Évekkel ezelőtt, még Székesfehérváron vettünk egy Sony CMT-NE5-ös mikro-hifi berendezést, kifejezetten a gyerekszobába, hogy majd meselemezeket lehessen rajta hallgatni. Elég sokáig keresgettem – tudjon MP3-at lejátszani, írható és újraírható CD-t is kezeljen, legyen kazettás lejátszás stb. stb. Egy darabig jól ment, de még a garancia lejárta előtt elromlott a CD egysége. Elvittem szervízbe, kicserélték, megint jó volt egy ideig, aztán kb. egy éve újra megadta magát a CD-s rész. Minden más jó persze, és sajnálom kidobni: szép a hangja, egyszerű a kezelése és esztétikus.
Keresgettem márkaszervízt itt Óbudán, de nem túl sok reményt fűztem a dologhoz: általában olyan sokba szokott ez "fájni", hogy inkább új készülék után néz az ember (fenntartható fejlődés: hajrá!). Meg aztán, még ha meg is javíttatom, a CD-tenger problémát nem oldja meg. Igazából ezek a zárt mikro-hifi megoldásoknál már van jobb. Tároljuk digitálisan a zenét egy helyen, aztán sugározzuk a lakásba lejátszókba és/vagy szinkronizáljuk hordozható eszközre.
Hopp! Ez az! Támadt egy ötletem: mi lenne, ha rácsatlakoztatnék valamilyen külső MP3 lejátszót! Akkor nem kell javítgani, ráadásul, ha jó eszközzel van dolgom, még néhány más formátummal is megbírkózik. Hétfőn az egyik kollégám rögtön megkínált egy régóta a fiókjában heverő, nem használt Zune 30-cal(*). Ohh, ez több, mint amire gondoltam. Vettem egy csatlakozót, amit a CMT-NE5-tel összeköti és kipróbáltam. Rámásoltam a régóta gyűjtött meselemezeket MP3-ban, aztán a Halász Judit albumokat, Kaláka lemezeket, végül berippeltem néhány klasszikus CD-t is WMA Pro-ban.
Mit mondjak! Szuper! Gyakorlatilag néhány pillanat alatt kiismerhető hogyan kell kezelni, telepíteni kell egy Zune szoftvert a gépre és már megy is a szinkronizálás. Most 82 óra anyag van rajt és csak 7,15 GB az egész. El is határoztam, hogy szép lassan rájátszom az összes CD-nket – nincs túl sok, talán 40-50, és akkor bármikor bármit elindíthatok különösebb keresgélés nélkül.
Tudom, hogy nagy csaták zajlanak a világban a iPod, a Zune meg a társai között. Nem különösebben izgat. Amire nekem kell, azt tökéletesen megoldja – és szerencsémre még pénzt sem kellett költenem rá. Ismeri a formátumaimat és nem kell túl gyakran tölteni (4-5 naponta). Ráadásul még arra is rávett, hogy a lerippelt anyagok metadatait rendbetegyem.
Jó kis játékszer!
(*) – Na, mondd már, mi lehet egy Microsoftos fiókjában elfekvő lejátszó :-).