Miért fontos a virtualizáció a Microsoftnak? – 2.

Az előző részben azt taglaltam, hogy mérete ellenére a Microsoft viszonylag hamar felült a virtualizáció “vonatára”, de a ma is érvényben lévő stratégia csak évek alatt állt össze – körülbelül 2005-re. Kárhoztatták is eleget ezért. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, a Microsoft pedig előrukkolt jópár termékkel, amely a virtualizációs üzlethez tartozik. A teljesség igénye nélkül – 2005 óta:

1. Virtual PC 2007; SP1; Windows Virtual PC
2. Microsoft Enterprise Desktop Virtualization (MED-V)
3. Softgrid 4.1; 4.2; App-V 4.5
4. Virtual Server 2005 R2; R2-SP1
5. System Center Operations Manager 2007; SP1; R2
6. System Center Configuration Manager 2007; SP1; R2
7. System Center Data Protection Manager 2007; SP1
8. System Center Virtual Machine Manager 2007; 2008; 2008 R2
9. Windows Server 2008 with Hyper-V; SP2; R2
10. Hyper-V Server 2008; SP2; R2
11. Microsoft Assesment and Planning 3.0; 3.1; 3.2; 4.0
12. Offline Virtual Machine Servicing 1.0; 2.0

Azt már nehéz jelezni, hogy a 2008 R2-ben connection broker található, meg a VDI megoldáshoz kiegészítő szolgáltatások. Szintén a 2008 része a RemoteApp (mint a prezentáció-virtualizáció alapja); hogy megújult a Microsoft Operations Framework; új "Infrastructure Plannig Guide”-ok jelentek meg a korábbi WSSRA helyett. Új licencek jelentek meg, mint a VECD, az SMSE, az SMSD, az ECI vagy a VDI. A desktop operációs rendszer is kiegészült új fejlesztésekkel, mint az RDP7. Végül de nem utolsó sorban úttörő lépéseket tett a Microsoft az SVVP program létrehozásával vagy azzal, hogy vállalati szabvánnyá tette a termékei számára a virtualizáció támogatásának követelményét, valamint meglepte a piacot a Linux IC nyílt forráskódúvá tételével.

Akárhogy is, a piac mégis csak a VMware utáni, második szereplőként tekint a Microsoftra. Sőt! Itt-ott felmerül, hogy tulajdonképpen a Microsoftnak rossz a virtualizáció. Most akkor fontos, vagy sem? Lehetőség, vagy veszély?

Meglátásom szerint a Microsoft úgy tekint a virtualizációra, mint az iparág egyik meghatározó trendje, amely az IT rendszereket alapjaiban alakítja át, és amely potenciálisan a teljes IT ökoszisztéma üzleti modelljét befolyásolhatja. Olyan alapvető innováció, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni (Cisco), nem lehet ignorálni (Google), lebecsülni (Oracle), mellőzni (IBM). Ha nem tudod megakadályozni, akkor állj az élére! Értsd meg, tedd magadévá, használd fel arra, hogy átalakulj és túlélj. – Szerintem a Microsoft így tekint a virtualizációra. Belülről így látom.

Profitál-e a Microsoft a virtualizációból, és ha igen, hogyan?
Igen, profitál, méghozzá sokféleképpen. Rövidtávon:

• A szerverkonszolidáció és a Windows szerver licencelése miatt nőtt a magasabb hozzáadott értékű Datacenter verziók eladása. Ez jó az ügyfélnek, mert korlátlan számú virtuális gépet üzemeltethet processzoronként, és jó a Microsoftnak, mert homogénebb és korszerűbb infrastruktúrák jönnek létre, amelyekhez könnyebb újabb szoftvereket kínálni. Persze most éppen válság van, és ez a vasbeszerzéseken és ez a szerver operációs rendszerek értékesítésén látszik. Ezzel együtt én azt tapasztalom, hogy éppen a virtualizáció miatt a korábban frissítésvédelem (SA) nélküli kiszolgáló licenceket részben kidobják és új, SA-s licenceket vásárolnak az ügyfelek.
• Az alkalmazás- és a desktop virtualizáció a (Microsoftnál legalábbis) a nagyvállalati Windows licence-hez kötődik. Ez megint csak megújult architektúrát, korszerűbb rendszereket és a Windows licenceken keresztül árbevételt jelent.
• A virtualizáció belépési lehetőség (enabler technology) akár az adatközpontok, akár a desktop infrastruktúra felügyelet megújítására. Ha nyerünk egy virtualizációs tenderen, akkor az ügyfelek többnyire a teljes rendszerfelügyeletüket megújítják Microsoft alapon. Ha veszítünk, akkor – bár szerver licencek tekintetében nincs különbség – a menedzsment vonatkozásában árbevételtől esünk el. Világszinten a Microsoft ezen a területen relatíve jól muzsikál. Egyrészt a “Server and Tools” (S&T) üzletág szenvedte el a legkisebb visszaesést az utolsó, legdurvább negyedévben (-6%), éves szinten még növekedett is, másrészt a az S&T-n belül működő System Center részleg jó eséllyel pályázik a következő milliárd dolláros üzlet címre. Mindezt úgy, hogy mára mind a SCOM, mind pedig az SCCM a világ legnagyobb installált bázisával rendelkezik a maga kategóriájában, a Gartner elemzésekben pedig “Leader” illetve “Challenger” minősítéseket kapunk.

Mindezek azonban – bármennyire is jövedelmezők – csak részsikerek ahhoz képest, amit azzal lehet nyerni, hogy egy korszerű architektúrával és sikeres projekttel elnyerhető az ügyfél bizalma és “megbízható tanácsadóvá” (trusted advisor) lehetünk. A megbízható tanácsadó potenciálisan újabb és újabb üzleteket hozhat – hosszútávon.

A fenti előnyök “azonnaliak”. Azt gondolom azonban, hogy vannak hosszútávon jövedelmező dolgok is, amelyek jelenleg még akár viszik is a pénzt. Ilyen az Azure. Bizonyos, hogy az Azure rugalmassága mögött a virtualizáció (is) ott van. Hogy ez, vagy ilyen lesz-e a jövő informatikája, azt nem tudni. Annyi viszont bizonyos, hogy a jövő az automatizmus, az önhangoló, adaptálódó rendszereké. A Microsoft stratégiájából fakadóan ezek a termékek meg fognak születni. Ha az üzleti modell is releváns lesz a termékek mellett, akkor a Microsoft nem lesz vesztese a virtualizációs csatának.

Veszélyt jelent-e a Microsoft számára a virtualizáció?
Azt gondolom, hogy csak abban az esetben, ha a virtualizáció indukálta változásokat és a változások üzleti modellekre gyakorolt hatását a Microsoft nem ismeri fel. Mivel azonban ma már elég sok stratéga dolgozik a témán, és a Microsoft derékig benne áll a virtualizációs piacban, ennek az esélye kicsi. A virtualizáció jelentett múltban a Microsoft számára elmaradt bevételt, hiszen ha lett volna olyan “okos”, hogy a VMware helyett feltalálja az x86-os hypervisort, akkor a  VMware árbevételének java a Microsofthoz csengett volna. Ha azonban megnézzük, hogyan fest a Microsoft árbevétele az elmúlt harmincegynéhány évben, akkor ez nem látszik (Saját képeim a 2007-es MGXFY08-ról – a következő évben az árbevétel 60 milliárd dollár volt, majd a most záruló pénzügyi év végén 58,44 milliárd dollár volt, ez 3%-os csökkenés, a vállalat történetében először történt ilyen):

  

Külön érdemes foglalkozni a desktop virtualizáció témakörével. Sokan azt gondolják, hogy a virtualizáció egyúttal a Windows desktop, egyáltalán a Windows végét is jelentheti egyben. Ebben nem hiszek. A mai virtualizációs technológiák ugyan sokat gimnasztikáznak, de a végeredmény egy Windows gép becsomagolása és a használata. A Microsoft itt is veszíthet rendszerfelügyeleti árbevételt, de nem igazán látom, hogy tényleges Windows licence árbevételt veszítsen. – A böngésző ezzel szemben valód veszély a Windows világra, ez viszont nem témája ennek a cikknek.

Összegzés
A Microsoft számára a virtualizáció nagyon fontos. Óriási iparági trendnek tartjuk, egyúttal üzleti lehetőségnek is a rendszerfelügyelet és a felhő-informatika területén. Mivel a cég idejében meglátta mind a késlekedésből fakadó veszélyeket, mind a üzleti-potenciált, valójában a Microsoft a virtualizáció egyik nagy nyertese. Meglehet, hogy jelenleg még a VMware mögött, de a vele hasonló nagyságban lévő Cisco, Oracle és IBM előtt.