását. Az iPad sikere, különösen a munka világában való megjelenése valószínűleg szintén befolyásolt néhány képességet, például a képernyő méretét. Végső soron a Surface RT-t kétféle használatra ajánlotta (és ajánlja) a Microsoft:

A Surface RT-nek az ökoszisztémában betöltött szerepe más, mint az iPad-nak az Apple ökoszisztémában. A Microsoft hardver OEM partnerekkel együttműködve működteti a maga rendszerét, míg az Apple maga a gyártó. Ezért aztán az iPad maga a termék, míg a Surface RT csak egy táblagép a sok közül a Microsoft világában. Ha hasonló szerepű eszközt keresünk, akkor a Google Nexus 10 a megfelelő hasonlat. Ahogy a Nexus 10 nem akar “az” Android táblagép lenni, ugyanúgy a Surface RT sem akar “a” Windows táblagép lenni. De mindkettő referencia erővel és értékkel bír: a maga ökoszisztémájának kiemelkedő darabja, mintaszerű értékhordozója.

A Surface RT megkülönböztető jegyei

A Surface RT induló ára az alapkészüléket tekintve 499$ volt, amely a szintén belépő szintű IPad3 árával volt azonos. A Surface RT a következő tulajdonságaival különböztette meg magát a versenytársaitól:

Hardver

  1. Igényes burkolati anyagok (VaporMg). A készüléket magnéziumötvözet borítja, amely egyszerre elegáns és tartós.
  2. Kihajtható támaszlap (kick stand). Más táblagépeknél külön tartó tokokat kell vásárolni a készülékhez.
  3. Touchcover/Typecover. Speciális billentyűzet, amely könnyedén csatlakozik, szilárdan ragad, de könnyen leválasztható, továbbá a képernyőt védő borítóként is szolgálhat.
  4. 16:9-es képarány. A képernyőméret ideális filmek megtekintéséhez. A táblagépek nagyobb része 4:3 képarányú volt 2012 végén.
  5. USB és HDMI csatlakozók. Ilyenek az iPad-hoz nincsenek, vagy külön kell beszerezni, többletköltség mellett.
  6. MikroSD kártya bővítőhely a tárolókapacitás növelésére. – Ilyen az iPadhoz nincs.
  7. Széles körű hardver támogatás például nyomtatáshoz.

Szoftver egyediség – a magánhasználatot előtérbe helyezve. A megkülönböztető képességek csak a konkurens platformokra érvényes, mivel minden Windows RT operációs rendszer azonos képességekkel rendelkezik, a Surface RT pedig csak egy, a Windows RT-t futtató táblák közül.

  1. A Windows 8 egyedi jellemzői: csempék, zárolási képernyő, képjelszó, gombsáv stb.
  2. Előre telepített Microsoft Office 2013 otthoni és iskolai használatra.
  3. Több eszköz közötti állománymegosztás – Otthoni csoport (HomeGroup)
  4. Több felhasználó kezelése (Multi User environment) – csak a megjelenés idején volt igaz, azóta már vannak olyan Android változatok, amelyek többé-kevésbé képesek több felhasználót külön kezelni.
  5. Családbiztonság (Family Safety) – beleértve az alkalmazások vásárlását is.
  6. Beépülő moduloktól mentes, de egyéb iránt teljes értékű, Adobe Flashplayer támogatással rendelkező böngésző – Internet Explorer 10. – iPad-on mai napig nincs teljes képernyős böngészés, sem inPrivate működési mód, sem flashplayer. Az Internet Explorer a legjobb malware blokkoló a versenytársai között.
  7. A Windows 8-cal azonos futtató környezet és alkalmazásbolt – Windows 8 notebook/desktop esetén azonos alkalmazások használata. Egyszer szükséges megvásárolni az alkalmazást, és az táblagépen és hagyományos notebookon is használható.
  8. A Windows 8-cal megegyező felhő identitás (Microsoft Account)
  9. Több modern alkalmazás párhuzamos használata. (Snap view)
  10. Xbox szolgáltatások: videó, zene, játék. A Surface RT-t több felhőszolgáltatás is támogatja, de ezek közül csak az Xbox exkluzív a többi ökoszisztémával szemben.

Szoftver egyediség – a munka világából tekintve. A megkülönböztető képesség ismét csak a konkurens ökoszisztémákra vonatkozik, mivel minden Windows RT-vel szerelt eszköz azonos szoftveres tulajdonságokkal rendelkezik.

  1. Minimum 4 év szoftver-támogatás a termék eredeti megjelenésétől számítva. Ez a versenytársaknál hosszabb életciklust, tehát alacsonyabb birtoklási költséget tesz lehetővé.
  2. Windows RT Companion VDA jog – ha egy felhasználónak van elsődleges vállalati gépe, és a saját táblagépéről vállalati virtuális desktopot szeretne elérni, akkor nem szükséges VDA licenc előfizetést vásárolnia.
  3. Többfaktoros azonosítás virtuális smartkártyával.
  4. Teljes, nem kikapcsolható eszköztitkosítás.
  5. Beépített képernyő átvételi képesség. (Remote Assistance)
  6. Problem Step Recorder. – Helpdesk támogató eszköz. A felhasználó felveheti az általa megtett mozdulatsort, amelyről a rendszer pillanatképeket készít. Ezt aztán a helpdesk számára el lehet küldeni.
  7. Teljes körű eseménynaplózás.
  8. Teljes körű, a nagyvállalati Windows desktoppal megegyező scriptelési lehetőség (Powershell)
  9. Beépített Network Access Protection integráció (tűzfal, Antimalware és naprakész operációs rendszer ellenőrzés)
  10. Tartalomvédett információk kezelése (Rights Management Protection)

Ami nem volt gond…

A Surface, de különösen a Surface RT megjelenése óta kereszttűzben él. Sokan és sokféleképp kritizálták. A számlájára írtak sok olyasmit is, ami szerintem egyáltalán nem volt probléma. A legkevesebb kritika a hardvert érte, de azért itt is akadtak mindenféle hangok. Ha a Surface RT-vel, mint hardver eszközzel sok minőségi gond lett volna, akkor alacsony elégedettséggel és magas visszaviteli aránnyal kellett volna találkozunk. Nem láttam ennek jeleit. Gyakori bírálat, hogy a képernyő felbontása alacsony, akárcsak a ppi értékét. Ez kétségtelen, ugyanakkor érdemes használni egy ideig a készüléket és máris látható, hogy remek képet, élénk színeket és a cleartype technológiának köszönhetően szép karaktereket láthatunk.

A legtöbben azt hozták fel kritikaként, hogy a Surface RT nem képes futtatni a hagyományos Windows alkalmazásokat. Ez igaz. Pont úgy igaz, mint az iPadra és az Android táblagépekre, hiszen azok sem képesek a hagyományos Windows alkalmazások futtatására. A Surface RT a lehető legkevesebbet tartotta meg a régi Windowsból. Ez kissé mókásan hangzik, hiszen a háttérben mégis csak ott egy Windows, de valójában igaz. Nincs hagyományos értelemben vett telepítés, a rendszer nem lassul le a felesleges, és néha ismeretlen eredetű alkalmazásoktól. Az egyetlen Win32 szoftver a készüléken az érintésre alapszinten felkészített Office. Nincsenek crapware-ek, böngésző modulok. Csak a natúr Windows, az is egy csempe mögé rejtve. Modern felület, modern alkalmazások, felhő szolgáltatások támogatása a háttérben, mobilitás, érintőképernyő – ez a Surface RT.

Nem osztom azt a véleményt sem, hogy a Surface RT összezavarta a felhasználókat. Nem leltem a nyomát az Interneten, hogy tömegesen vitték volna vissza az emberek a táblagépet azzal, hogy “ácsi, nem ilyen lovat akartam, hol vannak a régi alkalmazásaim”. Az lehet, hogy emiatt nem vették meg, de hogy összezavarodtak a Surface RT vagy Windows RT láttán, azt nem hiszem.

Innen folytatom…

A tyúk-tojás dilemma butasága

Közkeletű (és a középkorban megoldhatatlan) dilemma, hogy vajon a tyúk volt előbb, vagy a tojás. Mert ahhoz, hogy egy tojás létrejöjjön, mindenképpen tyúkra van szükség, és fordítva: tojás nélkül nem keletkezhetnek tyúkok.

Ezt a hasonlatot alkalmazzák az uralkodó ökoszisztémák melletti új ökoszisztémák megszületésére is. Adott pl. a Windows világa, amelyre rengeteg fejlesztő készít alkalmazást. A Linux rendszerek elterjedését gátolja, hogy piac, tehát linuxos desktopok nélkül a Windowsos fejlesztők nem vágnak bele egy új platformba. Alkalmazások nélkül viszont senki sem szeretne Linux rendszereket venni. Ha a napjainkban zajló ökoszisztéma csatákat nézzük, hasonló az érvelés, csak itt épp a Microsoft a “szenvedő” fél: a Windows Phone-ra azért nem készülnek alkalmazások, mert kicsi a rendszer penetrációja. Amíg viszont kevés az alkalmazás, senki sem veszi a készülékeket. Ördögi kör.

Én nem hiszek ebben. Saját tapasztalatom az, hogy még a legszofisztikáltabb okostelefon és táblagép használók sem használnak 50 alkalmazásnál többet, sőt, az átlag 10 fölé sem megy. Nem informatikus ismerőseim, ha van is nekik okostelefonjuk, legfeljebb a beépített alkalmazásokat használják, azokat sem túl gyakran. Táblagép tulajdonost sokat ismerek, de olyat, aki egy egzotikus, kizárólag egy platformra elérhető szoftverről áradozik, úgy, hogy anélkül aztán élni sem lehet, nem. Ezzel persze véletlenül sem szeretném az App ökoszisztémát lebecsülni. A fotósok és hobbi zenészek inkább használják az iPadet, a játék repülőgép-drónokkal foglalkozók meg android appokat használnak. Egy-egy reklámkampány hatására megugorhat néhány app használóinak száma, tömegesen mégiscsak kevés, jól behatárolható appot használnak az emberek. És nem csak én tapasztalom ezt. A múltkor még az Index is cikkezett arról, hogy bizony a többség vezetékes internetet használ, egyáltalán nem érdekli a mobil. Akkor most létezik a fenti dilemma, vagy sem?

Meglátásom szerint az eredeti formájában nem. Az bizonyos, hogy mind az iPhone, mind pedig az Android platform alap alkalmazás csomaggal, áruház és alkalmazás kínálat nélkül indultak, mégis sikeresek lettek. Az is egészen bizonyos, hogy későbbi sikereikhez nagy szükség volt az alkalmazás áruházakra, de meggyőződésem, hogy nem alapvető szükségük, hisz köztudott, hogy számos olyan Android készülék létezett, amely egyáltalán nem volt képes ilyen online áruház elérésére, mégis szépen fogytak ezek a készülékek. Amire viszont nagy szükség volt, az a készülékkel érkező alkalmazások jó minősége és koherens egysége. Semmi különös: e-mail kezelés, névjegyek, naptár, internet böngészés, facebook, térkép, számológép, óra, ébresztő.

Nem akarom én negligálni az alkalmazásokat: minden 100 milliónál nagyobb bázissal rendelkező internetes szolgáltatás megléte egy platformon nagyon fontos. Twitter, LinkedIn, Instagram, Flickr, Facebook, Youtube, Vimeo, Skype, Yahoo mail, Gtalk, Gmail, Google+ nélkül egy ökoszisztéma veszít a vonzerejéből. Mégis: ilyen szolgáltatásból azért nincs végtelen mennyiségű, a hozzájuk tartozó alkalmazások száma sem éri el a százat. És ennyi már elég az elterjedéshez.

Akkor már csak azt kellene megmagyaráznom, hogy miért nem tud sikeres lenni a Linux (ha egyszer nem kellenek hozzá alkalmazások), és miért öl minden lemaradó ökoszisztéma (Windows Phone, Blackberry) temérdek pénz abba, hogy mégis legyenek alkalmazások. Szerintem a desktop világa magyarázza az erőfeszítéseket a mobil arénában. A desktop piacra a lassú növekedés, momentán éppen a visszaesés a jellemző. Egy beállt környezetről van szó. Ilyen helyzetben a fejlesztők a jövedelmezőséget a nagyobb piaci szeletet birtoklóban találták meg, ami egyben rögzítette is ennek a piaci szereplőnek a helyzetét. Az okostelefonok és táblagépek piaca ezzel szemben egy nagyon dinamikusan növekvő piac a fejlesztők árbevételének növekedését pusztán a piac növekedése is fedezheti. Az alkalmazások mennyisége (vagyis a platform vonzóvá tétele) akkor lesz kritikus, amikor a piac a normál, 2-3%-os növekedésre lassul. Normál piacon 6-10-12%-os növekedést csak úgy lehet elérni, ha azt a versenytárs rovására tesszük. Átcsábítani más platformról pedig megkülönböztető képességekkel (pl. egyedi alkalmazások) vagy ekvivalenciával (ezen a platformon is megvan minden, ami nekem kell) lehet. No, ezért kellenek már most az alkalmazások.

És amikor beáll a piac, az alkalmazás fejlesztők (tyúkok) megnézik majd, melyik platform a legjövedelmezőbb a számukra, hol keresnek a legtöbbet (tojás). Ez függ a platformot biztosító árazásától (20%? 30%?), függ a platformot használók aktivitásától (sokan töltenek le app-ot?), függ a platform méretétől (hány millió aktiv felhasználó van?), és attól, hogy a platform gazdája mennyire tud aggresszív lenni más platformokkal összehasonlítva. És szépen lassan megindul a kiszorítós játék. De az még nem most lesz, hanem egy-két év múlva.

Ja, és az eredeti dilemma: a tojás sokkal előbb volt. 😉

Rövid levél a 10 éves Windows XP-től

Kedves Felhasználóm!

Köszönöm, hogy gondoltál rám a 10. születésnapomon. A Windows-ok a leghosszabb életű szoftverek, de még így is 12-szer gyorsabban öregednek mint az emberek. Így aztán emberi léptékkel 120 éves vagyok*, ami igazán matuzsálemi kor. Bár próbáltam lépést tartani a korral – három ráncfelvarró műtéten is átestem – egy idő óta már nem hozom a régi formám. Születésemkor bátran indultam a legszebb és legkényelmesebb felhasználói felület címért,  de ma már elhalványult a csillogásom az Aero mellett,  és nem versenyezhetek olyan trükkök, mint ablak-eltüntetés, a egér-rázás, és az egymás mellé rendezés. Irigykedem az utódaimra tálcára tűzés és főleg a Windows könyvtárak miatt.

Bárcsak nekem is olyan egyszerű lenne a hálózatok kezelése, vagy az otthoni gépek közötti állománymegosztás, mint az utódaimnak. Erőlködöm, hogy hasonlót nyújtsak, mint az integrált keresés,  a könnyű eszközhasználat, vagy a Media Center, de nem érhetem utol az utánam következő generációkat. Nem tudom DLNA-val átjátszani a nyaraláskor felvett kedvenc videóidat az új és korszerű tévédre, és a média táradat is az otthonodba zárom, nem úgy mint az unokám.

Ha egy vállalatnál üzemeltetsz engem, nem dicsekedhetem a merevlemezem mindenre kiterjedő védelmével. És bevallom, értetlenkedni szoktam, amikor kívülről kell a vállalati hálózatra csatlakoznom. Bezzeg a kis unokám!

Az Internet legújabb és legbiztonságosabb szörfmesterét már nem fogadhatom, és fájdalom, a legújabb Windows Live Essentials sem indul rajtam. Valamikor a leg notebook-barátabb operációs rendszer voltam, de ma már rám vernek néhány kört az utódaim. Fázós vagyok, processzorral (és árammal) fűtöm magam. Ha pedig elalszom, nem ébredek fel olyan könnyen.

Köszönöm, hogy ha az elején nem is annyira, de később mégis igen megkedveltél. Ha kérhetek születésnapi ajándékot, akkor azt kérem, hogy telepítsd a büszke és erős az unokámat. Küldj engem végleg nyugdíjba (te sem szívesen dogoznál már 120 éves korodban). De tudod mit? Ha nagyon akarod, akkor megőrizhetsz engem, és ha nagyon kellek, néha még bedolgozhatok a nyugdíj mellett.

És persze bármikor elindíthatsz, ha a kétezres évek informatikájáról nosztalgiázol.

Üdvözlettel:

A Windows XP Kacsintó arc

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

———————

* Rendes körülmények között 5 évesen (60 évesen) nyugdíjaztak volna, de én három ráncfelvarrás után a gyártóm kérésére nem 5, hanem 8,5, vagyis 102 emberi évet töltöttem el aktív munkával. 13 (156 emberi) éves koromig jár még nekem a nyugellátás.

Jobb az XP? Jobb a Win7?

A Windows 7 piaci térnyeréséről beszámoló HWSW cikk után a megjegyzésekben újra fellángolt a meglehetősen terméketlen vita arról, hogy vajon a Windows XP, vagy a Windows7-e a jobb operációs rendszer. Terméketlennek azért gondolom, mert két dolgot gondosan kerülnek a vitázók: mit jelent az, hogy “jobb”, illetve  “kinek” jobb, milyen felhasználói kontextusban értelmezhetők az érvek. Homályosan persze átszűrődik, hogy a “jobb” körülbelül annyit tesz: gyorsabb, kényelmesebb, szebb, a “kinek” pedig a mindenkinek. No, ennek nincs túl sok teteje.

A “kinek” kérdés megválaszolása meglehetősen nehéz. A számítógépeknek éppen az a jellegzetessége, hogy bár látszatra szinte egyformák (processzorból, memóriából, háttértárból állnak, monitorral, billentyűzettel és egérrel kommunikálnak), valójában megszámlálhatatlan módon használják az emberek. Vagyis: általános eszközt használnak céleszközök helyett. Egy számítógép jó elektronikus levelezésre, internetezésre, video-telefonálásra, játékra, filmnézésre, zenehallgatásra, jegyzetelésre, könyvírásra, filmkészítésére, adatrögzítésre, eszterga vezérlésére, kazánszabályozásra, épületek tervezésére, beléptető rendszerekhez, nyilvános internet pontokhoz; egyetemi laborokhoz, ügyviteli folyamatok támogatására, molekula modellezésre, liftvezérlésre meg millió más dologra. Ezeket a tevékenységeket emberek végzik a munkájuk részeként vagy otthon, hobbiból. Amíg a vitából nem derül ki, hogy miről van szó, beszállni sem érdemes.

Az egész diskurzus ugyanakkor elmegy egy nagyon fontos dolog mellett: szóba se kerül, meg sem említi senki, pedig talán a legfontosabb mind közül. A Windows XP és a Windows 7 platformok, vagyis olyan termékek, amelyek értéke nem önmagukban, hanem a rá épített megoldásokban rejlik. Nem Windows XP-re van szükségünk, hanem egy jó szövegszerkesztőre (ami történetesen az operációs rendszeren fut), no meg egy jól működő nyomtatóra (amelyre történetesen az operációs rendszer küldi ki a nyomtatni valót). Amikor tehát a Windows 7 térnyeréséből beszélünk, akkor valójában a Windows7 ökoszisztéma térnyerését látjuk. És egész más két operációs rendszert összehasonlítani (végső soron technológiai képességeket összevetni), mint platformokat. Ugyanakkor a való életben nem az operációs rendszerek, hanem a platformok versenyeznek egymással. Egy mikro példa:

Ha nekem otthon van egy Windows XP-m, amihez van egy régi, párhuzamos csatolóra köthető nyomtatóm és egy régi, csak Windows XP-re kapható, de nekem kedves és kényelmes szoftver, akkor bizony egy Windows 7 átállás számomra “költséges” lehet, hiszen az operációs rendszer lecserélésén túl kell egy új szoftvert is vásárolnom, meg egy új nyomtatót, meg az új szoftvert meg kell tanulnom. Végső soron a ráfordított idő, erőfeszítés a pénz ebből a szempontból egymásba konvertálhatók. Világos, hogy az átállásnak lehetnek akár előnyei is (az operációs rendszer kényelmesebb, lehet, hogy stabilabb; biztonságosabb; meglehet, hogy kevesebb energiát fogyasztana a rendszerem stb.), de nem biztos, hogy rohannék az ilyen átállással. A Windows XP ökoszisztémám – a sok, egymáshoz kötődő elem, beleértve a saját tudásomat is – akadályozza, hogy az újabb platformot kezdjem használni. A dolgok ugyanakkor nem állandóak: ha tönkremegy a nyomtatóm vagy a merevlemezem – vagyis megsérül az ökoszisztéma, már nem biztos, hogy az eredeti helyreállítása lesz a legolcsóbb. Lehet, hogy ekkor már az új platform lesz a megfelelő alternatíva a számomra.

Kicsit hasonlóan zajlik egy vállalati döntési folyamat: itt is létezik egy rendszer, amely nem csak a PC-kből áll, s itt is egyik elem köti a másikat, csakhogy itt jóval gyakoribb a változás és a platform megbomlása is másképp történik. Az otthoni rendszeremnél alacsony és impulzív jellegű az üzemeltetési költség, a vállalati környezetben viszont állandó és lehet elég magas. Az átállás ideje egy kis rendszernél fajlagosan jelentős, nagyobb rendszerek esetén viszont relatíve kicsi. A függelmi elemek az én rendszeremben jól átláthatók, nagy rendszerek esetén ez némi erőfeszítést igényel (de egyáltalán nem állítom, hogy lehetetlen). Én lehet, hogy csak egy könyvelő vagyok, aki nem ért az operációs rendszerekhez, de egy vállalati környezetben ehhez adottak a szakemberek. stb. stb. (Nota bene: meglehet, hogy ezen szakemberek naprakész tudásának hiánya és a meglévő platformot erősíti az új helyett.)

Egy bizonyos: a Windows XP platform köré épült globális rendszer (alkalmazások, hardver elemek, eszközmeghajtók, és nem elfelejtve: az emberi tudás), a valaha létrejött legnagyobb és leghomogénebb ökoszisztémák egyike, amely “épp elég” jellemzőivel a legnagyobb versenytársává vált az új verzióknak. Ebben a versenyben – amely még egyszer: a platformok versenye – elvérzett a Windows Vista, de masszívan küzdve győzött a Windows 7. (*) Ráadásul a közgazdaságtan erői itt is működnek: az egyre kevesebbek által használt – és már nem fejlődő – rendszert még kevesebben és majd még kevesebben használják, ezért aztán még kevesebb befektetés (pl.: kompatibilis hardver) érkezik ide, ami megint csak az új malmára hajtja a vizet stb. stb.

Még néhány gondolat: természetesen mind a Windows XP, mind pedig a Windows 7 a tágabban értelmezett Windows platform és ökoszisztéma része. Egy linux desktopnak (vagy a Chrome OS-nek, iOS-nek stb.) ezzel a tágabb rendszerrel kell felvennie a versenyt. S mint látható: a masszív, homogén platformok felszámolása egyáltalán nem könnyű. Sokkal sokkal több kell hozzá, mint egy jó minőségű termék. Az csak az első lépés.

 

———————————————–
* – A Windows Vista kudarca szerintem nem technológiai. A Vista legnagyobb problémája, hogy a Microsoft nem készített köré olyan ökoszisztémát, amely felvehette volna a versenyt az addigra hatalmasra nőtt Windows XP-vel szemben.

Windows Live kezdőlap

Tudnak róla, hogy van Windows Phone 7 készülékem Winking smile

image