Felhős ég az IT felett – Bevezetés a számítási felhők világába

 

A szerző már nem teljesen ért egyet az itt leírtakkal. Tanult, gondolkodott, és újrakezdte a cikksorozatot. Az új sorozat első részét Számítási felhő – egyszerűen cím alatt tette közzé. Ezt a cikket csak a történetiség miatt hagyta itt.

Ma egy előadás keretében megismerkedhettem a különböző számítási felhő koncepciókkal, és azt hiszem, hogy most már nagyjából átlátom őket. Azt, hogy miért is jöttek létre, mi a szerepük ma és a közeljövőben, no meg mi a viszonyuk egymáshoz. Ha már így esett, azt ötlöttem ki, hogy ebben a bejegyzésben (vagy esetleg még egy-kettőben) rendezem a gondolataimat, hátha más számára is segítséget adhatok az eligazodásban.

Biztos, hogy bizonytalan
A számítási felhőkről (cloud computing) leginkább azt lehet tudni, hogy nem pontosan tudni, micsodák tulajdonképpen. Pontosabban, ha számítási felhőkről beszél valaki (és az óceánon túl mindenki arról beszél, de már a Lajtán túl is erős az izgalom a témában), akkor éppenséggel elég sok mindenre gondolhat. Itt vagy, ugye, a Google, a maga webes alkalmazásaival, a Salesforce az online CRM-jével, az Amazon az EC2-je, a Microsoft az Azure-ral meg a BPOS-szal, a Vmware a vClouddal, a Sun (most már Oracle) Open Cloud-jával, nem is említve itt most a Windows Live, a Facebook, a Twitter, az Apple Appstore rendszereket – pont mint a bazárban. Rövidítéshalmazok tömkelege (IaaS, PaaS, SaaS, S+S),  homályos viszony a meglévő infrastruktúrával, IT csapattal. Nem minden vonatkozásban értett és/vagy kiszámítható árazás. Annyi azért látható, hogy néhány IT cég (Amazon, Google, Yahoo, Microsoft, Oracle, IBM, Facebook stb.) felfoghatatlan nagyságrendben kezdtek el vásárolni szervereket, tárolórendszereket, vizierőművek mellett építenek sokfocipálya méretű gigantikus adatközpontokat, szóval dollármilliárdokat költenek el valamilyen infrastruktúrára, miközben még talán senki sem tudja pontosan, hogyan is térül meg majd ez a beruházás. Valószínűleg a “jobb elsőnek lenni” szabály motiválhat erősen. Sokan állítják, hogy a cloud alapja a virtualizáció, és hogy anélkül nem felhő a felhő, mások ezzel szemben a virtualizációt és a számítási felhőket nem kapcsolják össze (Szerintem helyesen, de erről majd később). Nézzük mit lehet tenni ezzel a katyvasszal.

Rétegek, ahogy ma ismerjük őket
imageAzt hiszem, hogy az informatikusok nagyon szeretik, hogy a rendszereik rétegekre bonthatók, ezáltal tetszőlegesen bonyolult megoldások építhetők fel, miközben az egyes rétegeknek csak meghatározott kapcsolódási módszerekre (interface) van szükségük és elvileg egy komponens a többi változatlanul hagyásával kicserélhető. A számítási felhők vonatkozásában az informatikai rendszerek végtelenül leegyszerűsítve az alábbi rétegekből állnak:

  • Felhasználói rendszerek és felhasználók (Mivel ez a réteg – többnyire – nem az adatközpontban helyezkedik el, ezért most nem tárgyaljuk)
  • Alkalmazások (Pl.: levelező rendszer, webszerver, ERP, BI, CRM stb. megoldások)
  • Adattárolás (Tipikusan valamilyen adatbázis-kezelő rendszer)
  • Az felső rétegeket kiszolgáló infrastruktúra szolgáltatások (Operációs rendszerek, címtárszolgáltatás, hitelesítés, rendszerfelügyelet, mentés, biztonsági szoftverek, tűzfalak, névfeloldás stb. stb.)
  • Hardver (szerverek, tárolórendszerek, hálózat, tágabb értelemben az adatközpont hűtéssel, fizikai védelemmel stb.)

Még egyszer: ezek a rétegek szinté tovább bnthatók lennének, de a mi szempontunkól ennyi épp elég. A számítási felhőket abban a tekintetben érdemes vizsgálni, hogy mit tesz az egyes rétegekkel: hová kerülnek fizikai értelemben, ki kezeli őket, mennyire lehetnek az egyes rétegek változatosak stb. stb. Ezek alapján különböztethetünk meg jónéhány fajta számítási felhőt, a teljesség igénye nélkül:

  • Magán számítási felhő (private cloud)
  • Infrastruktúra számítási felhő (Infrastructure as a Service)
  • Platform számítási felhő (Platform as a Service)
  • Szoftver számítási felhő (Software as a Service)

A következő cikkekben ezeket a lehetséges megoldásokat veszem sorra.

imageMég egy apróság. Hogy kerül ide az a szó, hogy felhő? Egyszerűen. Az informatikai (eredetileg telekommnikációs) ábrákon ezzel az piktogrammal jelölték azt a – tipikusan külső – szolgáltatást, amellyel ugyan az ábra többi eleme kapcsolatot tart, de annak a rendszernek a felépítése lényegtelen vagy ismeretlen, s csupán a kapcsolat, vagy szolgáltatás meglétét kellett / kell jelölni. A felhő a kiterjedtségre, a kapcsolatfelépítés számosságára és az architektúra lényegtelenségére egyaránt utal.

Innen folytatjuk.

2 Responses to Felhős ég az IT felett – Bevezetés a számítási felhők világába

  1. Pingback: Felhő-informatika | fraktalworld

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: