Windows 8 – Merre az előre?

2011. novemberében jelent meg a Windows 8 első nyilvános változata, az akkor még messze nem végleges “Developer Preview” kiadás. Nagyjából azóta tart a vita arról, hogy a Microsoft mit és hogyan rontott el ezen az operációs rendszeren. Neuralgikus pont lett a Start gomb és a Start menü eltűnése, és a Windows 8.1 megjelenésekor sokan 180 fokos fordulatot véltek felfedezni a fejlesztés irányában – merthogy a Start gomb visszatért. A Windows 8.1. Update 1 közelgő kiadása ismét csak a “fordulat”, “visszakozás” “hátraarc” kifejezéseket hozta ki az Internet véleményformálóiból. Hát még mi jöhet a Windows 9-nél? Végre eltűnik a Modern felület teljesen? Végre lesz Start menü újra? Végre olyan lesz a Windows, mint amilyen volt régen?

Nem vagyok hivatott megválaszolni ezeket a kérdéseket – az igazság az, hogy nem is tudom megválaszolni őket, hiszen a termékfejlesztési csapat vajmi keveset oszt meg velünk abból, ami készül (megjegyzem: helyesen.). Viszont ismerem azokat az elveket, amely mentén a Windows 8 készült, és ezekből kiindulva egészen másféle utat vélek felfedezni, mint amit a véleményvezérek többsége elvárna a Microsofttól.

Mindenek előtt tisztázni kell, hogy a Windows 8 a Microsoft egyik legfontosabb válasza a mobilitással kiteljesedő informatikai világ változására. Olyan koncepciók öltöttek ebben a termékben testet, amelyek évtizedes hagyományokat akarnak meghaladni (Win32), és új, évtizedes korszak kezdetét jelzik, már ami a termék sorsát illeti, mindenképp. Ezt teljesen eldobni, meglátásom szerint, merő képtelenség. Valószínűtlen. Ha a Windows 8 fejlődése egy elhajított kő pályája, akkor a pályáról a legtöbb információt akkor tudjuk meg, ha az eldobás helyét, idejét, sebességét és irányát megtudjuk. Van-e olyan összefoglaló előadás, amely elmondja, miért és miért épp úgy született meg a Windows 8, ahogy? Milyen elvek vezették a tervezőket? A válasz az, hogy van ilyen összefoglaló. 2012. nyár elején a “UX Week 2012” rendezvényen fellépett Jensen Harris, és elmesélte a “Windows 8 történetét”

UX Week 2012 | Jensen Harris | The Story of Windows 8 from Adaptive Path on Vimeo.

Az előadás mindössze egy óra, mégis sokat elárul múltról, és jövőről. A Microsoft félelmeiről és bátorságáról. Ajánlom mindenkinek, akit a téma érdekel. A jövőbeli termékek, újabb verziók megítéléséhez pedig az az öt elvet kell megismerni és megérteni, amely alapján az eredeti verziót megalkották. (Nem fordítom az eredeti kifejezéseket a pontosság kedvéért.)

• Do more with less. Ha valaki megnézte a Windows 8 címkéit, leírásait, elemeit, azt láthatja, hogy a korábbi verziókhoz képes minden jelentősen egyszerűbb. Kevesebb szöveg, kevesebb magyarázat. A leglátványosabban ez a “kék halál”-nál látható. A korábbi hosszú sorok és kriptografikus leírás helyett annyit látunk – kis túlzással -, hogy “L“. Legyen minden rövid, lényegre törő. Mint egy twitter üzenet.
  
• Authentically digital – Ezen elv miatt szűntek meg az árnyékok, gombot utánzó gombok és minden skeuomorphizmus, vagyis a valóság utánzása a digitális világban. A Windows 8 nem törekszik a valóság újrateremtésére a digitális világban, mert ezzel lehet, hogy több problémát teremt, mint amennyit megold. Hitelesen modern, hitelesen digitális akar lenni a Windows, még akkor is, ha ezzel elszakad a korábbi paradigmáktól. Mit jelent az a kis ikon, ami a mentés gombon található? Nincs már ilyen tárgy a kezünk ügyében. Nem ikonokra van szükségünk, hanem digitális jelzőkészülékekre – ilyenek a csempék. A “hitelesen digitális” a felgyorsult világ megjelenése a számítógépen. Amikor annyi időt szánok egy alkalmazás felületére, mint egy reptéri eligazító táblára, akkor nem istentől elrugaszkodott dolog, ha az az alkalmazás és a repülőtéri eligazító tábla némileg hasonlít egymásra. A tartalom kerül előtérbe a díszítés és a keret helyett (“Content before chrome”)
  
• Pride in Craftsmanship – Ez a részletekre ügyelés elve. A Windows 8 teljes egészében, tipográfiai szempontból, és dizájn szempontokból megtervezett szoftver. Épp ezen vezérlőelv miatt tűnhet egységesnek – mintha egyetlen egy ember készítette volna. Ez az egyik legnagyobb vitát kiváltott elv, hiszen a Windows 8 magában foglalja a hagyományos desktopot, amely nagyon eltér felületében a modern résztől. Mégis: ez az egyik elv, ami miatt a desktop környezet is változott és hozzáigazodott – amennyire tudott – a modern környezethez.
  
• Be fast and fluid – A gyorsaságra senki sem panaszkodik, és arra sem, hogy a rendszer reagáló képessége megnőtt. A tervezési szempontoknál viszont fontos, hogy ha egy funkciót nem tudnak olyan módon megvalósítani, hogy az gyors és folyékony élményt nyújtson, akkor inkább áttervezik. Hiszen felgyorsult világban élünk. Ez az elv tette lehetővé, hogy ne csak egy, hanem hét érintési gesztust is implementáljanak a fejlesztők, pontosan a gyorsaság miatt, a gyors cselekvés biztosítása miatt. És épp ezért elsődleges az érintési felület (ezt már kevesebben szeretik. A másik ok, ami miatt elsődleges az érintési felület, az a tipp, hogy a Windows 8 megjelenését követően nagyon gyorsan az érintőképernyős eszközök kerülnek túlsúlyba. Ez utóbbi tipp nem jött be.). A felgyorsult világ új eszközein az érintés elsődleges – bár nem kizárólagos – input mechanizmussá válik, mivel az új ergonómiai helyzetekben ez a leggyorsabb mechanizmus a vezérlésre.
  
• Win as One – (or lose as one) – Utólag mondhatjuk, hogy a legvitatottabb vezérlőelv. Több dolgot is jelent: jelenti azt, hogy a sok-sok tervező és fejlesztő egyetlen vízióba sűrítse bele a kreativitását. Jelenti egyben azt is, hogy ugyanaz az eszköz szolgálja a tartalom előállítást és a tartalom fogyasztást. Ugyanaz az eszköz irányítható egérrel, billentyűzettel és érintéssel. A megfelelő pillanatban a megfelelő input mechanizmussal, természetesen. És igen, emiatt az elv miatt látható egyetlen rendszerben a desktop és a modern környezet. És ez az az elv, ami miatt a Windowsnak erőteljesebb szimbiózisban kell élnie a hardver-eszközökkel, ahogy az egy Apple terméknél egészen természetes. Ezért szorosabb a kapcsolat a hardver gyártókkal, és ezért kezdett a Microsoft saját maga is hardver készítésbe.
  

Merre van az előre?

Hogy milyen lesz a Windows 8.1 Update 1 az még nem (teljesen) tudjuk. Azt, hogy milyen lesz a Windows 9, főleg nem. Azt viszont meg fogjuk tudni állapítani, hogy a Microsoft eltér-e az eredeti terveitől. Meglátásom szerint, ha a fenti dizájn elvekből egyet vagy többet elhagy, vagy épp az ellenkezőjét valósítja meg, akkor mindenképpen irányváltásról beszélhetünk. Személy szerint viszont azt gondolom, hogy szó sem lesz ilyesmiről. De azért legyek konkrét.

• Ha a Start menü minden eszközön alapértelmezett belépőponttá válik, azt gondolom, a Microsoft letér a mostani pályáról. Ha visszakerül és válaszható elemmé válik, akkor nem.
• Ha lesz olyan OS verzió, amely nem rendelkezik majd modern felülettel, akkor az jelentős eltérés a mostani irányvonaltól. (Mellesleg az új CEO “mobile first, cloud first” hitvallásától is.) Ha viszont olyan eszközökkel jelenünk meg, amelyek csak a modern felületet tartalmazzák, az lehet egyenes folytatás, már amennyiben megjelennek azon az eszközön a tartalom előállítást segítő alkalmazások (értsd: minimum a modern office).
• Az Aero visszatérése meglepetés lenne számomra, mert az “authentically digital” vezérlőelvet ütné.
• A Windows RT és a Windows Phone esetleges egyesülése nem jelentene semmiféle visszalépést, hiszen a fenti elvek egyikével sem ütközik, épp ellenkezőleg. Itt is lényeges a tartalom előállító alkalmazások megjelenése.

Meglátjuk, mit hoz a jövő. Én azt tippelem, hogy a Microsoft nem visszakozik, legfeljebb javít és gázt ad. Nem is nagyon van más lehetősége.

Tilos a F…

Nem! Nem! Ne is mond tovább! Nálunk tilos a F… Még a nevét se mondd ki! Szigorúan tilos! Adatvédelmi okokból. Sajnos. De tényleg. Nem rajtunk múlik. Vállalati közösségi hálózat? Az mi? Ja! Nem, azt aztán főleg nem! Tilos. Fővesztés. De különben is: nincs rá igény. Nálunk még az egérhasználat is gond. Mi konzervatív szervezet vagyunk. Mi állami szervezet vagyunk. Mi olyanok vagyunk, hogy a tulajdonosaink nagyon bizalmatlanok. Nincs is nálunk Internet. Na jó, van, de le van korlátozva. Munkaidőben csak munka, tudod.

Órákig lehetne sorolni, milyen szómágiát hallunk néha informatikai vezetőktől. Miközben tudjuk, hogy az élet rég átlépett rajtuk. Mert, amint nem megy a levelezésük, ugyanezen szervezetek munkatársai átváltanak azonnal gmail-re, yahoo mail-re, hotmail-re stb. Hétvégén meg főleg átváltanak, mert akkor mobilról (a sajátjukról) elérik a leveleiket. Tudom a címüket is. Ők írnak nekem onnan. Még hogy tilos a f. ROTF

És sokkal többen "értik az idők szavát", mint azt az informatikusok gondolják. Nem hiszed? Nézd meg az alábbi képsort, tegnap készítettem. (2014.02.13.) Ezres tagságú csoportok – a Facebookon. És ezek nem a cégek vállalatok Facebook oldalai, amit a PR csapat használ, hanem a belső munkatársak által létrehozott munkahelyi közösségek fórumai. A többsége zárt csoport. De van közöttük nyílt is! És a tagság? Ki adminisztrálja? Összekeverednek jelenlegi és volt munkatársak. És ha mindenki ott van, akkor egyszer csak munkáról is szó esik. Mint a kávézóban. De vajon jó helyen van a Facebookon? És a tiltás segítene? Kétlem. N+1 közösségi hálózat létezik. Ha nem a Facebook, akkor megteszi más. Nem lenne jobb az igényt kontrollálni és nem tagadni?

A helyzet felhő alapú megoldásokért kiált. Vállalati közösségi hálózatért kiált. Meg olyan informatikai vezetőkért, akik nem dugják a homokba a fejüket. Akik különbséget tudnak tenni az otthoni felhasználóknak szánt felhőszolgáltatások és az üzleti jellegű szolgáltatások között. A közösségi hálózatok és a vállalati közösségi hálózatok között. Akik mernek olyan igényeket kielégíteni, amelyek valóban léteznek. Akik kifogások keresése helyett azt vizsgálják, hogyan lehet valamit megoldani.

Windows XP EoS – mióta tudjuk?

Ma egy izgalmas kérdést kaptam egy ügyféltől. A Microsoft mikor jelentette be, hogy a Windows XP támogatás megszűnése 2014. április 8. lesz? Nem tudtam a választ kapásból és elég hosszan kellett keresgélnem, mire jó választ tudtam adni.

Először is tudnivaló, hogy a Microsoft meghosszabbította a Windows XP támogatását (Erre a kijelentésre a cikk végén még visszatérünk.). Rákerestem tehát a "Microsoft extended Windows XP support" kifejezésre. Először egy Informationweek bejegyzést találtam 2007. január 24-i dátummal. Elérhető a hivatalos sajtóanyag is. A cikk arról szól, hogy a Microsoft szinkronba hozza a Windows XP Home Edition és Media Center Edition változatok, vagyis az otthoni felhasználóknak szánt operációs rendszerek, és az üzleti kiadás, a Windows XP Professional támogatási ciklusát. Eredetileg az otthoni termékek nem kaptak volna kiterjesztett támogatást, de ekkor mégis úgy döntött a cég, hogy kapnak majd. A sajtóanyag arról ír, hogy az általános támogatás vége 2009. áprilisa, tehát innen kell számítani az öt évet. Az végül is 2014. április. Explicit módon a cikk nem említi április 8.-át, hanem az összes termék életciklusát tartalmazó oldalra utal. Vélhetőleg tehát ekkortól már április 8. a megadott dátum. Két kérdés maradt: van-e, volt-e egy olyan pillanat, amikor kifejezetten bejelentettük, hogy ez így lesz? Továbbá: mikor döntött a Microsoft a Windows XP Professional terméktámogatási ciklusáról? (Hiszen a 2007. januári bejelentés az otthoni kiadás hozzáigazítása a Windows XP Professional már korábban eldöntött dátumához.)

További keresgéléssel a Neowin egyik cikkére bukkantam. A dátum 2008. június 26. A cikk arról szól, hogy a Microsoft meghosszabbítja a Windows XP támogatását. Megnéztem a Presspass achívumban, de nem találtam semmit, ami elég különös, tekintettel arra, hogy a legfontosabb Microsoft termékről van szó. Végül több, egymásra utaló cikk után kiderült, hogy a forrás egy Bill Veghte levél. Ilyen egyszerűen: "To: Windows Customers" – "From: Bill Veghte" – "Subject: Re: An Update on the Windows Roadmap". A levél apropója egyébként a Windows XP árusításának (részleges) beszűntetése volt. Ezzel együtt ez a levél tekinthető az első "bejelentésnek" arra vonatkozóan, hogy a Windows XP támogatás 2014. áprilisáig tart.

The Future of Windows XP

With the June 30, 2008, "end of sales" date for Windows XP approaching, many people have asked me if they will still be able to get support for Windows XP. The answer is an emphatic "yes, you will continue to be supported." We recently released Service Pack 3 for Windows XP and we will continue to provide security updates and other critical updates for Windows XP until April, 2014.

Már csak az a kérdés maradt, hogy honnan jön a Windows XP Professional 2014. április 8. támogatási dátuma? Nos, a végső dátum három forrásból állítható össze.

2004. május 25.-én módosította a támogatási ciklusát a Microsoft. Eredetileg az üzleti szoftvereket 5 évig támogatta, amelyhez 2 év kiterjesztett támogatás és további 8 év online támogatás adott. 2004. május 25.-től kezdve a szabály a következőképp módosult: Az általános támogatási ciklus 5 év, vagy az üzleti szoftver következő (N+1) verziójának megjelenés + 2 év úgy, hogy a két dátum közül a később bekövetkezőt kell választani. A kiterjesztett támogatás pedig általános támogatáson felüli +5 év, vagy az N+2 termék megjelenését követő 2 év úgy, hogy a két dátum közül a később bekövetkezőt kell választani. Még egyszer: 2004. május 25.-ét írtunk. Ez a szabály egyébként azóta sem változott. A tényleges dátum akkor még az adott negyedév végére esik, tehát márc. 31., június 30., szeptember 30. vagy december 31. 2004.-ben még nem lehetett megmondani, hogy mikor jelenik meg a Windows XP utódja, tehát az XP támogatás végét sem lehetett megmondani.

2006. január 10.-én tovább finomított a Microsoft a terméktámogatási ciklus meghatározásán. A negyedekhez kötődő terméktámogatási befejező dátumot úgy módosította, hogy kitolta pár nappal. Egészen pontosan a negyedév fordulónapot követő következő havi frissítési nap (patch kedd) az utolsó támogatási nap. Ha tehát egy termék támogatási ciklusa az első negyedévben érne véget, akkor az április patch kedd az utolsó támogatási nap. Alakul az április 8.

Végül 2007. január 25.-én megjelent a Windows Vista, a Windows XP utódja, s ez egyben meghatározta az XP támogatás lejáratának dátumát is. Íme a szabályok alkalmazás:

• A Windows XP 2001. októberében jelent meg. A támogatás ciklus kezdete: 2001. dec. 31. Általános szabályként az alap támogatási ciklus 2006.-ban járna le, de mivel a Windows Vista megjelenését követő kettő év (2007. január 25 + 2 év) később következik be, ezért az alap támogatási ciklus vége 2009. január 25. + a negyedév végéig a napok + a következő negyedév első hónapjának patch keddjéig a napok– 2009.04.14.
• A kiterjesztett támogatás vége 2009. január 25. + 5 év + a negyedév végéig tartó napok + a következő hónapban a patch keddjéig a napok – 2014. április 8.

A végső válasz tehát: 2007. január 25.-én, a Windows Vista általános elérhetőségének első napján eldőlt, hogy a Windows XP-t meddig támogatja a Microsoft. Ezen a dátumon 7 éve nem változtatott senki. Minden más cikk 2008-ból és 2009-ből a támogatási ciklus nem ismeretéből fakadt, illetve abból, hogy a Microsoft többször meghosszabbította a Windows XP árusítási időszakát, de nem a támogatási időszakát! Ezzel együtt a 2008. június 25-i Bill Veghte levél az első, amely az ügyfelek felé direkten és kiemelten jelzi, meddig támogatott a Windows XP.

Windows XP patch management

– Windows XP patch managementje pedig mindenkinek van. – Ezzel kijelentéssel válaszoltam egy kollégámnak, aki elmesélte, egyik ügyfele nagyot nevetett, amikor a 2014. áprilisi Windows XP támogatás vége szóba került. Az ügyfélnél még több ezer Windows XP üzemel, de hát mit számít, hogy áprilistól nem jönnek biztonsági frissítések és javítások, amikor eddig sem volt patch management és eddig sem raktak fel semmit?

A helyzet azonban az, hogy az ügyfél szakértője téved. Amióta a Windows XP létezik, azóta létezik hozzá patch management is. És mindenki használja. Az ellentmondás egyetlen szóval feloldható: mindenki számára rendelkezésre áll a reaktív szoftverfoltozás lehetősége. Azok számára is, akik nem építettek ki szoftverfoltozó technológiát, például WSUS-t. Azok számára is, akik eddig – eléggé el nem ítélhető módon – nem törődtek a frissítések terítésével.

Tegyük fel, hogy a jövő héten egy a Confickerhez hasonló számítógép-féreg kezd el terjedni. Mi történik ilyenkor?

• Akárcsak a Conficker esetén, a kártékony kód az operációs rendszerek sérülékenységét kihasználva elkezd terjedni.
• Vagy rögtön a terjedés pillanatától kezdve, vagy a vírus írója által meghatározott időben elkezdődik a károkozás. Ez a sérülékenység súlyától függően bármi lehet, beleértve adatok vagy a teljes rendszer törlését, jelszavak feltörését, fájlok “foglyul ejtését” stb.
• A szoftver gyártója elkészíti a sérülékenységet megszüntető szoftverfoltot – bár többnyire ez már a kártékony kód előtt elkészül és elérhető.
• Eközben az anti-malware gyártók is elkészítik a maguk szignatúra frissítését. Megindul a szignatúra frissítési mechanizmus.
• A gyártók figyelmeztető levelet küldenek az ügyfeleik számára, hogy jelentős fertőzés-veszély áll fenn, kérik a szükséges javítások terítésének haladéktalan megkezdését.
• A még nem fertőzött gépeknél az anti-malware rendszerek kezdenek védelmet biztosítani a féreg első variánsával szemben.
• A fertőzött gépekhez elkészül a vírus eltávolítási recept. Ez lehet egyszerű és nagyon összetett is. A “jól megírt” vírusok jól rejtőzködnek és védekeznek az eltávolítás ellen.
• A jelentős fertőzési hullámról beszámol a sajtó. Tipikusan először a szakmai fórumok, később a nem szakmai portálok, végül a nyomtatott sajtó is. A fertőzésről azok a szakértők is értesülnek, akiket egyébként a gyártók figyelmeztetése még nem ért el.
• Megkezdik a fertőzött gépek vírusmentesítését.
• Néhány szervezet megkezdi a sérülékenységhez kiadott szoftverfoltok terítését.
• Megjelenik a kártékony kód variánsa.
• Megfertőződnek olyan gépek, amelyek anti-malware szoftvere az első variáns ellen véd, de mások variánst még a heurisztikus módszerrel sem képes felfedezni.
• Bizonyos gépek újra megfertőződnek, mert nem kapták még meg a szoftverfoltokat.
• Az anti-malware gyártók kiadják az új szignatúrát – immár az új variáns ellen.
• Folyamatosan jelennek meg újabb és újabb variánsok és a nem foltozott gépek – a friss antimalware szoftverek ellenére – újra és újra fertőződnek.
• A szakértők megértik, hogyan szűntethető meg véglegesen a fertőzés. Megkezdődik a szoftverfolt vagy foltok tömeges telepítése. Ez történhet manuálisan vagy valamilyen automatizmus segítségével.
• A sérülékenységet hordozó gépek számra rohamosan csökken, megnehezítve ezzel a féreg terjedését.
• A sérülékenységet foltozó szoftverfrissítés annyira elterjed, hogy a fertőzött gépek száma minimálissá válik.

A fent említett szervezet is – legyen bármilyen elhanyagolt a szoftverfrissítések kezelése – követi a fenti sorrendet. A “modern” kártékony kódok többsége azért létezhet, mert sérülékenységek vannak az operációs rendszerekben vagy más szoftverekben. Azért születnek meg a kártékony kódok, mert ezek a sérülékenységek “gazdaságos módon” kihasználhatók. Ezt azért teszem idézőjelbe, mert itt a gazdaságosságról szervezett bűnözői csoportok döntenek. Tehát: kis erőfeszítéssel, gyorsan, jelentős haszonra lehet-e szert tenni, egy adott kártékony kóddal? Ha a válasz igen, a kódot elkészítik. A mi szempontunkból a lényeg: mindaddig, amíg az alapprobléma, tehát a sérülékenység fennáll, érdemes lesz újabb és újabb variánsokat elkészíteni, mert a fertőzés újra és újra kivitelezhető. Az anti-malware szoftverek sokat segíthetnek, de megakadályozni nem tudják a fertőzést. A végleges megoldás tehát a szoftverfolt terítése. A felkészületlen szervezetek ezt utólag, esetleg automatizmus nélkül végzik el, de akkor is elvégzik, mert ez nem csupán csökkenti, hanem megoldja, hogy az adott kártékony kód már ne fertőzhessen. Ezért mondtam, hogy mindenkinek van a Windows XP-re vonatkozóan patch managementje.

És mi történik, ha a kártékony kód mondjuk, 2014. augusztusában jelenik meg? A 2014 áprilisa után a felfedezett sérülékenységeket már nem fogja javítani a Microsoft. A fenti felsorolásból a Windows XP-re vonatkozóan a pirossal kiemeltek nem történnek meg, az alapproblémára nem készül javítás. Tekintettel a Windows XP magas penetrációjára, a “gazdaságosság” magas lesz, ezért egy ilyen kártékony kód megszületésének valószínűsége közel 100%. A variánsok elkészítésével pedig folyamatosan magas szinten lehet majd tartani a fertőzött gépek számát. Az az aggodalmam, hogy a támogatás meglétének jelentőségét, és annak lezárultát nagyon sokan csak túl későn fogják megérteni.

Még egyszer: Windows XP patch managementje mindenkinek van. Még.

Virtualizáció vagy privát felhő?

Bár a felhő technológiák évek óta velünk vannak, szakmai körökben még most is előfordul, hogy keverik a szerver virtualizációt és a privát felhőt. Számtalan alkalommal láttam, hallottam, amikor egy informatikai vezető büszkén beszélt a privát felhőjükről, miközben nem volt nekik olyan. Mások értetlenkedtek a privát felhő szókapcsolaton is, mondván, miért hívjuk most másképp a szerver virtualizációt, felesleges majmolni a divatot. Miért, nem ugyanaz a kettő? Könnyen bemutatható, hogy nem.

A NIST szerint

Nézzük mi a felhő. A NIST – tehát az amerikai szabványügyi hivatal – definíciója szerint a számítási felhő egy működési modell, amely bárhol használható, kényelmes, igény szerinti hálózati hozzáférést biztosít konfigurálható, közös blokkokból álló számítási erőforrásokhoz, amely erőforrások azonnal kiadhatók minimális felügyeleti erőfeszítéssel vagy szolgáltatói közreműködéssel. (Cloud computing is a model for enabling ubiquitous, convenient, on-demand network access to a shared pool of configurable computing resources (…) that can be rapidly provisioned and released with minimal management effort or service provider interaction.)

A NIST szerint a számítási felhők öt lényeges tulajdonsággal (essential characteristics) rendelkeznek:

• Igény szerinti önkiszolgálást biztosítanak (On-demand self service)
• Jó hálózati hozzáféréssel rendelkeznek (Broad network access)
• Erőforrás készletekre épülnek (Resource pool)
• Teljes rugalmasságot biztosítanak (Rapid elasticity)
• Mért szolgáltatások (Measured Service)

Mindezekről részletesen írtam már korábban a "Számítási felhő – egyszerűen" cikkben. A magán számítási felhő, vagyis privát cloud a NIST értelmezésében a felhő működési modell egy terítési módja (a négy közül). Ha rövidre szeretném zárni a diskurzust, már csak annyit kellene írnom, hogy amennyiben a virtualizációt is pont így kell definiálni, akkor a két dolog azonos. Ha nem, akkor nem. 😉 De legyünk egy kicsit kényelmesebbek és elmélkedjünk még a különbségeken. Megéri.

A szerver virtualizáció a ma ismert formájában kb. egy évtizede kísér minket. A szerver virtualizáció egy technológia, amely erőforrás absztrakciót tesz lehetővé – közös fizikai erőforrásokat izolál, vagyis választ el, és virtualizál, bizonyos értelemben szabványosít. A virtualizáció jobb erőforrás-kihasználást biztosít, ez egyúttal a megtérülésének fő forrása is.

A magán számítási felhő (a továbbiakban: felhő) a virtualizációhoz képest egy másik dimenzióban létezik. Ha a virtualizáció a repülőgép, akkor a felhő egy légitársaság. A két fogalom, bár egymással kapcsolatosak, nem tartoznak azonos kategóriába. A virtualizáció létezhet önkiszolgálás nélkül is, számítási felhő nem. A virtualizációnál nem feltétel az erőforrás készletek használata, a felhőnek ez alapvető része. A virtualizációs környezetek többnyire nem mért szolgáltatások – a felhők minden esetben azok. Csodálkozol, hogy a ti felhőnek mondott rendszeretekben nincs mérés és számlázás? Sajnálom, nem privátfelhőn dolgozol. Nincs nálatok önkiszolgálás? Sajnálom, az a rendszer nem privát felhő. Nincs értelme erőforrás blokkokban gondolkodnotok, mert túl kicsi a rendszeretek? Sajnálom, az nem privát felhő. Van, aki azt mondja, hogy a virtualizációs rendszerek, ahogy egyre érettebbek lesznek, szép lassan magán számítási felhővé alakulnak. Kötve hiszem. A sok repülőgép nem légitársaság, hanem repülőgép flotta. Nem ugyanaz. A magán számítási felhő nem egy jó erősen automatizált virtualizáció.

Ha ez még mindig nem lenne elég, akkor beszéljen a pénz. A virtualizáció és a magán számítási felhő – meglátásom szerint – nem azonos megtérülési hajtóerők hozzák létre és tartják fenn, s akár ez is lehet a megkülönböztetésük alapja.


A virtualizációs beruházás (és így a virtualizációs rendszer) megtérülése két dologból fakad. Egyrészt hatékonyabb erőforrás-kihasználást tesz lehetővé, amelyből fajlagos erőforrás-költség csökkenés keletkezik. Másrészt a virtualizáció adta szabványosítás és közös erőforrás-halmaz agilis igény-kiszolgálást eredményezhet, amely vállalati szintű termelékenység növekedést jelent. A magán számítási felhő megtérülése ugyanakkor három tényezőre vezethető vissza.

• Az közös erőforrások kihasználásából fakadó fajlagos erőforrás-költség csökkenés – akárcsak a virtualizációnál
• Az önkiszolgálás, az azonnali kapacitás rendelkezésre állás és a jó hálózati hozzáférésből adódó agilisebb szervezet, vagyis vállalati szintű termelékenység növekedés – akárcsak a virtualizációnál
• A mért – és ezért többnyire visszaszámlázott – szolgáltatás igénybe vevője érdekeltté válik, hogy a szolgáltatás igénybevételével takarékoskodjon, így rendszerszinten a szolgáltatás valamennyi szereplője a motivált az erőforrások takarékos használatára. Ez a takarékoskodás ugyanakkor nem jár az agilitás csökkenésével.

A legutolsó megtérülési hajtóerőt nem lehet eléggé túlbecsülni. Ahogyan az informatikai szervezetek óvatosan és szigorú költségkontroll mellett veszik igénybe a nyilvános IaaS szolgáltatásokat, többször is meggondolva minden egyes forint elköltését, ugyanúgy egy privát felhő esetén a szolgáltatás igénybe vevője kontroll alá helyezi magát az erőforrások használatát illetően, mert a fogyasztása a saját pénztárcája bánja. Ez persze azt is jelenti, hogy a magán felhő szolgáltatója, tipikusan az informatikai szervezet, profit-center, nem pedig költség központ. Nálatok nem profit központ az IT? Akkor az a sejtésem, hogy privát felhőtök sincs…

Vége a Windows RT-nek? Aligha!

Több cikket is olvastam mostanában arról, hogy a Windows RT-vel felhagy a Microsoft. A cikkek forrása egy Julie Larson-Green interjú volt, amelyben a Microsoft alelnök arról beszélt, hogy most három operációs rendszerünk is van, amely a fogyasztókat célozza, a jövőben pedig nem lesz három. Ebből aztán vérmérséklet szerint keletkezett olyan interpretáció, hogy Microsoft felhagy a Window RT-vel és a Windows Phone-nal, hamarosan vége a Windows RT-nek, meg olyan beszélgetés, hogy a Microsoft végre beismerte a Windows RT kudarcát – a Surface RT hardver kudarca után.

Szerintem mindez ebben a formában zagyvaság. Vége a Windows RT-nek? Miért is lenne? Ha a rövid műszaki definícióra szorítkozunk, akkor a Windows RT a Microsoft azon operációs rendszere, amely a 7-14 colos képernyőmérettel rendelkező, érintőképernyős, ARM processzorral szerelt gépeket szolgálja ki. Ha vége a Windows RT-nek, akkor ezt a hardverkategóriát vagy egyáltalán nem fedi le a Microsoft, vagy valami mással – pl. a Windows Phone-nal fedi le. Az első esetet értelmetlennek, ezért elképzelhetetlennek tartom. Az utóbbi akár még lehetséges is, de ez egyáltalán nem jelenti a Windows RT végét. Erről egy kicsit később.

Ha a Windows RT-t nem szűk műszaki definíció alapján határozom meg, akkor azt mondom, hogy az a PC-s operációs rendszerből származó, a PC-s Windows 8.x-szel közös futtatókörnyezettel rendelkező, harmadik gyártó Win32 alkalmazásait nem futtató, az Office RT aktuális verzióját magában foglaló operációs rendszer, amely a Microsoft "Produktív tablet" ideáját testesíti meg – előnyeivel és korlátaival együtt. Ha így nézem, akkor a Windows RT végét az jelentené, ha a Microsoft nem adna ki a jövőben fenti négy tulajdonsággal rendelkező operációs rendszert, vagy feladná a produktív tablet ideáját. Szintén nonszensz.

Van még egy harmadik definícióm is. A Windows RT kritikusainak nagy része az alábbi néhány dolog miatt látta/látja kudarcnak a Microsoft rendszerét:

• Nem képes a desktop alkalmazások futtatására – miközben Windows a neve.
• Tartalmazza a Windows desktop felületet – miközben táblagépekbe szánják(*), ahol a desktopnak semmi keresnivalója
• Az Office-t leszámítva csak érintőképernyőre optimalizált alkalmazásokat futtathat – miközben a "produktív tablet" ideáját hirdeti.

Ha ezen meghatározások felől nézem, akkor a Windows RT megszűnése azt jelentené, hogy ezentúl vagy nem tartalmazná a "Windows" nevet a termék, vagy nem tartalmazná a desktop felületet, vagy tartalmazná, de más gyártók ARM-ra fordított Win32 alkalmazásait is futtatná. A desktop felület eltűnésén túl a másik kettő számomra elképzelhetetlen.

Ha nekem kell tippelnem, akkor nem fogadnék a Windows RT kihalására. Lehet, hogy a termék nevében nem lesz benne az RT, elképzelhető. Lehet, hogy nem lesz benne a desktop. Ez akkor valósulhat meg, ha végre megjelennek az érintőképerőnyőre optimalizált Office alkalmazások. De hogy a Microsoft lemondjon a 7-14 colos kategóriában az ARM platformról, az egészen furcsa döntés lenne.

És ha a Windows Phone töltené be az űrt? Az gondolom, hogy a WP jelen formájában ez nem lenne járható. A Windows RT legnagyobb versenyelőnye más platformokkal és a WP-vel szembe is, hogy azonos a futtatókörnyezete a Windows 8.x-szel. Ezért beszélhetünk egységes platformról Win 8.x és Win RT vonatkozásában. Kétlem, hogy erről a Microsoft lemondana. Viszont egyesíteni lehetne a két platform jó tulajdonságait:

• A WP8 hozhatná egyszerű, desktop mentes felületet – vagy legalább azt, ami jó belőle
• A WP8 hozhatná a közel 200.000 alkalmazását
• A WP8 hozhatná a malware-mentes környezetét
• A Windows RT hozhatná az –immáron modern – Office-t
• A Windows RT hozhatná a több mint 100.000 Windows Store alkalmazását
• A Windows RT hozhatná a közös futtatóplatformot a Windows 8.x-szel (WinRT) ezáltal biztosítva az átjárhatóságot

Mit is mondott Julie Larson-Green abban a bizonyos interjúban?

QUESTION:  Could we come back a bit to the Surface?  It could be said that the launch of a dual track last year, RT and Windows 8, was somewhat confusing for the supply chain and the consumer.  Do you think there is still a viable route here for that dual track to continue, as you’ve done with the refresh this year, or do you actually think we need a proper reboot of RT from the start?  And I guess the question, as well, is exactly what has RT achieved from your standpoint?

JULIE LARSON-GREEN:  Sure.  So Windows RT, I think there’s clearly, when you look out in the industry, there’s clearly a need for a simplified consumer electronics experience on devices.  So you look at iPad in particular, and it’s a turnkey, closed system.  It doesn’t degrade over time.  It doesn’t get viruses.  It’s not as flexible, you can’t do as much with it, but it’s a more seamless experience, even though more simplified.

Windows can do anything you want it to do.  You can write all the way to the metal.  You can add things into your startup groups that would affect your battery life long-term.  There are cool, powerful scenarios, but they come at a cost in mobility.  And so Windows on ARM, or Windows RT, was our first go at creating that more closed, turnkey experience, where it doesn’t have all the flexibility of Windows, but it has the power of Office and then all the new style applications.  So you could give it to your kid and he’s not going to load it up with a bunch of toolbars accidentally out of Internet Explorer and then come to you later and say, why am I getting all these pop-ups.  It just isn’t capable of doing that by design.

So the goal was to deliver two kinds of experiences into the market, the full power of your Windows PC, and the simplicity of a tablet experience that can also be productive.  That was the goal.  Maybe not enough — I think we didn’t explain that super-well.  I think we didn’t differentiate the devices well enough.  They looked similar.  Using them is similar.  It just didn’t do everything that you expected Windows to do.  So there’s been a lot of talk about it should have been a rebranding.  We should not have called it Windows.  How should we have made it more differentiated?  I think over time you’ll see us continue to differentiate it more.

We have the Windows Phone OS.  We have Windows RT and we have full Windows.  We’re not going to have three.  We do think there’s a world where there is a more mobile operating system that doesn’t have the risks to battery life, or the risks to security.  But, it also comes at the cost of flexibility.  So we believe in that vision and that direction and we’re continuing down that path."

(Kiemelések minden esetben tőlem.)

Nekem ez világos beszéd:

1. Szó sincs az ARM platform feladásáról ("We do think there’s a world where there is a more mobile operating system that doesn’t have the risks to battery life…")
2. Szó sincs a produktív tablet ideájának feladásáról ("So we believe in that vision and that direction and we’re continuing down that path.")
3. De szó lehet a desktop elhagyásáról ("…But, it also comes at the cost of flexibility")
4. És szó lehet a WP8 és Windows RT összeolvadásáról. ("We do think there’s a world where there is a more mobile operating system that doesn’t have the risks to battery life, or the risks to security.)

Szépen körvonalazódik, hogy az azonos architektúrán futó operációs rendszereket (Windows Phone, Windows RT) az új OS divízió egységesíti és összevonja, hasonlóan a WinRT WinPRT környezeteket is, így marad két rendszer: valami új, közös az ARM rendszereken, és ezen új operációs rendszerrel közös futtatóplatform (WinRT), x86, x64 processzorokon.

És azt hiszem, ez jól van így.

(*) Tényszerűen nem igaz: a rendszer indulásakor egy igazi ultrabook formában is elérhető volt a Lenovo Yoga képében.

Esti mese egy konzumerizált IT-ról

Egyszer volt, hol nem volt, az országhatáron túl, de azért az Óperenciás tengeren innen, volt egyszer egy gyógyszergyártó cég, amely minden jóval meg volt áldva: szigorú törvényi szabályozással, szorgalmasan szétrajzó, mobil kereskedelmi részleggel, tettre kész IT csapattal és agilis, a jövő szavát jól értő informatikai igazgatóval.

Történt pedig, hogy a kereskedelmi szervezet elhatározta, modernizálják a munkavégzésüket, modern eszközöket szereznek be, felgyorsítják az értékesítés folyamatokat. Tetszett az ötlet mindenkinek, és hamar sikerült is egy megfelelő eszközt találni a feladathoz: iPad lett az új szabvány a részlegnél. Nagy volt a boldogság, 10/10-es elégedettséget mutattak az előzetes tesztek: gyors, vékony, könnyű (és nem utolsósorban jól villantható) eszközhöz jutott az egyszeri kereskedő, ráadásul az eszköz ára is barátságosnak volt mondható a korábbi vállalati notebookokhoz képest. No, ha már ilyen jól ment minden, a nagy lelkesedésben az az ötlet is szárba szökkent, hogy nem is kell ide másik gép, az iPad jó lesz mindenre, amire egy egyszeri kereskedőnek szüksége van: lehet vele levelezni, böngészni, futtatható rajta a céges CRM szoftver, a szükséges irodai munkákat pedig szépen elvégzi egy QuickOffice Pro HD, legjobb a maga kategóriájában. Pár tíz dollár volt ez utóbbi, több évre, aprópénz a korábbi költségekhez képest. Az Informatikai Igazgató dörzsölte a tenyerét, megvan az éves költségcsökkentési előirányzat, nem kell Windows frissítést venni, de még Office-t sem! Bőven futotta arra Symantec felügyeleti szoftverre, amit az iPadek kezelésére, felügyeletére szántak. A csillagok legszebb együttállása volt ez: gyorsabb, szebb, hatékonyabb és még olcsóbb is, amit szeret a végfelhasználó és a vezetőség egyaránt. Ki is gurult a rendszer vagy 1300 felhasználóhoz.

Nna, telt múlt az idő. Történt aztán, hogy a QuickOffice Pro HD gyártóját a QuickOffice-t felvásárolt a Google. Fel is vonta a szemöldökét a CIO, és azon túl fél szemét a QuickOffice-on tartotta. Nem is alaptalanul. A Google idővel módosította a QuickOffice felhasználási feltételeit, és az új verzióknál kötelezővé tette a Google fiók használatát. Ez még nem lett volna gond, egy agilis CIO nem ijed meg a felhőtől, hanem a felhasználási feltételek változásával a gyártó immár nem zárta ki, hogy a szoftver által kezelt adatokat adatbányászati célokra is felhasználja, amire viszont piros zászlót mutatott a gyógyszergyár jogi osztálya. Egyelőre annyiban maradtak, hogy a már meglévő verziót használják, és idővel kitalálnak valamit. A Google később visszavonta a QuickOffice Pro HD-t az Apple piactérről, és – ingyenesen – elérhetővé tette az immár frissített, következő verziót. A meghivatkozott bejegyzés felhívja a figyelmet, minden korábbi QuickOffice Pro HD felhasználó maradhat az eredeti verzió mellett, de ezzel együtt javasolt az újra áttérni, mivel az többletfunkciókat ad, továbbá a Pro HD-t már nem fejlesztik tovább. Így (sajnos) már nem lesz elérhető iOS7-en sem.

Ekkor érkeztünk el történetünkben az Apple iOS7 megjelenéséhez és széles körű elérhetőségéhez. Habár több e-mail is figyelmeztette az egyszeri kereskedőket, hogy NE FRISSÍTSÉK az eszközeiket, az egyszeri kereskedő úgy gondolta, hogy ez biztos másra tartozik, és biztos mással fordulhatnak elő előre nem látható problémák. Így aztán, uccu neki, a társaság fele beleugrott az iOS frissítésbe, mert Symantec felügyelet ide vagy oda, ezt az üzemeltetők megakadályozni nem tudták. A frissítés lezajlása után pedig jött a meglepetés: a QuickOffice Pro HD-nak hűlt helye az iPadokon. Nosza, gyorsan a helpdeskhez, az majd megoldja. Oldaná, ha tudná, de egyrészt alig győzik a telefonhívásokat, másrészt a Symantecnek nem iOS7 kompatibilis a felügyeleti szoftvere, de még csak azt sem tudják, hogy mikor lesz az.

Elmozdult a csillagállás: nem olyan boldog már a felhasználó, aki szerint ezt az egészet az IT cse..te el. Nem olyan boldog már az üzemeltetés sem, aki szerint a felhasználóra nem bízható egy vállalati eszköz frissítése. Morcos a vezetőség, hogy az IT még egy egyszerű frissítést sem képes megoldani, az emberek meg nem tudnak dolgozni, és őszül a CIO, aki két nap után csak annyit mondott: "a tábla stratégiánk felülvizsgálatra szorul."

Hiába, a változáskezelés bizony egy nagy sárkány, és ha nem figyelsz, nem csak királylányt rabol, de a békés éjszakai álmodat is. Aztán majd a CIO, ha felébred, és már nem hisz a mesékben, leül, papírt, ceruzát vesz elő, és felírják egy elképzelt modern környezet vállalati szempontból legfontosabb paramétereit: felügyelhetőség, felhasználói jogok szabályozása, igazodás a vállalati változáskezelési folyamatokhoz … stb. … stb. …stb. …stb. … és egyébként lehet gyors, kicsi, könnyű, vékony, szép. És ilyen sorrendben.

Jó éjszakát! Álmodjatok szépeket!

Ez igen, Apple!

Az gondolom, hogy informatikai szakemberként csak gratulálni lehet (még akkor is, ha munkáltatóm versenytársáról van szó), ha egy cég néhány nap alatt 200 millió eszközre képes teríteni a legújabb operációs rendszerét. Ráadásul úgy, hogy ez egy "pull" frissítés, vagyis akkor kapja meg valaki, ha kéri. Összehasonlításképpen: a Windows 8-nak közel egy évre volt szüksége, hogy 100 millió felhasználót toborozzon.

Hogyan lehetséges ez? A válasz az alkalmazások és az operációs rendszer kapcsolatában kell keresni. Az iOS alkalmazások ún. izolált, konténerizált alkalmazások, szépen elszigetelve az iOS alaprendszertől. Egy alkalmazás telepítése vagy eltávolítása nem befolyásolja az operációs rendszer konfigurációját és állapotot. Emellett az alkalmazások szigorú protokoll alapján férnek hozzá az operációs rendszer szolgáltatásaihoz, és ha az nem változik, gyakorlatilag nem veszik észre, hogy új OS van alattuk.

És a Microsoftnak mikor lesz ilyen rendszere? – Az igazság az, hogy nem lesz, hanem már egy éve van. A Windows RT eszközök pont így viselkednek és pont ilyen könnyedén frissíthetők. A Windows RT-n ugyanis garantáltan nincs Win32 API-kal dolgozó (harmadik gyártótól származó) alkalmazás, a modern Win8 App-ok pedig izoláltak, konténerizáltak és virtualizáltak, mint az iOS társaik.

Én – többek között – ezért preferálom a WindowsRT-t.

A vállalati közösségi hálós „aha” élményem. #Yammer

Amikor 2012-ben a Microsoft felvásárolta a Yammert, nem sokat törődtem a témával. Nem a szakterületem, lekötöttek a Windows 8 újdonságai. Amikor az őszi "Customer Experience Lab"-okra (CIE*) kezdtünk készülni, a Yammer elkezdett frusztrálni. Egy Facebook másolat, gyenge SharePoint szerű funkciókkal – ez volt az első gondolatom. Minek ez a szoftver a Microsoftnak? Ott az új SharePoint 2013, Enterprise Social képességekkel. Minek ide a Yammer? (És egyáltalán, minek az Enterprise Social?)

Pár héttel később jöttek a levelek, hogy az MSIT(**) megoldotta az egységes beléptetést, lépjünk be a Yammerbe, stb. stb. Beléptem. Tényleg egy FB utánzat. Tényleg egy gyenge SharePoint. Mi a lópikulának kell ez nekünk?

Február környékén Szalontay Zoli és Bátorfi Zsolti barátaimmal létrehoztunk egy Yammer zártkörű csoportot, hogy majd jól odaköltözünk. Tényleg akartuk. Mindhárman olyanok vagyunk, hogy szívesen megszeretjük a tonikot, ha érdemes. Nem így történt. Maradt a levelezés és a levelezési lista. Pedig tényleg próbáltuk, de valahogy nem állt rá a kezünk.

Még később igazán DÜHÖS lettem a Yammerre. Egyrészt felfedeztem, hogy a SharePoint 2013-ason van követés, meg címke követés is. Ha például elkezdem követni a #Windows8 címkét, akkor, ha mások a SharePoint 2013-on beírnak ilyen címkével valamit, azt automatikusan meg fogom kapni. Vagy pl. ha nekem van egy kérdésem, elég belekiabálni a "csőbe", pont azok az emberek fogják megkapni, akiket ez érdekel. Ez volt az első kérdésem: "I’m looking for an overview of #Windows8 #search capabilities. Especially interested in #EnterpriseSearch integration." Mások ott ülnek a cső végén, az #EnterpriseSearch címkére az ilyen szakértők előfizettek, hát majd válaszolnak. Az ötlet jó volt, csak egy valami hiányzott hozzá: a túloldalon az emberek. Ők ugyanis mind a Yammerre költöztek addigra – bár ez csak később derült ki. Nekem jobban tetszett a SharePoint felülete, kezelhetőbbnek találtam, ráadásul megoldott a jelenlét integráció, együtt él-hal a Worddel meg a többi Office alkalmazással. Szóval nem értettem, még mindig, de már dühös voltam.

Nem húzom tovább a történetet, úgy augusztus környékén egyszer csak azon vettem észre magam, hogy egyre több időt töltök a Yammeren. Mégpedig azért, mert egyre több keresett információt találtam meg ott gyorsabban, mint ahogy megtaláltam máshol. Lettek "szokásos" csoportjaim, ahova bekukkantottam. Találtam olyan beidézett oldalakat, amelyek máshonnan nem kerültek a szemem elé (Egy gyöngyszem például) és végre válaszoltak a szakértők a címkézett kérdéseimre. Rájöttem a twitter integrációra, belefolytam a magyarításba.

Személyes tapasztalatnak ennyi jó, de ez azért nem megváltás. Jó válaszokat jó levelezési listán is kaphat az ember. A keresés problémája (és megoldásai) sem számítanak újdonságnak. Szóval ez eddig nem más, mint divat, hype, az újdonság kedvelése az újdonság miatt. És lássuk be, munkához jobb a SharePoint felülete, nem?

A Windows eszközök bemutatása során mindig szoktunk alkalmazásokat is mutatni, és mivel a Yammernek van modern Windows 8 alkalmazása, amit ráadásul mostanában minden nap használok, adódik, hogy ezt is megmutassam. Márpedig, ha megmutatom, felteszik majd a – jogos – kérdéseket a vállalati közösségi hálózatokról, hogy "Tamás! Mondjad meg nekünk, ha van egy jó levelező és csoportmunka szoftverünk, pl. a legújabb Exchange és SharePoint, miért feccölnénk egy fikarcnyi energiát abba, hogy egy n+1-dik rendszerünk is legyen? Csak azért, hogy legyen? Mi az, amitől az Enterprise Social alapvetően más, mint bármi, amit eddig ismertünk? Miért kezdjünk valami újba a régi finomítása és javítása helyett?" – Ezek jogos kérdések, lényegre törő kérdések. És őszinte leszek, pár nappal ezelőttig nem tudtam rá a választ.

És aztán a hétvégén jött az "aha" élmény. A levelezés. A levelezést már az ókorban is ismerték, a posta már a rómaiak korában is volt (sőt, még az előtt is.). Végső soron a dolog egyszerű: van egy feladó, és van egy címzett. A feladó megírja a levelet, lezárja – ettől kezdve törvény védi a levél bizalmasságát – a posta elviszi a levelet a címzettnek, aki aztán elolvassa. Régóta ismert módja ez az információ átadásának. A dolog fordítva is működik: most a címzett lesz a feladó és a feladó a címzett. Egy szép levelező barátság során levelek százai cserélhetnek gazdát feladó és címzett között. Az egész alapkoncepció mögött pedig ott a bizalmasság: a feladó lakása bizalmas hely (törvény védi a tulajdont, birtokot, lakást), a levél kezelése törvényileg bizalmas, a címzettnél meg az a szabály, mint a feladónál. Az információ tárolóhelye a feladó és a címzett lakása.

Az elektronikus levelezés a fizikailag létező levelezés metaforikus leképezése. Itt nem lakásról beszélünk, hanem elektronikus postafiókról, de a modell teljesen analóg az eredetivel.

Csakhogy az együttműködés és csoportmunka nem pont-pont kapcsolat. Semmi gond: a digitális levelezés rugalmas, hamar feltaláltuk a levelezési listát. Az információ gyűjtőhelye azonban továbbra is bizalmas hely – az elektronikus postaláda. Sebaj, újabb innováció: feltaláltuk a csoportmunka helyeket, amelyek egy témához, projekthez kötődnek. Pl. SharePoint. Csakhogy ez nem váltja ki a levelezést, az emellett párhuzamosan létezik, sőt bizonyos értelemben a funkciók is átfedik egymást. A helyzet az, hogy hiába vannak digitális csoportmunka helyek vagy lassan már két évtizede (ha a hálózati mappamegosztásokat is ideveszem, akkor harminc éve), az információ igen-igen jelentős része, gyakran a legfontosabb része bizalmas gyűjtőhelyeken (postaláda) halmozódik fel. A fájlmegosztás, a csoportmunka webhelyek mind-mind evolutív továbbgondolásai a levelezésnek.

És itt jön a vállalati közösségi háló. A vállalati közösségi hálózatok (Enterprise Social Network az angol neve) a levelezés mögötti alapsémát dobják ki, és éppen hogy megfordítják a dolgokat. Vagyis: ha te egy munkahelyi közösségben vagy, amely munkahely egy közös cél érdekében jött létre, és e cél eléréséért neked együtt kell működnöd másokkal – tehát együtt kell dolgoznod, vagyis kommunikálnod másokkal, akkor legyen alapértelmezett a nyílt kommunikáció. Minden tároló, levelezés, bejegyzések, fájlok, jegyzetek, csevegések, címkék, listák, csoportok stb. stb. legyen egy helyen, bárki számára elérhető, kereshető állapotban. És még egyszer: legyen ez az alapértelmezett. Ha valaki keres, akkor mindenben keressen. Ha valaki kérdez, mindenki, akinek a kérdés releváns, hallja meg és válaszolhasson. Amit a csoport létrehoz, az örökölhető lehessen, de legyen meg, maradjon meg. Minden apróság, idézet, bejegyzés és megjegyzés, kedvelés és gyors közvélemény-kutatás, dicséret és esemény, fájlok, képek, prezentációk stb. stb. minden legyen elérhető.

Mi a helyzet a bizalmasság kérdésével. Nos, attól még, hogy az alapértelmezett kommunikáció a közösségi, ez nem zárja ki, hogy ne lehessen választani a bizalmas kommunikációs csatornát. Miért ne válthatna két ember egymás között üzenetet? Miért ne lehessen zártkörű csoportokat létrehozni? De ez legyen szándékolt, ne pedig alapértelmezett, hogy a lehető legtöbb információ legyen megosztott.

Ijesztő? Bomlasztó? Igen, meglehet, az. Meglehet, hogy átalakulásra készteti a szervezetet. Hogy a hierarchikus szervezet felbomlik, megváltozik. Minden szervezet számára megfelelő modell ez? Persze hogy nem. Egy áruház-lánc, egy autó-szerviz, egy szoftverfejlesztő cég, stb. stb. számára remek megoldás. Máshol meg, ott, ahol az évezredek tapasztalata azt mutatja, hogy a hierarchikus szervezetnél nincs hatékonyabb (pl: hadsereg, rendőrség), ott ez a modell nem fog dominálni – bár szerepe még ott is lehet. Leváltja a vállalati közösségi hálózat a levelezést? Szerintem nem, de hosszú átalakulás után visszaszorítja oda, ahova való: a bizalmas adatközlés világába. Leváltja a relációs adatbázisokat? Nem, viszont a tömegében leghatalmasabb vállalati tudást, a tacit tudást(***).

Úgy kell kinéznie egy vállalati közösségi hálózatnak, mint a Facebook? Egyáltalán nem. A Yammer alapítói talán azt gondolták, hogy így eladhatóbb a termék, de csodálkoznék, ha tíz év múlva is ilyen lenne. Sokat fog rá hatni a SharePoint, az Outlook kliens, a OneNote jegyzet, mert azokban is rengeteg érték van. Az egész kulturális változás, és még csak most kezdődik. A korábbi modellek és szoftverek erősen hatni fognak. De az igazi forradalmi újdonság, az alapértelmezett nyíltság nem fog változni. Egyébként pedig céljában sem azonos egy vállalati közösségi portál. A Facebooknál fontos a kapcsolat, a játék, de sokkal kevésbé a címkék, és semmit sem nyújt a közös munkához. A Facebook nem kontrollálható, nincsenek vállalati funkciói. A vállalati közösségi portálok – bár sokat merítettek a napi tevékenységek szintjén a facebook ötleteiből – mégis csak vállalati tudástárat képeznek. A felhőben kell működnie egy Enterprise Social platformnak? Nem, a két dolog nem függ össze, viszont a Yammer, meg a versenytársainak többsége is eleve úgy készült, olyan világban jött létre, hogy infrastruktúra korlátok ne legyenek, az IT szerepe pedig legyen minimális. Mit jelent az, hogy infrastrukturális korlátok ne legyenek? Hát például azt, hogy tudtommal a Yammeren nincs tenant méretkorlát. Nőhetsz az égig, annyi fájlt tárolsz, amennyit akarsz, annyi csoportot hozol létre, amennyit szeretnél, mindezt freemium modellben.

Azzal kezdtem a cikket, hogy nem vagyok szakértője a témának. Tényleg nem vagyok. Nem ismerem a Yammer versenytársait, és nem kezdtem volna használni, ha nem a Microsoftnál dolgozom. Nem tudom, hogyan kell sikeresen Enterprise Social hálózatokat bevezetni. Nem értek a vállalatok kulturális környezetének felméréséhez vagy megváltoztatásához. Egy valamiben azonban biztos vagyok: a következő 10 év vállalat-szervezési modelljeire, végső soron a napi munkavégzésünkre meghatározó módon fognak hatni a vállalati közösségi hálózatok, köztük a Yammer, mert a mögöttes paradigma az, ami hatni fog.

Ha érdekel, itt a Yammer oldala. Ha unatkozol egyedül a magától létrejövő tenantodban, hívd meg a kollégáid is. 😉

——————————————-

(*) A CIE labor egy olyan esemény, amikor egy ügyfél – tipikusan nem informatikus – munkatársainak megmutatjuk, milyen egy teljesen kiépített, összehangolt, egységesen működő Microsoft környezetben dolgozni. Microsoft az telefon, a táblagép, a notebook, a szerver, az új Office (Office 365), a kommunikációs szoftver, az üzleti intelligencia szoftver stb. stb. Összecsiszolva, "élő" környezetben.

(**) – A Microsoft belső informatikai szervezete.

(***) – Milyen szomorú, hogy Polányi professzor kutatásairól nincs is magyar Wiki fordítás.

A Surface RT fiaskó – 3

A cikksorozat első részében jellemeztük a Surface RT-t, áttekintettük a megkülönböztető képességeit. A második részben elemeztük a táblagép piac változásait és azokat a hibákat, hiányosságokat, vezetési problémák, amelyek a Surface RT gyenge elterjedéséhez vezettek. Ebben a részben azt latolgatjuk, mitől változhat meg a helyzet, és várhatóan mi lesz az, amin a Microsoft változtatni fog.

Ha az előző cikk megállapításaiból indulunk ki, akkor négy területen akad sürgős tennivaló: válaszolni kell az árprésre, ki kell szélesíteni az elosztási csatornát, erőteljesen javítani kell az beépített alkalmazások és a háttér-szolgáltatások színvonalán, és meg kell oldani a húzó alkalmazások elérhetőségét.

Árverseny és/vagy értékverseny

Azt láttuk, hogy a 7-8 colos táblagépek megjelenése, továbbá a márka nélküli eszközök terjedése lenyomta a táblagépek átlagos értékesítési árát, és még a bevett termékek megkülönböztető képességei (iPad, Retina képernyő) sem voltak elegendőek a pozíciók megtartásához. Bár a Surface RT ára most alacsonyabb, mint a megjelenéskor, ezt a cég valószínűleg nem, vagy nem mostanra tervezte. Az eszköz nyereséges forgalmazásához alacsonyabb alkatrész-költségre van szükség, amely pedig legegyszerűbben a méret 7-8 colosra csökkentésével lehet megoldani. Ilyen terveket a Microsoft egyelőre nem közölt, de a piaci folyamatokból logikus lépésnek tűnne.

Nem szabad ugyanakkor elmenni amellett, hogy a Surface RT mégiscsak egy, az ökoszisztémát reprezentáló referencia eszköz. Vagyis továbbra is szükség van emblematikus, jól látható és felismerhető, valódi megkülönböztető képességekre – legyen ez akár valamilyen hardver alkatrész (pl. touch cover továbbfejlesztése) vagy szoftver funkció. A családbiztonság igencsak kínálja magát, hiszen a versenytársak még most sincsenek a Windows színvonalán. A Microsoftnak van is már olyan reklámja, amely a technológiai különbségeket emeli ki. Meg olyan is, amely egy-egy felhasználó csoport, például a diákok vagy az orvosok számára próbálja bemutatni a termék képességeit.

Elosztási csatornák szélesítése

Az, hogy a Surface (RT és Pro) még olyan népes országokban sem kapható, mint India, Brazília, Indonézia, Argentína, Törökország vagy Lengyelország, adja, hogy földrajzi értelemben szélesítse a Microsoft a termék értékesítését. Az országonkénti terjeszkedés ugyanakkor csak részleges megoldás. Az értékesítés eddig csak a Microsoft márkaboltokban, és online történt. Hosszabb távon azonban használni kell a műszaki kiskereskedelmi láncokat, például CDW-t, CompuCom Systems-et, az En Pointe Technologies-t, az Insight Enterprises-t az SHI International-t, vagy Európában a Media Marktot. Sőt, még az általános kiskereskedelmi áruházak is szóba jöhetnek (Walmart). Az első lépések az árak csökkentésével együtt megtörténtek.

Itt mondom el, hogy a Surface magyarországi megjelenéséről nem tudunk semmit. (Sajnos.)

Windows 8.1

A Windows 8.1-nek központi szerepet kell játszania a beépített alkalmazás csomag minőségének javításában. Elsőrendű, de a versenytársakat mindenképp lepipáló levelező és naptárkezelő alkalmazásra van szükség. A Preview verzióból hiányzik a Messenger App, amitől olyan pletykák kaptak szárnyra, hogy a Skype App-ot integrálja a Microsoft a Windows 8.1 végleges változatába. Ez megerősíteni nem tudom, viszont logikus lépés lenne a Live Messenger szolgáltatás leállítása után.

Bizonyosan tovább bővül a Bing App-ok népes tábora. Ráadásul ezek közül a Healt&Fitness-t a Microsoft régóta meglévő HealthVault szolgáltatása támogatja majd, így újabb cloud szolgáltatás növekedése indulhat meg. Gátat szabhat ezen alkalmazások széleskörű használatának a Bing szolgáltatás kisebb indexállománya és relevanciájának változó volta. Erről még egy kicsit később.

A Windows 8.1 hozzájárulhat az általános Surface használati élmény javulásához. A rendszer telepítés után kevesebb helyet foglal, az alkalmazások indítása gyorsabb, és talán még az akkuidő is javítható valamennyire. A modern felület kibővül, a hagyományos környezet (Control Panel) húzódik vissza.

Alkalmazásokat – többet, jobbat

A Surface RT 2012. október 26.-án jelent meg, amikor is a Windows alkalmazás áruházában kb. 8 000 alkalmazás volt elérhető. Azóta sok minden történt, mára több, mint 100 000 alkalmazás készült a platformra. Ez minden korábbi alkalmazás boltnál gyorsabb növekedés, de még így sem elegendő. A twitter, az Amazon (Store és Kindle), a StumbleUpon és a Yahoo már jelen van, de a gyártóktól származó Facebook, Instagram és Google+ és sok más alkalmazásnak is meg kell születnie.

Kinek dolgozik az idő?

A Surface RT-t eddig kevés dolog segítette. Az idők azonban változnak, néhány folyamat a platform malmára hajthatja a vizet.

• A Windows 8 terjedése. A Netmarketshare mérései alapján a Windows 8 a desktopok 5,1%-án fut most, 2013 júliusában. 1,3 milliárd installált PC-vel számolva ez több, mint 66 millió Windows 8 PC-t jelent. Év végéig akár 100 millió telepített Windows 8 is lehet majd a piacon. Potenciálisan ennyi ember találhatja vonzónak, hogy a PC-je és a táblagépe összhangban dolgozhat, ugyanazon alkalmazásokat érheti el, ugyanolyan beállításokkal stb. A Windows 8 terjedése piacot teremt a Windows RT, így a Surface RT számára is. Másképp fogalmazva: szemben a versenytársakkal, a táblagép nem önmagában versenyez, hanem a Windows 8-casodó PC ökoszisztéma segíti és húzza fel.
• Nagyvállalatok táblagépesítése – A nagyvállalatok, állami intézmények közismerten később kezdik el használni a technológiai újításokat, és az otthoni fogyasztókhoz képest jóval konzervatívabb a hozzáállásuk. A Surface RT technikai szempontból jó kiegészítő eszköz, és jobban simul a vállalati környezetbe, mint egy Apple vagy Android eszköz, miközben a hibrid táblagépekhez képes barátságosabb az áruk és az akkumulátor idejük. Igaz az Intel processzoros Windows táblagépek is elég jók, viszont a Windows RT-s eszközök ára és ár/teljesítménye barátságosabb – ráadásul tartalmaznak Office-t is, míg az Inteles verziók (10 col felett) nem.
  
• BYOD terjedése – A "hozd a géped" trend nem csak technológiai, hanem kulturális változás is. A trend megerősödése kifejezetten jót tesz a Windows RT-nek, és a Surface RT-nek is. A BYOD mögött a Microsoft alapgondolata, a "Produktív táblagép" húzódik. A Surface RT-t ilyennek álmodták meg.
  
• A Cloud elfogadottságának növekedése – Egy évvel ezelőtt az egyik első kérdés, amit beszélgetések alatt kapni szoktam, az volt, hogyan lehet kikapcsolni a Microsoft Account-ot és az többi felhő szolgáltatást. Mára ezek a kérdések eltűntek vagy megritkultak. A felhő alapú informatika elfogadottsága a Surface RT élményét is erősíteni fogja.
  
• Windows Phone és Windows 8 egységesítése – A Windows Phone, ha lassan is, de fokozatosan piacot nyer. A felhasználóinak száma meghaladja a 30 milliót és a jelenlegi ütemben negyedévente 10 millió felhasználóval bővül. Az ő számukra a Windows 8 és a Windows Phone további integrációja nagyon vonzó képesség lehet. Ziccer, amit be kell dobni.
• A Microsoft átszervezése. – Külön cikket érdemelne, hogy mi mindenben segítheti a táblagépek értékesítését a Microsoft átszervezése. Az egyik fontos változás a sok közül, hogy az Online szolgáltatások üzletág "beleolvad" egy nagyobb, az Office-t is magában foglaló szervezetbe. Ez lehetővé teszi, hogy az Office nyereségét az Online szolgáltatások (Bing) fejlesztésébe lehessen fektetni, amire nagy szükség van, ahogy azt az előző cikk elemzéséből látható volt. A Windows RT-be nagyon beköltözött a Bing, de a táblagép sikere így össze is fonódik a kereső minőségével. A kereső megerősítéséhez pedig adatokat kell vásárolni: térképet, adatbázisokat, élő adatokat (városi forgalom), ami jelentős kezdeti beruházást igényel.
• Modern Office – Végül ne feledkezzünk meg az egyetlen "telepített" Win32-es környezetről portolt alkalmazásról, az Office 2013-ról. A Microsoftnak nincs jelenleg nyilvános terve a Modern Office megjelenéséről. Ám ha az megjelenik, vélhetően a hagyományos desktopra sem lesz már szükség. A Modern Office nem csak megkülönböztető képesség lehetne, de egyúttal a "legacy free" üzenet erősítését is szolgálná.

A siker mérése

Mikor lesz sikeres a Surface RT? Hogyan definiáljuk a sikert? Annyit le lehet szögezni, hogy a veszteség-termelés egyértelműen a "nem siker" kategóriájába tartozik. Az év végi 900 millió dolláros leírás azt mutatja, a Microsoftnak még sok tanulnivalója van az eszközök területén.

Ugyanakkor anélkül, hogy a kérdést megkerülném, ki kell mondani: a Surface RT sikere – határozzuk meg bárhogy – legfeljebb eszköz lehet egy nagyobb cél, a Windows ökoszisztéma sikerre segítésében. A Surface RT nem ugyanazt a szerepet játssza a maga világában, mint az iPad az Apple galaxisban. Csak egy device, – igaz, fontos device – a többi között.

Ha rajtam múlna, azt mondanám: a siker az lenne, ha Surface RT a táblagépek piacának növekedési üteme felett növekedne. A világ nagyobb része ezt elképzelhetetlennek tartja. Meglátjuk.