10 értékes dolog, amiért mégsem fizetnék szívesen…

Az Hyper-V Server 2008 R2-ről szóló előző cikket elküldtem egy szakmabéli, virtualizációval foglalkozó kollégámnak, mert kíváncsi voltam a véleményére. Elolvasta, megköszönte, majd mosolyogva annyit mondott, hogy “elértétek az ESXi szintjét”. Bevallom, meglepett a válasz. A cikk végső soron arról szólt, hogy a Hyper-V Server 2008 R2 elődjével szemben mindazt a tudást hozza, amit a Hyper-V platform nyújtani tud.

A történet azonban meg is fordítható: vajon milyen képességekkel rendelkezik az ingyenes(*) Hyper-V R2, amely csak lincenc díj ellenében kapható például a VMware-nél? Nem feltétlenül olyan funkciók ezek, amelyeket csak kis- vagy közepes szervezetek igényelnek. Ellenkezőleg: néha nagyon is nagyvállalati követelményekről van szó. Lássuk:

1. Tartománytagság. – A világ legelterjedtebb hálózati operációs rendszer címtára az Active Directory. A tartománytagság előnyeit nem kell ecsetelnem: jobb biztonsági modell, jobb felügyelhetőség, házirendek, távfelügyelet stb. A Hyper-V Server 2008 R2 magától értetődően képes a tartomány-tagságra, sőt, fürtalkotáshoz ez elengedhetetlen a számára. A VMware infrastruktúrában, ha van vCenter, a ESX/ESXi gépeknek nem kell tartománytagoknak lenniük ahhoz, hogy az AD integráció megvalósuljon. A vCenter elvégzi mindazt, ami az integrációhoz szükséges – elsősorban a felhasználói fiókokhoz rendelt szerepek definiálására és ellenőrzésére (authorization) kell gondolni. Ha azonban nincs vCenter, akkor nincs ez a fontos integrációs pont sem.

2. Lemezegység hozzáadása működő virtuális géphez  – A funkció mindkét platformon elérhető, de a Microsoft megoldásában ez a képesség a Hyper-V Server 2008 R2-ben is benne van, nem csak a Windows kiszolgálókban. A VMware futó géphez hardvert csak az Advaced vagy afeletti csomagok esetén enged hozzáadni.

3. Esemény-vezérelt feladat-ütemezés – A VMware Felhasználók Magyarországi Egyesületének ülésén láttam egy olyan képességet, hogy a vSphere rendszer a vCenter segítségével képes arra, hogy bizonyos események bekövetkezésekor adott válaszreakciót – pl. egy script futtatását vagy e-mail elküldését hajtson végre. Az előadó ecsetelte, hogy sokat bővült az események köre, példaként pedig azt hozta fel, hogy a rendszer SMS-t küld neki, ha a kollégái létrehoznak egy új virtuális gépet. A kérdésemre, vajon ez a funkció melyik alrendszer része, azt a választ kaptam, hogy a vCenter-é. Nos, ez a képesség a Hyper-V Server 2008 R2-ben is megvan, azzal a különbséggel, hogy BÁRMILYEN eseményre lehet egyszerű vagy összetett feladatot megfogalmazni, ütemeztetni és végrehajtatni. Ne legyen senkinek kétsége: nem ez a módszer a világ legjobb menedzsmentje. De ha nincs összetett eseménygyűjtő, kezelő rendszerünk, akkor nagyon is jól jön. A Microsoft ezért a képességért nem kér pénzt.

4. 6 magosnál több processzorok támogatása – Olyan nincs is! Valóban, a nyolcmagos CPU-kra 2010 elejéig várni kell, s akkor is csak drágán juthatunk hozzájuk. Eltart még egy darabig, amíg általánosan elterjedtek lesznek. Az első példányokat valószínűleg nagyvállalatok vásárolják majd, nekik meg lesz pénzük. Tényleg? Meglehet. De az is lehet, hogy nem jön jól, ha néhány tucat új processzorhoz egyben új licenceket is vásárolniuk kell.

5. Több mint 256 GB memória támogatása – Ilyen sincs, igaz? A munkám során eddig a legtöbb memória, amit egy gépben láttam, az 128 GB volt, a 256 GB egészen biztosan nagyon ritka. Ma még. Egy bizonyos: valamennyi cég akkor szokott támogatni valamit, ha azt le is tesztelte. Márpedig mind a Microsoft, mind a VMware 1 TB-nyi memóriával ellátott gépek támogatását vállalja. Akkor ez a technológia létezik is. A különbség annyi, hogy ezen dimenzió mentén (vagyis a memória nagysága miatt) a Microsoft nem számol fel licenc költséget, legalábbis a virtualizációs szerepkör esetén nem.

image6. Energia-takarékos processzor használat – OK. Ez már nem a szférák világa. (Freudi elszólás :-)). A virtualizáció egyik alapvető hajtóereje, hogy a fizikai kiszolgálók egyenként kihasználatlanok, miközben – feleslegesen – energiát emésztenek fel. A virtualizáció önmagában hatalmas energiamegtakarítást jelent – platformtól függetlenül. A tudomány állása szerint viszont ennél is többet lehet tenni: a virtualizációs gazdagépek fogyasztását is érdemes csökkenteni. A VMware rendelkezik egy remek megoldással, úgy hívják Distributed Power Management. Ennek segítségével valóban szépen meg lehet takarítani további áram-számlát, csupán egy gond van vele: azok az ügyfelek profitálhatnak belőle, akik Enterprise vagy Enterprise plus csomagot birtokolnak. (Arról nem is beszélve, hogy az Enterprise csomag megszűnik.) Ezzel szemben a 2008 R2-es szerver generáció valamennyi tagja, így a Hyper-V Server 2008 R2 is használhatja a beépített “Core parking” funkciót, és mindazokat az egyéb fejlesztéseket, amelyek energiamegtakarítást eredményezhetnek. (Egy szép dolgozat összefoglalja, mi mindent tud ezen a téren a 208 R2-es széria). A core parking segítségével például az operációs rendszer mikro, mili, néha egész másodpercre képes kikapcsolni a processzor egy-egy magját, ha arra éppen nincs szükség. Az saját méréseink szerint egy Windows Server 2008 R2 terheléstől függően 5-20%-kal fogyaszt kevesebbet, mint egy Windows Server 2003 R2. Ha elképzelünk egy Windows Server 2003 R2-t pl. VMware Serverrel, vagy Virtual Server 2005-tel, akkor azokhoz képest 20%-ot lehet nyerni az áramon. No, ezt a 20%-ot a Hyper-V Server 2008-cal ingyen be lehet gyűjteni. (Szándékosan nem az ESXi-t említettem itt, hiszen a mérések Windows Server 2003-as szerverekre vonatkoztak.)

7. Magas rendelkezésre állás virtuális gépek számára – Az IT szakemberek megegyeznek abban, hogy a virtualizáció és a magas rendelkezésre állás kéz a kézben járó megoldások. Hypervisor ide, “bare metal” oda, a hardveren mégiscsak egy operációs rendszer fut (Igen, az ESX és az ESXi is egy operációs rendszer.), Márpedig ezek karbantartása és/vagy váratlan meghibásodása a teljes virtuális gépparkunk leállásával jár, hacsak nem implementálunk valamilyen HA megoldást. A Hyper-V server első verziója nem tartalmazott HA képességeket, sőt, fel sem okosíthattuk erre. A 2008 R2 viszont egy nagyon jól skálázható (a manapság a VMware által divatba hozott kifejezésekkel: “érett” és “nagyvállalati környezetben bizonyított”) komponenst tartalmaz. Mi több, a tárolóalrendszer támogatása esetén földrajzilag elosztott  fürtöket hozhatunk létre – feltéve, ha ezt a tárolóalrendszer gyártója támogatja. Csak megjegyzem, hogy ezzel a Hyper-V Server 2008 R2 már nem csak a vSphere rendszerbe “harap bele”, hanem a VMware Site Recovery Manager megoldásába is. (A VMware HA már a vSphere Standard csomagnak is része, de az ingyenes ESXi önmagában nem képes rá.)

8. Működés közbeni virtuális gépmozgatás – A működés közbeni gépmozgatás a VMware kereskedelmi gépezetének köszönhetően ma a virtualizáció alapköve (pedig nem kellene annak lennie.). Hát jó! Ha alapkő, akkor legyen a platform része. A Hyper-V Server 2008 R2 képes működés közben, leállás nélkül virtuális gépeket egyik kiszolgálóról a másikra mozgatni. Nálunk Live Migration a képesség neve. Sőt! A tétet emelendő, egy blogbejegyzéshez írt megjegyzésében egyik fejlesztőnk azt is elárulta, hogy mivel a R2-es generáció támogatja a CSV-t és a többtelephelyes fürtözést, a live migration működik telephelyek között is – a tároló-alrendszer szállító támogatása esetén. Vagyis: a Microsoft nem kér pénzt azért, hogy telephelyek között mozgasson valaki virtuális gépeket – “Long distance VMotion”. (Azért nem eszik olyan forrón a kását. Ehhez azért rendesen meg kell konfigurálni a hálózatot is. Ettől a tény még tény. Mindehhez a hypervisorért nem kell fizetni.)

9. Multipath I/O harmadik gyártó eszközkezelőivel – Még a Windows Server 2008 debütált egy újraírt MPIO (Multipath IO) alrendszerrel. Ez tulajdonképpen egy keretrendszer hatféle terhelés-elosztási algoritmussal. Használata azonban egyáltalán nem kötelező. Semmi akadálya annak, hogy bármely tároló-gyártó, vagy HBA adapter-gyártó saját MPIO módszert használjon. Eszközkezelőt, amióta világ a világ, szabad volt írni a Windowsra, és az eszközkezelők használatáért a Microsoft sohasem kért pénzt. A vSphere esetén a harmadik gyártó MPIO megoldása csak az Enterprise Plus licenc megvásárlásával érhető el. (Ugyanakkor fontos elmondani, hogy beépített MPIO minden ESX/ESXi verzióban van.)

10. Csoportházirend – Amikor a vSphere “Host Profiles” funkciójáról először olvastam, rögtön rávágtam, hogy “DCM” (Ez a System Center Configuration Manager 2007 egyik új funkciója. Új a 2007-ben, vagyis jelenleg már két és fél éves.) Nem talált. A Host Profiles módszertana is, és hatása is más. Úgy működik, hogy veszünk egy referencia gépet, “lefényképezzük” a konfigurációját, majd az így elkészült sablont ráhúzzuk a többi gépre. Eredmény: teljesen egyforma beállítások. Van aki csak ügyes képességnek gondolja, pedig egy roppant fontos komponens. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a fontosságát. A standard  konfiguráció automatizmus általi biztosítása elképesztő mennyiségű munkamegtakarítást jelent, potenciális hibákat zár ki, és bizonyosan megfelel azoknak az ellenőrző szerveknek, amelyek kívülről birizgálnak egy IT csapatot “megfelelés” ürügyén. A Host profiles nyolc alprofilból áll (memory reservation, Storage, Networking, Date & Time, Firewall, Security, Service, Advanced), találtam egy weboldalt, ahol képeket is láthatunk róluk.

Nem kérdés, hogy a Host Profiles értékes dolog, de van egy kis gond vele. A Hyper-V világában nem a DCM a megfelelőja, hanem a csoportházirend. (Még akkor is, ha más módszer alapján működik). A nyolcból minimum öt alprofil-t a házirendek kapásból tudnak. Sejtésem szerint a memory reservation és a Storage alprofil hozta képességek is benne vannak a GPO-ban, de ezt nem merem biztosan mondani, ki kellene próbálni. Szabványos konfigurációt szeretnénk egy Windows rendszeren?Használjunk csoportházirendet. Ingyenesen.

A lista biztos nem teljes lehet folytatni, de azt hiszem talán ennyi is elég, hogy megmutathassam: a Hyper-V Server 2008 R2 sokkal (sokkal-sokkal) több. mint egy ingyenes ESXi.

  —————-

(*) – Ebben a cikkben tisztáztuk, hogy mit jelent az, hogy ingyenes a Hyper-V Server 2008 R2.

4 Responses to 10 értékes dolog, amiért mégsem fizetnék szívesen…

  1. Attila says:

    Szia Tamás!Nem szeretném sem negligálni, sem alulértékelni a Hyper-V Server 2008 R2 képességeit (sőt), melyek valóban jó dolgokat hoztak be. Mindössze az utolsó mondatrészedre reflektálnék: a "jobb" egy viszonylagos fogalom, mely valamely szempontrendszer szerint értelmezhető (a fokozásával – "sokkal-sokkal" – pedig még óvatosabban célszerű bánni). Példának okáért néhány egyéb szempont, ami fontos lehet:- a széleskörű OS támogatás (mind Linux, mind Windows) most és a jövőben (3 év múlva ne kelljen új OS licenceket venni csak azért, mert a hipervizor új lesz)- a "transparent page sharing" a többi memória túlterhelési funkcióval valóban nagyon hasznos lehet (olcsó a memória, de tipikusan azért be kell azt szerezni és bele kell tenni a gépbe – feltéve, hogy van elég üres foglalat -, tehát egyszerűbb, ha nem kell bővíteni)- beépített NIC teaming- egyszerű bővítési lehetőség a legfejlettebb technológiára (például virtualizációs pilot vagy indulás, ha beválik mehet rá a pénz)- érett technológia (hiszen tipikusan nem egy-két szolgáltatás függ tőle)- régi hardver támogatás (bizony előfordul ez az igény)És akkor ezeket (beleértve az általad felsoroltakat) kell súlyozni az üzletmeneti követelmények szerint, tipikusan kis céges kategóriában (ESXi), ahol az általad felsorolt 10-ből mindössze talán a lemezegység hozzáadása lehet fontos szempont (3.5 esetén ez sem gát, azt most nem tudom, hogy ingyenes 4.0 esetén a még hasznosabb "hot extend" működik-e – "hot extend" van Hyper-V-ben?).A "Live Migration" és a HA is jó lenne, de tipikusan nincsen központi tároló rendszer, tehát ez nem igazán játszik.Ellenben a széleskörű OS támogatás, transparent page sharing (főleg régebbi hardverrel), az érett technológia és a bővítési út lehetőségek nem mellékesek.A tartományi tagság is jó dolog, de kis környezetben tipikusan nincs annyi rendszergazda (virtuális gép felhasználó) és komplexitás, hogy ne lehetne nélküle meglenni, ha mégis kellene, az Essentials elég olcsó.Nagyobb környezetben (ahol a többi pontod is előjöhet) pedig tipikusan mások a relatív költségviszonyok (minden bizonnyal nem az ingyenes ESXi lesz terítéken) és a szempontok súlya. [Ismét kiemelném első gondolatomat.]Ami hatalmas előnye a Microsoftnak az az, hogy szinte mindenhol ott van, mindenhol ismert, a VMware-ről (sajnos) ezek egyike sem mondható el.Üdv,Attila

  2. Attila says:

    Közben kipróbáltam: a "vmdk hot-extend" ingyenes ESXi-vel is működik, ez elég hasznosnak mondható (tipikusabb, hogy jobb lenne egy nagyobb vmdk, minthogy kellene még egy – ez utóbbi általában nem váratlan igény, ellenben a növelés tipikusan az).Egyébként mind az ESX, mind az ESXi tud SNMP trapeket küldeni vCentertől függetlenül.

  3. Tamas says:

    Kerültem azt írni, hogy "jobb", de nem szégyelltem azt írni, hogy több. És ez nem a szavakon lovagolás. Pontosan azért, mert a "jobb" – ahogy írtad, relatív fogalom. A több viszont azt jelenti, hogy (például) – máshol ezeknek a képességeknek dollárokban számolt ára van – Ez a szoftver nem csak belépő szintű szolgáltatásokat ad – Ezzel nem csak kisvállalatoknak kell számolniuk. (Igaz, az ESXi-nél sem csak a kisvállalatok a célközönség, sőt.)Az OS támogatást részben aláírom, részben nem. Nem vagyok elégedett az MS teljesítményével ezen a téren, de ezzel együtt is jobban állunk, mint a rólunk alkotott percepció.Page Sharing és társai – hasonlókat mondhatok. Igen, van, amikor ez kell, és a Hyper-V nem tudja. A korábbi cikkekben kikeresheted, hogy mit mondtam a témáról, azt tartom most is.NIC teaming – ez már nem probléma a hyper-v alatt. Több ügyfelünknél is jól működik. És igen, ez nem egy beépített megoldás.Egyszerű bővíthetőség – igen, fontos, és a Hyper-V server a maga szerepében erre éppúgy képes, mint az ESXi.Régi hardver – Igen, meghatározott követelmények vannak (x64, DEP, hardveres virtualizáció), ám az ESX/ESXi sem csinál csodát, ha 64-bites OS-t kell futtatni, x64 és hardveres virtualizáció ott is kell. Ezzel együtt is nem nehéz azt mondanom, hogy valóban, az ESXi fut 32 biten, a Hyper-V meg nem – és vannak szituációk amikor ez fáj.vmdk hot-extend – Nem hallottam még róla, de klassz dolog. Ilyet a Hyper-V (tudtommal) nem tud.

  4. Attila says:

    Szia Tamás!Bocs, valóban "több" szerepel, nem voltam elég figyelmes (így jár az ember, ha későn olvas jó blogokat). Mindazonáltal a "több" sem egy abszolút mérce: almát, körtét, szilvát, dinnyét dobálunk két kosárba: melyik kosár a több? Amiben több gyümölcs van, vagy amelyiknek nagyobb a tömeg? Esetleg amelyik jobban kitölti a kosarat, netán amelyik így összeségében többe kerül (melyik évszakban)?De most leírtad, hogy milyen értelmezés szerint érted a "több" szót, én pedig azt írtam le, az ESXi milyen vonatkozásban "több" :-)Továbbra is fenntartom, hogy "Nem szeretném sem negligálni, sem alulértékelni a Hyper-V Server 2008 R2 képességeit (sőt)", mindössze azt szerettem volna kiemelni, hogy Hyper-V R2 funkció halmaz mellett is van létjogosultsága az ESXi-nek, népi bölcsességgel élve a "kevesebb néha több". ;-)Üdv,Attila

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: