VMware vs Microsoft virtualizáció – licenc árak
2009. November 30. 5 Comments
A virtualizáció területén minden kétséget kizáróan verseny van. Ez jó. A verseny végeredménye, hogy az ügyfél vesz valamit valamennyiért. Mielőtt pedig vásárol, szeretné öszehasonlítani a termékeket ár alapján is – már amennyire ez lehetséges. És itt a bökkenő: a különböző gyártók mind-mind egy kicsit másképp árulják a terméküket, más konstrukcióban, más tartalommal, más időtávra – vagyis az ilyen összehasonlítás nem könnyű. Legfeljebb közelíteni lehet az alma-alma kiindulási állapothoz – pontosan elvárni lehetetlen. Valahogy mindig úgy érzi az ember, mintha egy magas és vékony, meg egy kisebb, de szélesebb könyvet kellene sorba rendeznie. A Hyper-V megelőző generációjánál elsőre azt hittem, hogy egyértelmű az összehasonlítás. Amikor aztán mélyebbre ástam, kiderült, hogy egyáltalán nem – el is maradt annak idején az erről szóló bejegyzés. A minap azonban – már Hyper-V R2 kapcsán – kaptam egy levelet, egy ilyen részlettel:
“…Nagyon sokat dilemmáztunk a HyperV – VMWare témakörön, végül is az döntött, hogy a Microsoftos megoldás támogatására a Microsoft nem tudott megfelelő anyagi érveket felhozni…”
Ez felpiszkálta bennem a kisördögöt: vajon lehetséges-e korrekt módon árakat összevetni? És ha igen, akkor annak mi a módszertana? Végül is az alábbi gondolatmenet született meg bennem. Elsőre talán furcsa lesz, mert egyik cég kommunikációja sem egészen erről szól. Végeredményben aztán nem találtam benne kivetnivalót, de ha mégis akadna, írjátok meg a megjegyzés rovatba. Fontos hangúlyozni, hogy a licenc-díjak a teljes projekt-költségeknek csak egy része, a díjak árarányából pedig nem következik egyenesen a projektek áraránya.
Az “alma-alma” párosítás
Az első és legfontosabb dolog, hogy az összehasonlításhoz találjunk megfelelő alapokat. Az egyik ilyen lehet az ingyenes termékek összehasonlítása. Mivel azonban az ár itt – licenc szempontból – 0 Ft, ezért az összevetés műszaki kell, hogy legyen. A másik véglet a “Mindenből a legtöbb” hozzáállás. Ezt általában mindenki elfogadja: jön két csapat, leteszi az tőlük kapható műszaki maximumot, és bár a két megoldás szükségszerűen eltérő, a “maximum-maximum” ár összehasonlítási alap lehet. Csupán egyetlen dolog kell még: hasonló, vagy azonos licenc modell. Ez a cikk többek között azért születhetett meg, mert van ilyen licenc modell, ráadásul nem is túl bonyolult.
A VMware részéről a ma kapható legteljesebb(*) szerver virtualizációs infrastruktúra a következő elemekből áll:
- ESX vagy ESXi hypervisor
- vSphere Enterprise Plus processzor licencek
- VCenter Licenc
Nem számolom a költségek közé a vCenterhez szükséges operációs rendszert és az adatbázis kezelőt – mivel ezek gyártója, verziója és ára széles körben mozoghat, ráadásul ezekkel akár már rendelkezhet is a vásárló. Az áraknál a VMware oldaláról aktuálisan leolvasható értékeket tüntettem fel. (Forrás: http://www.vmware.com/vmwarestore/vsphere_purchaseoptions.html)
A Microsoft oldaláról a szerver virtualizációs infrastruktúra az alábbi összetevőkből áll:
- A Hyper-V Server 2008 R2
- A System Center Server Management Suite Datacenter (SMSD) – licenc-csomag
- A System Center Operations Manager, Configuration Manager, Data Protection Manager és Virtual Machine Manager szerverek licence.
Akárcsak a VMware esetén, itt sem számolom hozzá a System Center szerverek alatt futó operációs rendszert és adatbázist. Ez lehet ingyenes, jöhet a megfelelő System Center termékkel egybecsomagolva, stb. stb.
És a Windows szerverek? Azokat sem számolom hozzá, jó okkal. Egyrészt teljes értékű Microsoft alapú virtualizációhoz nem szükséges Windows szerver licence. A Hyper-V Server 2008 R2, ahogy azt már korábban is írtam, egyenértékű a Windows Server Enterprise vagy Datacenter verzióban található Hyper-V-vel. Gazdagép oldalon tehát nincs szükség Windows-ra. A virtuális gépeknél meg az a helyzet, hogy a VMware nem rendelkezik Windows szerver licencekkel, a Microsoft Windows licencei pedig – bár fizikai kiszolgálókhoz kell rendelni őket – a virtuális gépek futtatásához kellenek. Vagyis az egyetlen járható út a megfelelő összehasonlításhoz a Windows licencek kihagyása.
Az összevetéshez ténylegesen szükséges szoftver licenc a Microsoft oldalon a System Center Server Management Suite Datacenter Edition. Miért is? Azért, mert:
- Ez a legteljesebb virtualizációt támogató rendszerfelügyeleti csomag. Mindent tartalmaz, amit a Microsoft jelenleg kínál.
- Processzor alapon licencelődik, éppen úgy, mint a vSphere.
Az SMSD – mint licenc – annyiban más, mint a vSphere, hogy tartalmazza a virtuális gépekre vonatkozó felügyeleti lehetőséget is. Ha ettől szeretnénk eltekinteni, és ezt a képességet kivonni, akkor elvileg válaszhatnánk a Server Management Suite Enterprise változatot is, de ekkor meg le kellene mondani a processzor alapú licencelésről, amit viszont nem szívesen tennék meg, mert az meg az összehasonlítást nehezítené.
Listaárak a weboldalakról
Nos, tehát, 2009 november végén az alábbi összehasonlítás tehető 10 db 2 processzoros (processzoronként 4 magos) szerver esetén. A támogatási szint VMware esetén Gold. A támogatás hossza mindkét esetben + 2 év. SMSD vásárlásakor a licencek csak párosával kaphatók (vagyis 2 processzoronként).
A VMware árak forrása: vSphere listaárak; vCenter listaárak
A Microsoft árak forrása: Server Management Suite Datacenter; SCOM Server; SCCM Server; DPM Server; SCVMM Servert nem kell fizetni SMSE vagy SMSD vásárlása esetén.
| vSphere | Egységár | 10 db 2 processzoros szerver | System Center | Egységár | 10 db 2 processzoros szerver |
| VMware ESXi 4 |
$ – |
$ – |
Hyper-V Server 2008 R2 |
$ – |
$ – |
| vSphere Enterprise Plus |
$ 4 860.24 |
$ 97 204,8 |
Server Management Suite Datacenter |
$ 749 |
$ 14 980 |
| vCenter Licenc |
$ 6,946.14 |
$ 6 946.14 |
SCOM Srv SCCM Srv DPM Srv |
$ 579 |
$ 1 737 |
| Összesen |
$ 104 150,94 |
$ 16 717 |
Hmm. Van aki azt gondolhatja, hogy a vSphere Enterprise Plus-nak párja nem lehet, maradjunk az Enterprise változatnál. Ez esetben a táblázat így néz ki:
| vSphere | Egységár | 10 db 2 processzoros szerver | System Center | Egységár | 10 db 2 processzoros szerver |
| VMware ESXi 4 |
$ – |
$ – |
Hyper-V Server 2008 R2 |
$ – |
$ – |
| vSphere Enterprise |
$ 3 998.44 |
$ 79 968,8 |
Server Management Suite Datacenter |
$ 749 |
$ 14 980 |
| vCenter Licenc |
$ 6,946.14 |
$ 6 946.14 |
SCOM Srv SCCM Srv DPM Srv |
$ 579 |
$ 1 737 |
| Összesen |
$ 86 914,94 |
$ 16 717 |
Ha valakinek még mindig lennének kétségei a Windows Datacenter elhagyása miatt, akkor íme, legyen csak a Microsoftnál Windows Datacenter is. A Datacenter Server processzor alapon licencelődik, és akárcsak az SMSD-nél, párosával vásárolható. A Datacenter server listára itt található.
| vSphere | Egységár | 10 db 2 processzoros szerver | System Center | Egységár | 10 db 2 processzoros szerver |
| VMware ESXi 4 |
$ – |
$ – |
Hyper-V Server 2008 R2 |
$ – |
$ – |
| vSphere Enterprise |
$ 3 998.44 |
$ 79 968,8 |
Server Management Suite Datacenter |
$ 749 |
$ 14 980 |
| vCenter Licenc |
$ 6,946.14 |
$ 6 946.14 |
SCOM Srv SCCM Srv DPM Srv |
$ 579 |
$ 1 737 |
| Windows Datacenter |
$ 2 999 |
$ 59 980 |
|||
| Összesen |
$ 86 914,94 |
$ 76 697 |
Hadd hívjam fel a figyelmet, hogy ebben az esetben a Microsoftnál az árban benne van korlátlan számú virtuális gép Windows licence, továbbá bármely virtuális gép, és azon bármely Microsoft alkalmazás felügyeletének licenc költsége is.
Az “alkalmazás költsége” (Cost per application)
Gyakori érvként látom azt, hogy azonos szerver szám vagy processzor szám helyett az “alkalmazás költségét” számolják. Az érvelés alapja, hogy a vSphere valamennyi verziója képes a fizikai memória túlfoglalására. Ennek segítségével pedig kevesebb szerveren elfér ugyanannyi virtuális gép. Ha kevesebb szerver kell, akkor kevesebb processzor licenc is elég, kevesebb a rendszerfelügyelet, hűtés stb. stb. A magam részéről ezt a szabályt a következőképp alkalmaznám. Ha lenne már vSphere környezetem, akkor megnézném, hogy nálam mekkora ez az arány (mármint a memória “tömörítés” aránya), és ezzel az értékkel számolnék. Ha nem lenne ilyen környezetem, akkor néhány referencia-látogatásnál megkérdezném ezt az értéket és átlagot számolnék. A referencia látogatások amúgy is általában hasonló rendszerekről szólnak, egy átlagolás jó közelítést jelenthet.
Nem csak a licenc számít
A fenti számok lehetnek meglepők, lehetnek felháborítók – számítok néhány keresetlen megjegyzésre – pedig inkább csak a modell számít. Semmiképpen sem szeretném, ha a cikk alapján egy teljes virtualizációs projekt árára próbálna következtetni az olvasó. Ezért álljon itt néhány limitáció, amivel a cikk olvasásakor számolni kell:
- Az árak amerikai listaárak. Iránytűnek jók, de a legjobban akkor járunk, ha a helyi partnertől kérünk valóságos, forint alapú árakat.
- A költségek nem tartalmazzák az esetlegesen meglévő és felhasználható licenceket. Azzal számol, hogy a beruházás zöldmezős.
- A licenc költségek csupán egy részét képezik egy teljes virtualizációs projektnek. Szerver vas, hely, hűtés, tápellátás, hálózat, szakember képzés stb. stb. Ez mind-mind része lehet egy ilyen projektnek.
És még egyszer: az alma-alma összehasonlítási alapot leginkább csak közelíteni lehet.
—————————————————————-
(*) – Tudom, hogy vannak egyéb rendszerfelügyeleti szoftverek is a VMware kínálatában (Site Recovery Manager, Chargeback, LabManager, CapacityIQ stb. stb.), de ezek külön csomagolódnak a vSphere Enterprise-tól és külön is árazódnak, ezért az összehasonlításba nem vettem bele őket.
Lepenye Tamás webnaplója 
Szia Tamás!Nagyon szépen leírod: „Fontos hangúlyozni, hogy a licenc-díjak a teljes projekt-költségeknek csak egy része, a díjak árarányából pedig nem következik egyenesen a projektek áraránya.”Akkor pedig mi értelme van egymás mellé tenni a két számot? (minden más nélkül)Ami kifejezetten tévedés a cikkben, hogy ugyannyi CPU-val számolsz mindkét esetben: gondolom nem cáfolod, hogy ESX alatt több VM futtatható, mint Hyper-V alatt?És innentől kezdve teljesen világos, hogy pusztán licenc alapú összehasonlításnak valóban nincs értelme, mert azt is azonnal kalkulálni kell, hogy nemcsak a CPU-ra való licencet nem kell megvenni VMware esetén, hanem a CPU-t sem. Ez az "apróság" elég gyorsan pörgeti felfelé a dollár ezreket Hyper-V oldalon (vagy lefelé ESX oldalon: csak attól függ, hogy mire méreteztünk, amiből elindítjuk az összehasonlítást).Ha beveszed az Advanced kiadást is (merthogy azért az áll közelebb a Hyper-V-hez tudásban…), netán Acceleration Kitet is számításba veszel, kiszámolod, hogy Hyper-V esetén a több hardver mennyi költséggel jár, akkor máris nem olyan nagy a különbség…Egy sokkal jobb összehasonlítási alap lenne elővenni, hogy egy ennyi szerver esetén a felhasználónak milyen igénye lehet üzemeltetés szempontjából, ezeket melyik platform miként tudja biztosítani. Például:- biztonsági mentés.- hálózati konfiguráció rugalmassága- hálózati redundancia (NIC teaming)- Linux- stb. stb.Ha ezeket összeszeded, akkor meg kell nézni, hogy melyik platformhoz milyen megoldások vannak, esetleges kiegészítő alkalmazások mennyibe kerülnek, ennek vagy annak a hiánya kb mennyi emberi erőforrást jelent, miben lehet kompromisszumot kötni (például +4 port ethernetet talán lenyel az ember kiszolgálónként – bár ez önmagában sok másik elképzelést boríthat, mert az 1U és penge kiszolgálók esetleg korlátozottan jöhetnek szóba –, de a biztonsági mentések már kényesebb kérdés).Hogy számolni kell-e Windows licenccel vagy sem, azt nehéz látatlanban eldönteni, az adott környezet határozza meg: ha van elegendő és megfelelő R2 előtti licence, akkor nem kell számolni, ha a virtualizáció miatt kell venni, akkor nyilván nincs mit tenni (mellesleg ha valahol túlsúlyban vannak a Linuxok – ha nem is általános, de terjednek – akkor megint másképp néz ki ez a kérdés).És ha mindezt sorra veszed, akkor nem olyan furcsa ez a kijelentés: “…Nagyon sokat dilemmáztunk a HyperV – VMWare témakörön, végül is az döntött, hogy a Microsoftos megoldás támogatására a Microsoft nem tudott megfelelő anyagi érveket felhozni…”Üdv,Attila
Szia Tamás!Miként méretezik és árazzák a rendszereket: attól, hogy úgy csinálják, még nem feltétlenül jó (értsd: esetleg egyszerűen nem tudják, hogy az ESX alapú megoldás miben tud többet/jobbat, mint a HyperV alapú, amiatt 1-1 számolnak; sokan azt hiszik, hogy a virtualizáció +1 szoftver a rengetegben, amit next-next-finish módon fel kell telepíteni, aztán majd ha gond van, legfeljebb megnézi valaki mit kell túrni a konfig fájlokon – de ez nyilván nem a Tisztelt Felhasználó hibája).Ti pedig nyilván nem kérdezitek meg, hogy kellően számolták-e ki a szükséges kiszolgálók számát és azok paramétereit, figyelembe vették-e a virtualizációs technológia sajátosságait (feltételezem, hogy időtakarékosság miatt van így, és fordított esetben is hasonló lenne a helyzet…).Lehet, hogy nem lenne rossz, ha a Capacity Plannerrel Hyper-V-re is lehetne méretezni. :->Én még nem láttam olyan vasat, amin 120-160 vm futna élesben, ellenben érdekelne, hogy miként van megtervezve (és méretezve) a rendszer (például a failoverre már nagyon oda kell figyelni, tesztelték-e esetleg), mik a tapasztalatok, ha erre vonatkozóan is lehet információt kapni.Ami kisebb ESX-szel kapcsolatos üzleti okot illeti: valóban, arra is kiváncsi lennék, hogy most mit mond Massimo, hogy átigazolt a VMware-hez. :-) De így hat év távlatából elég nehéz megmondani, hogy pontosan mi volt, a sok RAM foglalatos gépek az utóbbi 1-2 évben kezdtek el terjedni, azelőtt ha valaki jó nagy vasat akart, akkor a RAM-ra szerintem simán ráköltött annyit, mint egy kisebb szerverfarmra. (ugye ő akkor az IBM-nél dolgozott, tehát neki is jól felfogott érdeke lehetett kellően drága hardvert javasolni…)Világos, hogy a cikknek nem volt célja TCO-t számítani, hiszen akkor nem láttunk volna ilyen különbséget a számokban. :-)(hiába olcsó valahol a nyomtató, ha a patronon bőven behozzák az árkülönbözetet; ráadásul patront nemcsak egyszer kell venni)Üdv,Attila
Erről nem tudtam, csak a korábbi esetről. Bedobtam egy belső listára. Egyébként van egy (sajnos még csak belső) utiterv a Linux fejlesztésekkel kapcsolatban, nem is régen publikálták és nem is távoli határidőkkel, úgyhogy igazán nem értem a dolgot.