A Hyper-V Linux támogatása – helyzetjelentés

Még a februári TechNet-re készülve összeszedtem, melyik operációs rendszer milyen támogatást élvez a Hyper-V-n, már ami az integrált komponenseket és integrált szolgáltatásokat illeti. Ezt a táblázatot mutattam be az előadás során:

A Hyper-V által futtatható operációs rendszereknek négy csoportja különböztethető meg:

• Támogatott Windows szerverek
• Támogatott Linux szerverek
• Támogatott Windows kliensek
• Nem támogatott (Közösség által támogatott) Linux rendszerek

A táblázat színkódolásából látszik, hogy a Hyper-V igazából a Windows kiszolgálók számára készült. A legrégebbi Windows 2000-re ugyan nem írták meg a szintetikus SCSI adaptert és a Virtual SMP is csak 2008-tól tudja a rendszer-maximumot, ettől eltekintve leginkább itt teljes az operációs rendszerek támogatása.

A Microsoft a RedHat-tel és a Novellel szerződést kötött, ennek keretében támogatja a SUSE Linux Enterprise és RedHat Enterprise táblázatban felsorolt verzióit. A támgatás azt jelenti, hogy az ilyen Linuxokon hyper-v környezetben előforduló hibákat az ügyfelek (a Novell vagy a RedHat mellett) a Microsoft felé is bejelenthetik, amelyet a Microsoft aztán a megoldásig lekövet – legyen az akár a forráskód módosítása is. A Linux forráskódjának módosítását a támogatási szerződés keretében a Novell illetve a RedHat vállalta. A fenti disztribúciókon kívül más Linux verziók is futhatnak Hyper-V-n, ezeket ugyanakkor nem támogatja a Microsoft. A “nem támogatja” kijelentés elég riasztóan hat, pedig ha egy SAP-ra azt mondja a Microsoft, hogy nem támogatja, attól senki sem rémül meg. Persze, hogy nem támogatja, de attól az még támogatott, csak éppenséggel az SAP cég által. No, így vagyunk a Linux rendszerekkel is a Hyper-V-n. Ezért van létjogosultsága a fenti kategóriának, és, amint látható, alig van eltérés a technikai képességek területén a támogatott és nem támogatott Linux disztribúciók között.

Ha a funkcionális teljességet nézzük, a Linux rendszereknél alapvetően két területen van elmaradás: a kernel integrációja (bal oldali két pirosodó oszlop) és az integrációs szolgáltatások hiánya (jobb oldali piros tömbök). A kernel integráció alatt azt értem, hogy egyrészt szintetikus eszközök jelenleg egyprocesszoros környezetben működnek, valamint a Linux kernele “nem optimalizált” a Hyper-V környezetben – legalábbis abban az értelemben nem, ahogy egy Windows kernel. Hogy amúgy lehetséges lenne-e ilyen integráció és a Linux kernel fejlesztői nem tekintik ezt prioritásnak, vagy a Microsoft nem bocsát elég információt a fejlesztők rendelkezésére, azt bevallom őszintén nem tudom. Ennek a cikknek nem célja az ilyen kérdésekben állást foglalni, pusztán a helyzetet ismertetem.

Adódik a kérdés, hogy mi lesz a Linux támogatás jövője. Pár hete jelentettük be a 2.1-es integrációs komponensünk béta verzióját – várható megjelenése 2010. június-július. Ennek több újdonsága is van, többek között:

• SMP támogatás – A támogatott Linux disztribúciók maximálisan 4 virtuális processzort használhatnak.
• Időszinkronizáció – A szülő partíció tartja a pontos időt a Linux virtuális gépek számára is.
• Integrált lekapcsolás – A Linuxos gépek mind a Hyper-V Manager-ből, mind pedig a VMConnect alkalmazásból lekapcsolhatóvá válnak. (Eddig csak a vendég OS konzoljáról lehetett kezdeményezni a lekapcsolást.)

A fentiek alapján a táblázat június-júliusra így fog módosulni (a Windows 2000 kiesését is jelzem, mivel az a 10 éves támogatási periódusa végére ér addigra)

Látható, hogy marad még házi feladat bőven. Jogos kérdés lehet így a végén, hogy mi a helyzet a Solaris x86/x64-es változataival és a BSD rendszerekkel. A SUN felvásárlásával a Solaris az Oracle portfóliójába került, ott pedig kemény hozzáállás van évek óta: Oracle szoftver csak Oracle rendszeren támogatott. Így egyelőre ebben az irányban nem várható változás. A BSD egy kicsit más. A Linux Integrációs komponens nyílt forrású, elvileg nincs akadálya, hogy valaki fogja és elkezdje faragni. A BSD azonban eléggé más operációs rendszer a Linuxhoz képest, hogy ez ne legyen egyszerű. Azt viszont nehéz volt nem észrevenni a hivatalos bejelentésban, hogy a licencek között megjelent a BSD-is.

“To offer our customers the most flexibility when interacting with Hyper-V, the part of the code which communicates with Hyper-V is licensed under a dual license (BSD and GPLv2), while the part that communicates and interacts directly with the Linux kernel is under GPLv2.”

Hogy ennek kell-e különösebb jelentőséget tulajdonítani, azt nem tudom. Mindenesetre érdemes megjegyezni.